Kárpátok hadművelete | |||
---|---|---|---|
Fő konfliktus: I. világháború | |||
A délnyugati front kárpáti hadművelete 1915 februárjában. | |||
dátum | 1915. január 7 - április 20 | ||
Hely | Kárpátok | ||
Eredmény | Orosz taktikai győzelem | ||
Ellenfelek | |||
|
|||
Parancsnokok | |||
|
|||
Oldalsó erők | |||
|
|||
Veszteség | |||
|
|||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az első világháború keleti frontja | |
---|---|
Kelet-Poroszország • Galícia • Varsó-Ivangorod • Przemysl • Lodz • Mazuria • Kárpátok • Prasnysh • Gorlice • Nagy visszavonulás • Vilno • Naroch • Baranovicsi • Bruszilov áttörés • Románia • Mitava • júniusi offenzíva • Riga • Moonsund • Faustshlag hadművelet • Bakhmach |
A Kárpát-hadművelet , amelyet a Kárpátok téli csatájának is neveznek , az első világháború keleti frontjának jelentős csatája volt .
1914. december végétől a Délnyugati Front főparancsnoksága megkezdte a Kárpátokon áttörő hadművelet előkészítését Magyarország megszállására . A fő feladatot egyúttal Bruszilov 8. hadserege kapta, amelynek 4 hadtestének a Dukelsky-hágótól Baligrodig terjedő területre koncentrálva Humennoje - n volna előrenyomulnia a magyar síkságra . Az osztrák-magyar parancsnokság is az offenzívára készült, az oroszok által ostromlott Przemysl erődöt próbálta feloldani .
1915. január 7 -én (20-án) a Délnyugati Front főparancsnoka N.I. Ivanov parancsot adott az előretörésre. Az osztrák-német csapatok 1915. január 9. ( 22. ) és 11. ( 24. ) között szinte egy időben támadásba lendültek a Kárpátokban , két csapást mérve Ungvárról Sambirra , a másikat Munkacsról Stryre .
Bruszilov 8. hadseregének ezzel egy időben kezdődő offenzívája a téli hidegben a hegyi hágókon egy sor, közelgő ütközethez vezetett. Az ezen a területen folyó harcokat „gumiháborúnak” nevezték. A csaták során egymást szorító ellenfeleknek vagy mélyebbre kellett menniük a Kárpátokban, vagy vissza kellett vonulniuk. A hófödte hegyekben vívott csatákat nagy szívósság jellemezte. Csak február első napjaiban foglalta el a 8. hadsereg jobbszárnya a Kárpátok Konechna - Svidnik - Mezolaborch - Baligrod vonalon lévő szakaszát; délkeletre az oroszoknak, akiknek 13-15 osztrák-német hadosztálya volt ellenük, védekezésben kellett kitartani.
Február 13-án (26-án) a legfelsőbb főparancsnok, Nyikolaj Nyikolajevics nagyherceg elrendelte, hogy a 22. hadsereg hadtestét küldjék a délnyugati frontra erősítésként. Február végén több hadtestet áthelyeztek a délnyugati front bal szélső szárnyára, létrehozva Lecsickij 9. hadseregét , összesen 8,5 gyalogos és 5 lovashadosztályból. Ennek a hadseregnek az volt a célja, hogy visszaverje az osztrák offenzívát a Dnyeszter ellen.
A Pflanzer-Baltin tábornok parancsnoksága alatt álló osztrák hetedik hadseregnek sikerült egy időre elfoglalnia Csernyivcit és szinte az egész osztrák-magyar Bukovinát .
Az egész március folyamatos harcokban telt el az orosz 3. hadsereg balszárnyán és a 8. hadsereg teljes frontján. Itt, a Magyarországból Przemyslbe vezető legrövidebb úton, annak felszabadítása érdekében az osztrák-németek kitartóan, derékig hóban, nap mint nap súlyos veszteségeket szenvedve haladtak előre.
A tavaszi olvadás kezdetén az egész délnyugati front általános offenzívába vonult, a súlyos veszteségeket elszenvedő orosz csapatok 20-30 km-t előrenyomultak és elfoglalták a Kárpátok hágóit.
Március 9-én (22-én) 6 hónapos blokád után megadta magát az osztrák Przemysl erőd . A felszabadult 11. hadsereg megerősítette az orosz csapatokat a Kárpátokban. A német parancsnokság a Kárpátokhoz is erősítést adott át (egy hadtestet a Meso-Laborcha régióba ).
1915. március végén az orosz csapatok ismét támadásba lendültek, de a Kárpátok erőszakos kísérlete kudarcot vallott. Április 2-án (15-én) a front főparancsnoka, Ivanov tüzérségi tábornok leállította ezt a sikertelen offenzívát.
Az orosz csapatok kárpáti csatában elszenvedett veszteségeiről nincs pontos adat, de jelentősek voltak – az összkár meghaladta a 200 ezer katonát. Összességében, beleértve a Przemyslért folytatott csatát is, az orosz csapatok körülbelül 1 millió embert veszítettek ebben az irányban, az osztrákok és a németek - 800 ezer embert (beleértve a 150 000 foglyot is) [2] . A veszteségeket is pótolták a nagyszámú fagyos és beteg katonák miatt.
A Kárpát-csata mindkét fél számára hatalmas veszteségeket hozott, de stratégiai eredményt egyiküknek sem hozott. A Kárpátokban tartózkodó orosz csapatok azonban megbízhatóan fedezték Przemysl ostromát .
Az első világháború fontosabb eseményei ( kronológia ) | |
---|---|
1914 | |
1915 | |
1916 | |
1917 | |
1918 |
Az orosz császári hadsereg az első világháború alatt | |||
---|---|---|---|
Katonai hatóságok Imperial főlakás A Legfelsőbb Parancsnok főhadiszállása Az Orosz Birodalom Katonai Minisztériuma Frontok Északnyugati 1915 augusztusában északra és nyugatira osztva Délnyugati román kaukázusi beleértve perzsa hadseregek egy 2 3 négy 5 6 7 nyolc 9 tíz 11 (blokád) 12 13 Dobrudzsanszkaja Duna kaukázusi Különleges (1916.08. óta) Hadtest 1. gárda 2. gárda gránátos csendőrség futár expedíciós Hadsereg : 1 2 3 négy 5 6 7 nyolc 9 tíz tizenegy 12 13 tizennégy tizenöt 16 17 tizennyolc 19 húsz 21 22 23 24 25 26 27 28 29 harminc 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 ötven Terek-kubai őshonos kaukázusi: 1 2 3 négy 5 6 7 szibériai: 1 2 3 négy 5 6 7 Turkesztán: 1 2 lengyel: 1 2 3 ukrán: 1 2 csehszlovák román örmény grúz szerb Lovas hadtest egy 2 3 négy 5 6 7 1. kaukázusi 2. kaukázusi kaukázusi bennszülött Őrök (1916 áprilisa óta) Előregyártott (1915. ősz) |