Iradanene

Iradanene - Uruk  királya ( lugal ) , a Kr.e. 19. század végén uralkodott. e. Isinnel , Babilonnal , Rapikummal és számos suti törzzsel szövetségben szembeszállt Larsa királyával , Rim- Sinnel . 1808- ban Kr. e. e. a szövetségesek vereséget szenvedtek, és Iradanenét Larsa uralkodója elfogta .

egy

Az év, amikor Iradanene király lett

BaM [1] 2, 1963 11 17

mu irda-ne-ne lugal

a

I. évben (Irdanene) egy arany szobrot vittek be Nanaia templomába, amely Dingirámot , az apját ábrázolja.

BaM 2, 1963 8

mu alan ku3-sig17 dingir-am3 ad-da-na e2-{d}na-na-a-sze3 i-ni-in-ku4-re-en

ba

I. évben (Irdanene) felszabadította Enlil számára a nippuri fiakat és lányokat (Nippur fogva tartotta) Urukban, és mindazokat, akik a környező településekről (Nippur) érkeztek.

BaM 2, 1963 9 8

mu dumu-nita2 dumu-munus nibru{ki} sza3 unug{ki}-ga u3 a2-dam-bi a-na-me-a-bi {d}en-lil2 sza3 nibru{ki}-sze3 szu in-na -bar-re-en

bb

I. év (Irdanene) örökre felszabadította Enlilbe Nippurban (kényszermunkából) az uruki Nippur (tartsa) fiait és lányait, amennyit I. év (Irdanene) örökre szabadon engedett Enlilnek Nippurban (a kényszermunka) Nippur fiai és lányai (tartják) Urukban, ahányan vannak

YBC5398

mu dumu-nita2 dumu-munus nibru{ki} sza3 unug{ki}-ga u3 ma-da-bi a-na-me-a-bi {d}en-lil2 sza3 nibru{ki}-sze3 u4-da- ri2-sze3 szu in-na-an-bar-re

c

Meluhha év (Irdanene) Annak és Inannának hozott a templomukban egy csodálatos (felvonulási) szekeret, meluhhai arannyal, drágakövekkel és gyöngyökkel díszítve.

BaM 2, 1963 10 12, YBC 8753

mu {gisz}gigir mah ku3-sig17 szu-du7-a {na4}nir-musz-gir2 {na4}igi me-luh-ha ak-a an {d}inanna-ra mu-ne-en-ku4

d

Év (Irdanene) 2 réz szobrot helyezett Irdanene király kapujában gipar
"kolostor" és 2 Naszpartum istennő rézszobra a kaputól jobbra és balra muszaigigala- Year (Irdanene) helyezett 2 réz szobrot Irdanene király at a gipar
"kolostor" kapuja és 2 réz szobor Naszpartum istennőnek a Muszaigigala-kaputól jobbra és balra

BaM 2, 1963 12 20

mu 2 {urudu}alan irda-ne-ne lugal ka2 gi6-par4 u3 2 {urudu}alan {d}na-asz-par2-tum ka2 musz-a-igi-gal2 a2-zi-da a2-gub3-bu -sze3 im-mi-ib-gir3

5. (Amorita) Uruk-dinasztia
Előd:
Dingir-am
Uruk királya, Kr.e. 19. század
vége
e.
Utóda:
Anam

Jegyzetek

  1. F. Köcher, Die babylonisch-assyrische Medizin in Texten und Untersuchungen (Berlin 1963 ff.) / F. Kocher. Orvostudomány a babiloni-asszír szövegekben és tanulmányokban ( Berlin 1963 és azt követően)

Irodalom