Kirchschlager, Rudolf

A stabil verziót 2022. október 5-én nézték meg . Ellenőrizetlen változtatások vannak a sablonokban vagy a .
Rudolf Kirchschleger
német  Rudolf Kirchschlager
Ausztria 8. szövetségi elnöke
1974. július 8. -  1986. július 8
A kormány vezetője Bruno Kreisky
Fred Zinovac
Előző Franz Jonas
Utód Kurt Waldheim
Ausztria külügyminisztere
1970. április 21.  - 1974. június 23
A kormány vezetője Bruno Kreisky
Az elnök Franz Jonas
Előző Kurt Waldheim
Utód Erich Bilka
Születés 1915. március 20.( 1915-03-20 ) [1] [2] [3] […]
Niederkappel,Felső-Ausztria,Ausztria-Magyarország
Halál 2000. március 30.( 2000-03-30 ) [1] [2] [3] […] (85 éves)
Temetkezési hely
Apa Johann Kirchschleger (1865-1926)
Házastárs Herma Katharina Anna Sorger (Kirchschläger) (1916-2009) 1940 óta
Gyermekek lánya Krista (1944) és fia, Walter (1947)
A szállítmány Hazai Front
Oktatás
Akadémiai fokozat jogi doktor [2] ( 1940 )
A valláshoz való hozzáállás katolikus templom
Autogram
Díjak
Nagy tiszteletbeli csillag "Az Osztrák Köztársaságnak nyújtott szolgálatokért" A Tomáš Garrigue Masaryk Lovagrend nagykeresztje Az Elefánt Rend lovagja
A Katolikus Izabella Lovag lánccal (Spanyolország) A Károly-rend lánca III A Fehér Rózsa Érdemrend nagykeresztje
Az Olasz Köztársasági Érdemrend lovagi nagykeresztje A Don Enrique Infante Lovagrendjének Nagyláncolata A Szeráfok Rendjének lovasa
A Nassaui Arany Oroszlán Lovagrend nagykeresztje A Németországi Érdemrend parancsnoka
Pius-rend nagykeresztje IX Pius-rend lovagja IX
csaták
Munkavégzés helye
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Rudolf Kirchschläger ( németül:  Rudolf Kirchschläger ; 1915 . március 20. Niederkappel , Felső-Ausztria , Ausztria -Magyarország  - 2000 . március 30. , Bécs , Ausztria ) osztrák politikus és diplomata. Ausztria elnöke 1974-86.

Korai életrajz

Egykori orgonista, majd papírgyári mérlegelő családjában született. 11 évesen árván maradt. A Horn Gymnasiumban végzett kitüntetéssel, és a bécsi egyetemen kezdett jogot tanulni. Az 1938-as osztrák anschluss után azonban kiesett. Tagja volt a Hazai Frontnak . Nem csatlakozott az NSDAP -hoz , amiért ösztöndíj nélkül maradt, és nem tudta fizetni a tanulmányait. Banktisztviselőként dolgozott, és egészen a következő évig a Wehrmacht gyalogos csapataiba hívták be .

1940-ben kihasználta a két hónapos szabadságot, hogy felkészüljön az utolsó jogi vizsgákra. Ezt követően sikeres vizsgát tett, majd megkapta a tudomány doktora címet, de visszakerült a csapatokhoz. Harcolt a keleti fronton, századparancsnok volt. Ahogy Joseph Wimmer, a leendő elnök kollégája felidézte, a bresti háború legelső óráiban Kirchschleger átvette a 45. gyaloghadosztály egyik századának parancsnokságát [5] . Kétszer is súlyosan megsebesült. A háború végére kapitányi rangot kapott, és taktikai oktatóként szolgált a Teréziai Katonai Akadémián . 1945. április 1-jén egy fanen-junker egység parancsnokaként belépett a szovjet csapatok elleni csatába, és súlyosan megsebesült a lábán. Ez a seb soha nem tette lehetővé, hogy teljesen felépüljön.

világháború után

A háború befejeztével 1947-1954 között bíróként dolgozott Horn , Langenlois , majd Bécs kerületi bíróságain. 1954-ben a Külügyminisztériumban kapott állást jogi szakértőként, bár egyetlen idegen nyelvet sem tudott. Az Ausztria Függetlenségi Nyilatkozatáról folytatott tárgyalásokon való részvétel érdekében néhány hónap alatt megtanult angolul. 1956-ban a legmagasabb diplomáciai szolgálatba lépett, és a Külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályának vezetője lett. 1962-1968 között a Külügyminisztérium főtitkár-helyetteseként dolgozott.

1967 és 1970 között prágai nagykövet volt . A prágai tavasz idején bizonyított : annak ellenére, hogy megtagadták a vízum kiadását cseh állampolgárok számára, rendszeres kiutazási vízumot adott ki az országot elhagyni vágyóknak.

1970-1974 között a szociáldemokrata kormány külügyminisztere volt. Az 1973. szeptember 11-i chilei katonai puccs után utasította Ausztria santiagói nagykövetségét, hogy biztosítson menedékjogot a chilei menekülteknek [6] .

Pártonkívüli lévén a szocialista párt jelölte, és 1974. június 23-án az ország elnökévé választották, a szavazatok 51,66%-át megszerezve. 1980. április 27-én újraválasztották a szavazatok 80%-át, ami Ausztria történetének legmagasabb értéke.

1976- ban , elnöksége idején Ausztria adott otthont a XI. téli olimpiának Innsbruckban , a Szovjetunió és az USA vezetőinek , Leonyid Brezsnyevnek és Jimmy Carternek a találkozóját pedig 1979 júniusában rendezték meg.

1989-1993 között a Franz König bíboros által alapított Pro Oriente Alapítvány elnöke volt, és főként a katolikus és ortodox egyházak kapcsolataival és közvetítő misszióival foglalkozott.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Rudolf Kirchschläger // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
  2. ↑ 1 2 3 4 Wer ist Wer
  3. ↑ 1 2 Rudolf Kirchschläger // AlKindi (a Dominican Institute of Oriental Studies online katalógusa)
  4. ↑ Temetők Bécsben
  5. ↑ Joseph Wimmer . Letöltve: 2017. szeptember 28. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 28..
  6. ↑ Waisenknabe diplomata Bundespräsident . Letöltve: 2022. május 21. Az eredetiből archiválva : 2022. május 21.
  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak
Szótárak és enciklopédiák
Genealógia és nekropolisz