Karbonátok (ásványi anyagok)

A természetes karbonátok az ásványok  egy osztálya , amely szervetlen karbonátokból  – a szénsav sóiból – áll . A szerkezet a következőket tartalmazza:

• anion C O 3 2− ;
• egy vagy két kation ;
• néha további anionok ( például O H- , F- , Cl- ) .

Az osztályba több mint kétszáz ásványi anyag tartozik, elterjedtek a természetes kalcium- karbonátok ( kalcit , aragonit ), magnézium ( magnezit ), vas ( sziderit ), nátrium ( trona ) . Egyéb kationok természetes karbonátjai - bárium ( witerit ), stroncium ( strontianit ) , mangán ( rodokrozit ), ólom ( ceruszit ), cink ( smithsonite ), réz ( malachit , azurit ), ritkaföldfém elemek ( basztnäzit ), uranil ( rutherfordin ) [ 1]  – kevésbé gyakoriak.

Tulajdonságok

A közönséges természetes karbonátok kalcit ( trigonális rendszer : magnezit, sziderit, dolomit , rodokrozit, smithsonit) vagy aragonit ( rombuszrendszer : strontianit, witherit, cerussit) mintájára kristályosodnak. Vannak monoklin és hatszögletű rendszerek is. A természetes karbonátok gyakran képesek nagy, jól vágott, többnyire tökéletes hasítású , általában színtelenek vagy enyhén elszíneződött kristályokat képezni, egyes ásványok élénk színei a kromofor ionok jelenlétével függnek össze :

• réz: zöld malachit és kék azurit;
• vas: barna sziderit;
• mangán: rózsaszín rodokrozit;

vagy mechanikai zárványok:

• bitumen : fekete;
• hematit : vörös;
• klorit : zöld.

A keménység nagyon változó – a Mohs-skála 1-től a trona esetében 5-ig a smithsonite esetében. A törésfelületeken „üveges” csillogás figyelhető meg. Sok karbonát kettős törő .

Elosztás

A természetes karbonátok nagy mennyiségben találhatók a földkéregben. Sokféleképpen alakulnak ki:

• kemogén és biogén a tavak és tengerek vizéből történő ülepedéssel mészkövek , dolomitok, természetes szóda esetében ;
• a metamorfózis révén a mészkövek és a dolomitok márványokká alakulnak át ;
• hidrotermális alacsony és közepes hőmérsékletű erekben ;
• kristályosítás magmából ( karbonát lávák és karbonatitok gyűrűs alkáli - ultrabázisos behatolásokban );
• metaszomatikus az ércközeli kőzetek karbonizációja révén ;
• szilikát kőzetek mállása száraz éghajlaton .

Az érctelepek oxidációs zónájára jellemző a karbonátok (ólom, cink, réz, uranil, nikkel-kobalt) jelenléte.

Használat

A természetes karbonátokat az építőiparban építőanyagként és cementgyártás alapanyagaként használják . Egyes fémek (réz, ólom, cink, stroncium, ritkaföldfém elemek) karbonátjait ércként használják .

Jegyzetek

1. ↑ Földtani szótár . Letöltve: 2020. május 17. Az eredetiből archiválva : 2020. január 12. (határozatlan)

Irodalom

• Természetes karbonátok  / N. A. Pekova // Elkobzási Hivatal - Kirgiz. - M  .: Great Russian Encyclopedia, 2009. - P. 107. - ( Great Russian Encyclopedia  : [35 kötetben]  / főszerkesztő Yu. S. Osipov  ; 2004-2017, 13. v.). — ISBN 978-5-85270-344-6 .

A KNE-től:

• Dir U. A., Howie R. A., Zusman D. Zh. Kőzetképző ásványok. M., 1966. T. 5.
• Milovsky A. V., Kononov O. V. Ásványtan. M., 1982.
• Godovikov A. A. Ásványtan. 2. kiadás M., 1983.

Ásványi osztály : karbonátok ( IMA osztályozás , Mills et al., 2009 )
Dolomit csoport	Ankerite Dolomit Kutnogorit
Aragonit csoport	Aragonit Witherite Strontianit Cerussite
Kalcit csoport	Kalcit és fajtái: izlandi spar , szimbircit magnezit Rodokrozit Smithsonite Szferokobaltit
Malachit csoport	Malachit
Rosasite csoport	Rosazit
Egyéb	Agricolaite Azurit Aurichalcit hidrocincit Siderite Stichtit
Ásványi anyagok listája "Ásványtan" portál "Geológia" projekt