Otto Ludwig | |
---|---|
német Otto Ludwig | |
Születési dátum | 1813. február 12. [1] |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1865. február 25. [1] [2] [3] (52 évesen) |
A halál helye | |
Állampolgárság (állampolgárság) | |
Foglalkozása | regényíró , drámaíró , irodalomkritikus és zeneszerző |
A művek nyelve | Deutsch |
Autogram | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Idézetek a Wikiidézetben |
Otto Ludwig ( németül Otto Ludwig ; 1813 . február 12. Eisfeld – 1865 . február 25. , Drezda ) - német író, prózaíró, drámaíró, irodalomkritikus és zeneszerző.
Köztisztviselő családjában született. Apa tizenkét éves korában meghalt. Szegénységben nőtt fel, formálisan kereskedői pályára készült, de minden szabadidejét a költészetnek és a zenének szentelte. Die Köhlerin című operája felkeltette a meiningeni herceg figyelmét, aki Lipcsében fizette tovább zenei tanulmányait. Azonban rossz egészségi állapota és félénksége miatt Ludwig nem lett hivatásos zenész vagy zeneszerző, inkább az irodalomra összpontosított; megnősült és Drezdában telepedett le, ahol élete végéig élt, és drámák, novellák és irodalomkritika írásával élt.
Műveinek többségét valamilyen módon Türingiának , a kézművesek és a városlakók életének szenteli. A „sors tragédiájának” elemeit tartalmazó „Az örökös erdész” című drámában (1850, 1853-ban jelent meg) a társadalmi környezet és szereplők valósághű ábrázolására is tesznek kísérletet. Ismert még Makkabeusok (1854) című tragédiája, amely egy epikus dramaturgia létrehozására tett kísérlete. Az „Ég és föld között” című történetben (1856) és Ludwig számos történetében a realizmus irányzatai erősebbek. Az irodalomkritikai művek közül a legismertebbek a Tanulmányok Shakespeare-ről (1871-ben jelentek meg), amely a dramaturgiaelmélet fontos alkotásává vált.
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|