Kefeli, Ábrahám

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. július 8-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 31 szerkesztés szükséges .
Ábrahám Kefeli
héber אברהם כפלי
‏‎ ukrán Olekszij Vaszilovics Kefeli
Ghazzan Ashdodban
2000 óta 
Születési név Alekszej Vasziljevics Golovacsev
Születés 1972. január 15.( 1972-01-15 ) (50 éves)
Anya Anna Iosifovna Kefeli
Házastárs Tatiana Kefeli (Tiriyaki, Musienko)

Avraham Kefeli ( héb . אברהם כפלי ; ukrán Olekszij Vaszilovics Kefeli , 1972. január 15- én született Szimferopol ) ukrán és izraeli zenész , zongoraművész , zeneszerző és vallásos irodalom , a gazzanai terület kutatója.

Életrajz

1972. január 15-én született Szimferopolban. Anya - Anna Iosifovna Kefeli (2016-ban halt meg), karaita [1] .

1988 és 1990 között a Minszki Zeneművészeti Főiskolán tanult. Glinka a zongoraórán. 1992-ben végzett a Rosztovi Művészeti Iskolában [2] , majd 1997-ben a S. V. Rahmanyinovról elnevezett Rosztovi Állami Konzervatóriumban szerzett diplomát V. F. Krasznoskulov professzornál zeneszerzés és pop-jazz zongora szakon K. A. Nazaretov professzornál . 1997-2003 között V. F. Krasznoskulov professzornál folytatta posztgraduális tanulmányait zeneszerzés szakon. 1997-1999-ben zeneszerzést tanított a kijevi Glier Higher School of Musicban [3] . Hajdu Andrénál zeneszerzést tanultdoktori képzésben a Ramat Gan -i Bar-Ilan Egyetemen 1999-2001-ben és etnomuzikológiában Edwin Serussival2001-2002-ben a Jeruzsálemi Héber Egyetemen . Doktori értekezését a Héber Egyetemen védte meg "A krími és egyiptomi karaiták liturgikus motívumainak összehasonlító elemzése" témában. 2006-ban a tel- avivi Yoav Gera Sound Schoolban tanult hangmérnököt [4] .

A karaita és a héber nyelveket I. I. Kazas , O. Ya. Prik és G. S. Yalpachik [5] tankönyveitől függetlenül tanulta . A karaita istentisztelet kérdéseiről a vilniusi ghazzan M. I. Firkovichnál vett gyakorlatot [6] . 1999. április 27-én családjával Izraelbe vándorolt ​​ki , ahol felvette az Ábrahám nevet [7] . 1999-2000 között zeneszerzést, orgonát és zongorát tanított a Modiin " Titora " Művészeti Fejlesztési Intézetben [3] , a Rehovot Konzervatórium Jazz Orchestra (Big Band) vezetőjeként és karmestereként dolgozott (2007- 2012). Jelenleg az Ashdodi Konzervatóriumban a számítógépes zenefeldolgozás tanszékének vezetőjeként és tanárként dolgozik (2007 óta). 1999 óta az Israel Composers Association tagja [3] .

2000 óta az asdodi karaita közösség ghazzan, shochet és helyettes (feljáró) rabbi pozícióit töltötte be [8] [9] . Sekhit tanult Rav Chaim ben Yitzhak Levinél [8] . 2009 és 2019 között az izraeli karaiták " Bölcsek Tanácsának " ( héb . מועצת החכמים ‎) tagja és titkára [8] .

Nős, három gyermeke van [8] .

Társadalmi tevékenységek

Az 1990-es években aktívan részt vett a volt Szovjetunió karaita társaságainak tevékenységében . Zongorakoncertekkel lépett fel Moszkvában , Krím ( Evpatoria , Szimferopol, Feodosia ) és Litvánia ( Vilnius , Trakai ) városaiban [2] [6] [10] .

2004-ben a „Dogunma” nemzeti-kulturális karaita társaság rosztovi regionális közszervezetének egyik alapítója lett [11] .

Kutatás

A kutatási tevékenység egyik területe a karaiták nemzeti zenei örökségének gyűjtése, osztályozása és rendezése. A Krímben végzett terepexpedíciós munka eredményei alapján A. Kefeli összeállította a krími karaiták zenei folklórgyűjteményét, amely körülbelül 430 oldalt tartalmazott, beleértve: 199 egység kottázott dalt, karaita nyelvű szövegeket és azok orosz nyelvű fordításait, 2018-ban jelent meg Szimferopolban [12] [4] .

A 90-es évek végén - a 2000-es évek elején A. Kefeli orosz, ukrán és karaita nyelvű tanulmányait aktívan publikálták a FÁK-országokban. A. Kefeli az egyik szerzője a "Karaita temető Galich közelében" című katalógusnak, kiadta a "Krími karaiták meséi" című könyvet.

A. Kefeli 2008 óta kutat és publikál karaita vallásos szerzők könyveit héber nyelven: "Pinnat Yikrat" r. Isaac ben Shelomo Eldur (Ashdod 2009), "Petah Tikva" szül. Mordechai of Sultan (Ashdod 2011), "Torat ha-Adam" és "Kivshono shel Olam" (Ashdod 2014) I.I. Kazas , R. Abraham Firkovich ( Ashdod 2019-2020) "Massa UMriva" kétkötetes kritikai kiadása stb.

Megjegyzendő, hogy 2002-ben A. Kefeli egy „Karaites. Magyarázó brosúra a krími karaiták történetéről és a karaita vallás alapjairól”, melynek lapjain a saját történelmük felfogásának valódi felfogásához való visszatérésre szólított fel, rámutatva a karaiták Izraellel való elválaszthatatlan kapcsolatára. és a zsidó nép:

Térj vissza gyökereidhez, vallásunkhoz! Ne keresd a karaizmust a karaiták türk eredetére vonatkozó elméletekben, amelyek a fasizmus alatti túlélés taktikája! És még a Krím nácik általi megszállásának évei alatt is az ősi héber nyelven tartották az istentiszteleteket Evpatoriában! És senkinek sem jutott eszébe, még ebben a szörnyű időben sem, hogy a Jevpatorija kenaszok udvarán ugyanazon a nyelven lezárja a történelmi emlékfeliratokat! <...> Megértjük, hogy az oroszországi szovjet hatalom évei kitörölték az orosz karaiták fejéből mindazt, amit hagyományunk az évszázadok során felhalmozott. Mindazonáltal ősei iránti mélységes tiszteletből, akik felbecsülhetetlen értékű hozzájárulást tettek mind a karaitizmushoz, mind a közös izraeli filozófiához, filológiához, történelemhez és kultúrához általában, segíteni szeretnénk Önnek, segíteni, hogy visszatérhessen gyökereihez.

— Ábrahám Kefeli [7] .

Kritika

Az "Israel XXI" online zenei magazin szerkesztőbizottsága ezt írja:

Abraham Kefeli nagyon érdekes cikke a modern zeneszerző zenei folklórhoz való hozzáállásáról. A szerző rabbi, zeneszerző és folklorista, jelenleg elektronikus zenei stúdiót vezet. A cikk tükrözte minden sokoldalú tehetségét. A szerző anyanyelvi karaita folklórja, valamint vallásos szövegekről és imákról szóló dalok példáján mindent elmond a folklórról - a folklór spirituális eredetétől (a cikk a karaiták szent könyveit és legendáit elemzi) a jelenleg használt módszerekig. folklór irányzatú zeneszerzőktől, leírva az erre a célra legmegfelelőbbet, számítógépes programokat, sőt tanácsokat is a zeneszerzés tanárainak .

Tatyana Shchegoleva történész szerint Avraham Kefeli „ visszatér a Firkovicsi típusú karaimizmushoz, igaznak hiszi e tudós felfedezéseit, és prospektusa borítójára egy metszetet nyomtat Buka ben Yitzhak Cohen sírjából, Firkovich Kr.u. 6. dátummal. . e. » [7]

A bölcsészettudományok doktora, Marina Dubrovskaya professzor megjegyzi:

Fontos esemény történt: körülbelül két éve végre megjelent az Orosz Föderációban a régóta várt első a krími karaiták zenei folklórgyűjtésének történetében, a „Sivri Sinek Saz” (Szimferopol) alapgyűjtemény. Ebben a szerző, Avraham Kefeli, aki ma már kétségtelenül a nemzeti zenei örökség legnagyobb gyűjtője-folkloristája, az 1990-es évek óta készített személyes terepfelvételek és átiratok mellett egyedi autentikus zenei anyagokat is felhasznál, amelyeket a rajongók gyűjtöttek a a karaita kultúra megőrzése az RSFSR és az Ukrán SSR területén az 1930-as és 1970-es években. Ezeknek a gyűjteményeknek a gyűjtése és a folklorista-zenetudós, tudós-karaista szerző hatalmas személyes közreműködése a műfaji rendszer lefedettsége és reprezentativitása szempontjából is példátlan jelenséggé tette Kefeli A. gyűjtését. a krími karaiták népzenei kreativitásának benne bemutatott alkotásait

[1] Archiválva : 2021. július 9. a Wayback Machine -nél .

A. Kefeli alkotó lelkesedése és szülőföldje művészete iránti szeretete folyamatosan visszatéríti a krími földre, ahol kapcsolatban áll a karaiták nemzeti kulturális társaságaival, és magas szakmai képzettsége lehetővé tette a szerző számára, hogy ne csak a szépség szépségét fedje fel. a krími karaita kultúra eredeti zenei örökségét, hanem saját zeneszerzői kreativitását és pedagógiai tevékenységét is gazdagítani velük [12] .

Zenei művek

Zenekari Opera

King of Khazaria (2005-2018) archiválva 2020. augusztus 4-én a Wayback Machine -nél

Kamarazene : archiválva 2020. augusztus 11-én a Wayback Machine -nél Big Band Kórus
  • A felhő (a zeneszerző szövege), vegyes kórus, 1995
  • „Karaylarga” 2020. augusztus 11-i archív példány a Wayback Machine -n (a karaitáknak!) – Karaita himnusz Mikhail Tynfovich verseire (karait nyelven), klavier és partitúra a BSO-nak és a kórusnak
Ének: Archivált 2020. szeptember 1-én a Wayback Machine -nél
  • "Sagysh" archív példány 2020. augusztus 4-én a Wayback Machine -nél (a karaita "Thought"-ból) tenorra és zongorára, szövege: Mikhail Tynfovich
  • A Holdhoz hasonló arcú lány (Nizami Ganjavi szövege [a zeneszerző fordítása; Pavel Antokolsky, V. Uspensky, I. Bruny orosz fordítása is]), tenor, zongora, 1995 (tenorra, kiszenekarra is, 1995)
Zongora

Diskográfia

• "Abraham Kefeli. Zeneszerző és zongorista"

Tahanun szimfónia (2002) egyiptomi-karaiták jom-kipur motívuma alapján, 3 rész: [Allegro - 9:16] [Passió - 5:50] [Presro - 6:18] 2. Szonáta hegedűszólóra, 4 rész: Allegro - 5:56 Lyric Pasionate - 4:59 Allegretto Presto zongoraszonáta, 2 rész: Allegro Presto Ponomaryov-Karnelio, hegedű; Abraham Kefeli, zongora; Valerij Hlebnyikov / Rostov-na-Donu Akadémiai Állami Szimfonikus Zenekar (ABCD Zene: MFEK 0103, 2004)

• CD-album (2 CD): Abraham Kefeli. zenei kompozíciók. (130 perc)

1. CARMECORDINO.

2. Változatok vonósnégyesre egy krími karaim dalra

3. "Allef Binha" ("Tanítsd a fiadat"). (1993).

4. "C(e)L(i)H(a"

5. "A Song of Ascents", Night-Music szintetizátorra ALESIS (1993)

6. A cigánybáró álmai (2000)

7. "GENESIS" (1993)

8. "Zongoraverseny" (1997)

Állami Szimfonikus Zenekar, Valerij Hlebnyikov, karmester. "Csellószonáta" (1993) Izraelben, az ABCD Ltd. 2006-ban

• Zur Mish-Shelo. Kamarazene: Abraham Kefeli

A CD Kefeli Abraham kamarakompozícióit tartalmazza, 1992-2007 között:

Zur mish-shelo - a szólógitárra szóló darab, 2007-ben íródott, és 2014-ben rögzítették Yoram Zerbib (gitár) előadásában a „צור משלו אכלנו” karaita és zsidó népdalban; Szonáta csellóra és zongorára 5 részben. Sobolev (cselló) és a szerző (zongora); Nizami Ganjavi "A lány olyan arccal" dalciklusa, amelyet Abraham Kefeli fordított héberre 2001-ben, 1995-ben írta, és a szerző rögzítette (tenor, zongora) 2007, 2015. Szvit klarinétra és zongorára, 1992-ben komponált, Remzi Kurtmollaev (klarinét) és a szerző (zongora) előadásában rögzítették 1993-ban. A CD-t a néhai Elie Haroun emlékére adta ki Izraelben a CDI Ltd. 2015 © ACUM.

• QARAYLARGA – KRÍMI KARAIM DALAI

(a karaim-török ​​nyelvről)

QARAYLARGA

AHAVAT PURIM

LEBLEBICI

· AY, QAPU, QARA QAPU!

1942-ES ÉNEK

AQYZYM SENI

AY YARIQ GECESİNE

ABLAMIT KAPUDAN

EKİ KÖZÜN - EKİ ELMAZ

ALTYNLY FESLI

EVLERI VAR, HANE HANE

QONUSHMA HAVASY

ULUM VAR

FORDULAT

TAN YILDIZI

QARASU BENIM, ÖZ BAZARIM

OREKE

FANTASY KÉT KARAIM DALON

SAGYSH

KEFELI KAYTARMASY

• „The Seeking and Demanding” – Az európai karaimok hagyományos vallásos énekei

Keresek és igényesek – szerző: R. Mordechai Iosifovich Sultansky (Lutsk, XIX. század eleje)

· Igya meg a borát – szerző, Simga Yychkhak Lutsky (Chufut-Kale – 1761)

· Fény ragyog a lakhelyedből – R. Mordechai;

· Vőlegény koronája – r.Tushbi Ga-Rofe;

· Legyen a házad – szerző r. Yuguda;

· Béke veled – ator R. Eliyahu;

· Hadd keljen fel a vőlegény – ismeretlen szerző;

· Szeretettel – R. Yuguda Ga-Levi;

Létrehozta az Univerzumot – R.Yichkhak (Chufut-Kale 1755-1826)

Áldott legyen Jehova – a szerző r.Yichkhak (Chufut-Kale 1755-1826)

· Boldogok vagytok, Izrael fiai – ismeretlen szerző;

· Nagy és Magasztos a neved – r. Shemuel Aga, bíró és herceg Chufut-Kale-ben (1716-1769)

Dicsérni foglak, mert megszabadítottál - R. Israel Moiseevich Najara (Damaszkusz, 1560)

· Egy és szörnyű – Yuguda Maroli folyó.

Ébredj, lelkem! - Ezra Nisanovich ha-Rofe folyó (Trakai XVII. század)

Izraelben a CDI Ltd. 2015 ACUM által, © Abraham Kefeli.

Bibliográfia

Könyvek, cikkek és kiadványok könyvek és prospektusok
  • Mese a jéghideg legényről: Karaimska népmese / ford. karaimokkal. Kefeli O. // Bölcsesmesék öltései: népmesék: [ ukr. ] . — K  .: Golovna spetsializ. szerk. megvilágított. a nemzeti nyelv Ukrajna Menshin, 1998. - S. 86-92. — 221 p. - 1000 példányban.  — ISBN 966-522-051-9 .
  • Galicsi Karaimszkij temető: sírkövek katalógusa  (ukrán) / I. Yurchenko, O. Kefeli, N. Yurchenko, O. Beregovsky; Ukrajna Kulturális és Művészeti Minisztériuma, Nat. Zapovidnik "Davniy Galich", Galitsk. Tudományok. ist.-kultúrák. ón. - Lviv-Galics, 2000. - 256 p. - 500 példányban.
  • A krími karaiták meséi = Kyrymdaki karaylarnyn masallary / ösz. és ford. karaimokkal. A. Kefeli. - K .: Golov. szakosodás szerk. lit-ri nyelv nat. Ukrajna Menshin, 2002. - 256 p. - 500 példányban.  — ISBN 966-522-177-9 .
  • Karaiták: magyarázó brosúra a krími karaiták történetéről és a karaiták vallásának alapjairól / ösz. A. Kefeli. - Ashdod, 2002. - 28 p.
  • Album "Karaite Hadj to the Holy Land" = Album "Karaite Hadj (zarándoklat) a Szentföldre"/ összeállította: A. Kefeli - Slippery-Rock, USA - Szimferopol, Ukrajna: International Institute of Crimean Karaites, 2004 (angol).
  • A karaita haham Isaac ben Shelomo "Pinnat Yikrat" című könyvének kiadója . Ashdod, 2008.
  • A "Petah Tikva" című könyv kiadója a szultáni karaita haham Mordechai héber nyelvének nyelvtanáról . Ashdod, 2011.
  • Ilja Iljics Kazas karaita pedagógus "Torat ha-Adam" (Az etika alapelvei) című könyvének kiadója . Ashdod, 2014.
  • Ilja Iljics Kazas karaita pedagógus "Kivshono shel olam" (Világtitkok) című könyvének kiadója. Ashdod, 2014.
  • A krími karaiták zenei folklór gyűjteménye / összeáll. A. Kefeli. - Szimferopol: IP Zueva T.V., 2018. - 432 p. - 300 példány.  - ISBN 978-5-6040876-9-5 .
  • Abraham Firkovich "Massa u-Mriva" című könyvének kiadója , A. Kefeli "Chedek Ve-Shalom" magyarázó esszével, két kötetben. Ashdod, 2020.
cikkek folyóiratokban és konferencia kiadványokban
  • "Vallási felekezet vagy nemzetiség" együtt "Részletek A. S. Koyl "Jegyzetek a karaiták életéről" cikkéből A. V. Kefeli bizonyítékaiban és kiegészítéseiben // A XX. század 20-30-as éveiben Ukrajnában létrejött zsidó tudományok. .: NAS of Ukraine, 1997. S. 109-132.
  • A galicsi és lucki karaimok kulturális öröksége: történelem és modernitás // Galics és galíciai föld Ukrajna államépítési folyamataiban  : a Nemzetközi Ékszertudományi Konferencia anyagai. - Ivano-Frankivszk - Galics: Színjáték, 1998. - S. 322-326. — ISBN 966-7365-30-1 .
  • A galicsi és a lucki karaimok kulturális öröksége. Történelem és modernitás. — Tudomány jegyzi. - K.  : Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Politikai és Etnonacionalista Tanulmányok Intézete, 1998. - P. 104-111. - (Politika- és etnológia; 4. szám). - ISBN 966-02-0538-4 .
  • A karaita sírkövek és sírkőfeliratok stílusfejlődése.
  • A krími karaiták hagyományos zenei kultúrája // A Ciscaucasia és az Észak-Kaukázus sztyeppei népeinek története és kultúrája: Az etnikumok közötti kapcsolatok problémái. - Rostov-on-Don: Rostov Konzervatórium. S. V. Rachmaninova, 1999. - S. 224-239.
  • A karaita tudományos gondolkodás kialakulásáról és globális szerepéről a modern Nyugat-Ukrajna és Litvánia régiójában // Karaimi Galich: History and Culture: Proceedings of the International Scientific Conference. Galich, 2002. tavasz 6-9. - Lviv-Galich, 2002. - S. 65-75.
  • A krími karaiták hagyományos vallási énekei / The Crimea Traditional Religious Songs ofn Karaim
  • A karaimizmus eredetéről és a karaiták megjelenéséről a Krím-félszigeten // Caraimica. - 2007. - 1. sz. - S. 36-37.
  • A jeruzsálemi, konstantinápolyi, litvániai és lengyelországi karaita közösségek szerepe a karaita és a globális irodalom fejlődésében // Caraimica. - 2007. - 1. sz. - S. 39-42.
  • A modern zeneszerző zenei folklórszemléletének problémái. Keresés útjai a karaita folklór példáján // Izrael XXI. - 2008. - 10. szám (június).
  • A modern zeneszerző zenei folklórszemléletének problémái. Keresési utak a karaita folklór példáján // Uluslararası karay çalışmaları sempozyumu. Nemzetközi karaitatudományi szimpózium : előadások, 2010. április 05-08. - Bilecik : Bilecik Üniversitesi, 2011. - 711-742.
  • Gazzan Yosef, Eliyagu Saddyk fiának temetése Isztambulban  // Hírek a Krími Köztársaság karaitáinak lelki adminisztrációjáról. - Evpatoria, 2018. - január ( 26. (35 ) szám. - 9. o .
  • .. . . . . . . . . – Jeruzsálem, 2008.

Jegyzetek

  1. ↑ Evpatoria. - In: Krónika // A Krími Köztársaság karaitáinak szellemi közigazgatásának hírei. - Evpatoria, 2017. - No. 25 (34) (november). - 6. o.
  2. ↑ 1 2 Lebegyev V.N. Koncertre invitálunk // Krími igazság . - Szimferopol, 1992. - augusztus 19.
  3. ↑ 1 2 3 Ábrahám  Kefeli . Izraeli Zeneszerzők Szövetsége . איגוד הקומפוזיטורים בישראל. Letöltve: 2020. július 1. Az eredetiből archiválva : 2020. július 1.
  4. ↑ 1 2 Kefeli A. A krími karaiták zenei folklórgyűjteménye. - Szimferopol: IP Zueva T.V., 2018. - 432 p. - 300 példány.  - ISBN 978-5-6040876-9-5 .
  5. ↑ A fordítóról // A krími karaiták meséi / összeáll. és ford. A. Kefeli. - Kijev, 2002. - p. 252.
  6. ↑ 1 2 Bakkal A.I. Aleksey Kefeli úton Litvániába // Karaite News . - Moszkva, 1995. - 17. sz.
  7. ↑ 1 2 3 Shchegoleva T. A karaita újságírás fő etnokulturális vonatkozásai és a krími karaita közösség állapota a XX. század végén - XXI. század elején.  // Tirosh: Judaic Studies művek / otv. szerk. E. Rempel, V. Chlenov. - M. , 2003. - Szám. 6 . - S. 226-227 .
  8. ↑ 1 2 3 4 חברי מועצת החכמים .  ( héber ) _ _ _ _ _
  9. ↑ קהילת אשדוד  (héber) . היהדות הקראית העולמית . Letöltve: 2020. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2017. október 16.
  10. ↑ Saitova S. A türk törzsek leszármazottai // Karaita Hírek . - Moszkva, 1995. - 13. sz.
  11. ↑ Karaita társadalom . A „Dogunma” nemzeti-kulturális karaita társaság rosztovi regionális nyilvános szervezete . Őszinte üzlet portál . Letöltve: 2018. március 26. Az eredetiből archiválva : 2018. március 27.
  12. ↑ 1 2 Dubrovskaya M. Yu. A krími karaiták zenei kultúrájának tanulmányozása a jelenlegi szakaszban: a probléma megfogalmazásáig . - Krími archívum. - Szimferopol, 2016. - 4. szám (23). - S. 29. - UDC  784.4 + 78.071.1: 781.7 . — ISSN 2415-8283 .

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  A közösségi hálózatokon
Fotó, videó és hang
Bibliográfiai katalógusokban