Kazbegi egér

Kazbegi egér
tudományos osztályozás
Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:DeuterostomesTípusú:akkordokatAltípus:GerincesekInfratípus:állkapcsosSzuperosztály:négylábúakKincs:magzatvízOsztály:emlősökAlosztály:ÁllatokKincs:EutheriaInfraosztály:PlacentálisMagnotorder:BoreoeutheriaSzuperrend:EuarchontogliresNagy csapat:RágcsálókOsztag:rágcsálókAlosztály:SupramyomorphaInfrasquad:rágcsálóSzupercsalád:DipodoideaCsalád:Mouser (Sminthidae Brandt, 1855 )Nemzetség:egerekKilátás:Kazbegi egér
Nemzetközi tudományos név
Sicista kazbegica ( Szokolov , Baskevich és Kovalskaya , 1986 )
természetvédelmi állapot
Állapot iucn3.1 HU ru.svgVeszélyeztetett fajok
IUCN 3.1 Veszélyeztetett :  20189

A kazbegi egér [1] ( lat.  Sicista kazbegica ) az egérfélék családjába tartozó egerek nemzetségébe tartozó faj .

Tudományos osztályozás

A fajt először 1986 -ban írták le . A kaukázusi egyszínű egerek endemikus csoportjába tartozik [2] .

Elosztás

A Kazbegi egér elterjedési területe a Terek felső folyásának medencéjében található . Oroszországban Észak-Oszétia hegyvidékein található : az Ardon -medencében a Tseysky -ben, a Mamison-szurdokokban , az Ardon folyó felső folyásánál Lisri és Kalak falvak közelében, valamint a Kaltver - gleccsernél . Grúzia Kazbegi régiójában is él . Kobi falutól 14 km-re északnyugatra, a Suatisi - szorosban található egy terra typica faj [3] .

Az 1850-2200 m magasságban a szubalpintól a hegyek nival övéig él [4] .

Megjelenés

Az állat közepes méretű. A test hossza nem haladja meg a 65 mm-t. A farok hosszú, akár 108,5 mm-es (a hossza 1,4-1,7-szer meghaladja a test hosszát). A hátsó lábak hosszúak, a lábfejek legfeljebb 18,7 mm-esek (a hossza nem kevesebb, mint a testhossz 27%-a) [2] [5] .

Hátoldala sárgás-szürkésbarna színű, fekete hosszanti csík nélkül. A test és a pofa oldalán a szőrzet sárga, az ajkak fehéresek. A fej és a test alsó része szürkésfehér, sárga bevonattal. A farok enyhén kétszínű. Az ujjak és a karmok fehérek [5] .

Az egyetlen olyan faj a kaukázusi egér szuperfajában, amelynél megfigyelhető a kariotípus földrajzi változatossága [2] . Az Észak-Oszétiából származó Kazbegi egerek kariotípusában 40 kromoszóma található, a georgiai Suatisi-szorosból származó egyedekben pedig 42 kromoszóma. Az autoszómák karjainak száma  48, illetve 50 [6] .

Életmód

A faj biológiája kevéssé ismert. Az aktivitás főleg éjszaka történik, bár néha nappal is aktív. Az odúkról és menedékházakról semmit sem tudunk. A hibernálásról szintén nincs adat [4] .

Az étrend alapját, amint azt a fogságban végzett megfigyelések is mutatják, különböző gerinctelenek ( bogarak ), valamint növényi táplálékok [2] [4] .

Reprodukció

A Kazbegi egér szaporodásával kapcsolatos információk töredékesek. A kerékvágás csak május végén vagy június elején kezdődik. Valószínűleg évente egyszer szaporodnak. A fióka méretéről nincs információ [2] .

Jegyzetek

  1. The Complete Illustrated Encyclopedia. "Emlősök" könyv. 2 = The New Encyclopedia of Mammals / szerk. D. Macdonald . - M. : Omega, 2007. - S. 443. - 3000 példány.  — ISBN 978-5-465-01346-8 .
  2. 1 2 3 4 5 M.I. Baskevich. Kazbegi egér . Vadvédelmi Központ. Hozzáférés dátuma: 2012. május 18. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4.
  3. Schönbrot et al, 1995 , p. 86.
  4. 1 2 3 Schönbrot et al, 1995 , p. 87.
  5. 1 2 Shenbrot et al, 1995 , p. 82.
  6. Schönbrot et al, 1995 , p. 83.

Irodalom

Linkek