Kazbegi egér
| Kazbegi egér | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| tudományos osztályozás | ||||||||||
| Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:DeuterostomesTípusú:akkordokatAltípus:GerincesekInfratípus:állkapcsosSzuperosztály:négylábúakKincs:magzatvízOsztály:emlősökAlosztály:ÁllatokKincs:EutheriaInfraosztály:PlacentálisMagnotorder:BoreoeutheriaSzuperrend:EuarchontogliresNagy csapat:RágcsálókOsztag:rágcsálókAlosztály:SupramyomorphaInfrasquad:rágcsálóSzupercsalád:DipodoideaCsalád:Mouser (Sminthidae Brandt, 1855 )Nemzetség:egerekKilátás:Kazbegi egér | ||||||||||
| Nemzetközi tudományos név | ||||||||||
| Sicista kazbegica ( Szokolov , Baskevich és Kovalskaya , 1986 ) | ||||||||||
| természetvédelmi állapot | ||||||||||
 Veszélyeztetett fajok IUCN 3.1 Veszélyeztetett : 20189 |
||||||||||
| ||||||||||
A kazbegi egér [1] ( lat. Sicista kazbegica ) az egérfélék családjába tartozó egerek nemzetségébe tartozó faj .
Tudományos osztályozás
A fajt először 1986 -ban írták le . A kaukázusi egyszínű egerek endemikus csoportjába tartozik [2] .
Elosztás
A Kazbegi egér elterjedési területe a Terek felső folyásának medencéjében található . Oroszországban Észak-Oszétia hegyvidékein található : az Ardon -medencében a Tseysky -ben, a Mamison-szurdokokban , az Ardon folyó felső folyásánál Lisri és Kalak falvak közelében, valamint a Kaltver - gleccsernél . Grúzia Kazbegi régiójában is él . Kobi falutól 14 km-re északnyugatra, a Suatisi - szorosban található egy terra typica faj [3] .
Az 1850-2200 m magasságban a szubalpintól a hegyek nival övéig él [4] .
Megjelenés
Az állat közepes méretű. A test hossza nem haladja meg a 65 mm-t. A farok hosszú, akár 108,5 mm-es (a hossza 1,4-1,7-szer meghaladja a test hosszát). A hátsó lábak hosszúak, a lábfejek legfeljebb 18,7 mm-esek (a hossza nem kevesebb, mint a testhossz 27%-a) [2] [5] .
Hátoldala sárgás-szürkésbarna színű, fekete hosszanti csík nélkül. A test és a pofa oldalán a szőrzet sárga, az ajkak fehéresek. A fej és a test alsó része szürkésfehér, sárga bevonattal. A farok enyhén kétszínű. Az ujjak és a karmok fehérek [5] .
Az egyetlen olyan faj a kaukázusi egér szuperfajában, amelynél megfigyelhető a kariotípus földrajzi változatossága [2] . Az Észak-Oszétiából származó Kazbegi egerek kariotípusában 40 kromoszóma található, a georgiai Suatisi-szorosból származó egyedekben pedig 42 kromoszóma. Az autoszómák karjainak száma 48, illetve 50 [6] .
Életmód
A faj biológiája kevéssé ismert. Az aktivitás főleg éjszaka történik, bár néha nappal is aktív. Az odúkról és menedékházakról semmit sem tudunk. A hibernálásról szintén nincs adat [4] .
Az étrend alapját, amint azt a fogságban végzett megfigyelések is mutatják, különböző gerinctelenek ( bogarak ), valamint növényi táplálékok [2] [4] .
Reprodukció
A Kazbegi egér szaporodásával kapcsolatos információk töredékesek. A kerékvágás csak május végén vagy június elején kezdődik. Valószínűleg évente egyszer szaporodnak. A fióka méretéről nincs információ [2] .
Jegyzetek
- ↑ The Complete Illustrated Encyclopedia. "Emlősök" könyv. 2 = The New Encyclopedia of Mammals / szerk. D. Macdonald . - M. : Omega, 2007. - S. 443. - 3000 példány. — ISBN 978-5-465-01346-8 .
- ↑ 1 2 3 4 5 M.I. Baskevich. Kazbegi egér . Vadvédelmi Központ. Hozzáférés dátuma: 2012. május 18. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4.
- ↑ Schönbrot et al, 1995 , p. 86.
- ↑ 1 2 3 Schönbrot et al, 1995 , p. 87.
- ↑ 1 2 Shenbrot et al, 1995 , p. 82.
- ↑ Schönbrot et al, 1995 , p. 83.
Irodalom
- Shenbrot G.I., Sokolov V.E., Geptner V.G., Kovalskaya Yu.M. Jerboas. - M . : Nauka, 1995. - S. 77-82. — 576 p. — ("Oroszország és a szomszédos régiók emlősei" sorozat). - ISBN 5-02-004764-3 .