Jench, Ernst

Ernst Jench
német  Ernst Jentsch
Születési dátum 1867. február 22( 1867-02-22 )
Születési hely Breslau , Poroszország 
Halál dátuma 1919( 1919 )
Polgárság  Német Birodalom
Foglalkozása pszichiáter , pszichológus
Autogram

Ernst Anton Jentsch ( németül  Ernst Anton Jentsch ; 1867 . február 22. [1]  - 1919 ) német pszichiáter, orvosdoktor [1] . Pszichológiai és patológiai művek szerzője . Leginkább "A természetfeletti pszichológiájáról" ( Zur Psychologie des Unheimlichen ) [2] című esszéjéről ismert , amely hatással volt Sigmund Freud A hátborzongató című művére [3 ] .  

Életrajz

Wroclawban ( akkor még Breslauban ) született 1867. február 22-én. Az E. Jäschütz álnevet [4] használta , ami arra utal, hogy zsidó családból származott. Talán eltitkolta, mert korának különféle faji előítéletei voltak benyomva. Amit súlyosbított tudományos érdeklődése: a degeneráció elmélete, az eugenika és Lombroso munkái, aki azt sugallta, hogy a zsidók között nagy az őrültek aránya [5] .

Orvosi tanulmányokat folytatott Breslauban, Freiburgban , Bonnban , Würzburgban , Cataniában [1] . Ezután Giessenben , Torinóban és Zürichben neuropszichológiát és degenerációelméletet tanult [1] . Torinóban Cesare Lombrosonál tanult . Lefordította németre egy olasz pszichológus munkáit; szerkesztette és népszerűsítette cikkeit német tudományos folyóiratokban, amit üzleti levelezéseik is bizonyítanak [6] . 1895-ben megismerkedett a pszichiáterrel és a tehetséges szerkesztővel, Hans Curellával , és hosszú ideig gyümölcsözően működtek együtt. Németül elkészítette és kiadta Lombroso kriminalisztikai és Ellis Havelock szexológiáról szóló munkáit . 1901-ben abban reménykedett, hogy Curella a Central Bulletin of Neurology ( németül: Centralblatt für Nervenheilkunde [7] ) szerkesztői posztját adja neki, de ez nem történt meg. Az új szerkesztő Robert Gaupp .  

Jentzsch pszichiáterként Hamburgban és Wroclawban praktizált [8] . Beszélt olaszul és angolul, ezekből fordított pszichológiai vonatkozású műveket. Jentzsch művei még életében megjelentek oroszul. Például az "On Wayward Moods: A Medical Psychological Essay" 1904-ben jelent meg a Psychoneurological Institute hivatalos lapjában , Bulletin of Psychology, Criminal Anthropology and Hypnotism [9] .

1906 augusztusában-szeptemberében a Psychiatrische Wochenschrift folyóirat 22-23. számában jelent meg "A természetfeletti pszichológiájáról" ( németül:  Zur Psychologie des Unheimlichen ) című cikk . 1919 - ben Sigmund Freud idézte a művet, és ezt használta „The Creepy” című esszéjének alapjául. Klasszikus forrásként hivatkoznak rá az Uncanny Valley hipotézissel foglalkozó munkákban is [10] .

Az egyik legmegbízhatóbb módja annak, hogy a narratíván keresztül könnyen keltsd a hátborzongató benyomást, ha nem hagyod az olvasót, hogy egy adott alak személy-e vagy mondjuk automata. És pontosan azért, hogy ez a bizonytalanság ne kerüljön közvetlenül a figyelme középpontjába, és ezáltal ne késztesse azonnal a dolog lényegének kivizsgálására és tisztázására. Emiatt, mint mondják, egy különleges érzelmi hatás könnyen eltűnik. E. T. A. Hoffman ezt a pszichológiai eszközt sikeresen demonstrálta fantasztikus történeteiben.

Ernst Jentzsch : A természetfeletti pszichológiájáról

Munkássága olyan területekre terjedt ki, mint a pszichológia, a pszichiátria, a pszichopatológia, a kriminalisztika pszichológiája [11] . Hangulat- és zenepszichológiai munkákat írt .

1919-ben halt meg.

Művek

Fordítások

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 Deutschlands, Österreich-ungarns und der Schweiz Gelehrte, Künstler und Schriftsteller in Wort ... . - B.Volger, 1908. - 640 p.
  2. ↑ 1 2 Ernst Anton Jentsch. Zur Psychologie des  Unheimlichen . Archiválva az eredetiből 2022. január 22-én.
  3. ↑ Freud, Sigmund. Z. Freud: Hátborzongató (1919) . Mind Freud (2016.05.05.). Letöltve: 2020. november 6. Az eredetiből archiválva : 2020. augusztus 8..
  4. ↑ Pascal Le Malefan. L'inquietante étrangeté entre Jentsch et Freud  (francia)  ? . Marionnettes (1997.02.).
  5. ↑ FGBNU NTsPZ. "Zsenialitás és őrültség" . www.psychiatry.ru _ Letöltve: 2020. november 6. Az eredetiből archiválva : 2018. április 23.
  6. ↑ Archivio  Lombroso . www.lombrosoproject.it . Letöltve: 2020. november 6. Az eredetiből archiválva : 2020. november 13.
  7. ↑ Lettera di Ernst Jentsch a Cesare Lombroso cui invia prove di traduzione; gli scrive inoltre di aver contattato Bermuhler per l'appendice e che spera di poter discovere la direzione del "Centralblatt für Nervenheilkunde" nel caso Kurella lasci l'incarico - ASUT  (olasz) . atom.unito.it . Letöltve: 2020. november 6.
  8. ↑ Abhandlungen zur Geschichte der Medizin und der Naturwissenschaften . - E. Ebering, 1934. - 762 p. - ISBN 978-3-7868-4070-1 .
  9. ↑ A Vinnicai Nemzeti Orvostudományi Egyetem könyvtára. M. I. Pirogov . irbis.vnmu.edu.ua . Letöltve: 2020. november 6.
  10. ↑ Jo Collins. Furcsa modernitás: kulturális elméletek, modern szorongások . — Springer, 2008-04-01. — 243 p. — ISBN 978-0-230-58282-8 .
  11. ↑ Jentsch  , Ernst 1867-1919 [WorldCat Identities ]  ? . Letöltve: 2020. november 6. Az eredetiből archiválva : 2021. december 6.
  12. ↑ Ernst Jentsch. Zene és Nerven . - JF Bergmann, 1904. - 60 p.
  13. ↑ Ernst Jentsch. Die Laune: Eine ärztlich-psychologische Studie . - JF Bergmann, 1902. - 74 p.
  14. ↑ Ernst Jentsch. Das Pathologische bei Otto Ludwig . - JF Bergmann, 1913. - 88 p.
  15. ↑ Cesare Lombroso, Ernst Jentsch. Neue Verbrecherstudien (1907) . — Kessinger Kiadó, 2010-02. — 238 p. - ISBN 978-1-160-20282-4 .
  16. ↑ Cesare Lombroso. Studienüber Genie und Entartung: von Cesare Lombroso; Autorisierte Übersetzung aus dem Italienischen von Ernst Jentsch . - P. Reclam, [, 1910. - 256 p.
  17. ↑ Havelock Ellis. Die krankhaften Geschlechtsempfindungen auf dissoziativer Grundlage . - Kabitzsch, 1920. - 317 p.

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre