Anam

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2017. október 9-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .

Anam  – Uruk királya, körülbelül 1808-1803 / 1802 között uralkodott . e. Egyszerű írnok, levéltáros. 1808- ban Kr. e. e. , miután Larsa Rim-Sin királya elfoglalta Iradanene királyát , Anam átvette a hatalmat a városban, és Kr.e. 1803 -ig vagy 1802-ig uralkodott. e. amikor Rim-Sin új inváziója véget vetett mind uralmának, mind Uruk függetlenségének. Anam helyreállította Uruk falait .

Uruk uralkodójának, Anamnak (Kr. e. 1821-1817 körül) levele azt állítja, hogy az amnanum és a jahrurum törzsek Uruk közelében táboroztak. [egy]

a

Év Róma-Anum ( lett) király

BaM [2] 2, 1963 13 25

mu ri-im-{d}a-nu-um lugal-e

ba

Az az év, amikor Rim-Anum király legyőzte Emutbal földjét, Esznunna, ISIN és Kazallu seregeit, akik együtt vonultak ellene zsákmányszerzés céljából… ami ősidők óta szóba sem jöhetett… és legyőzte őket Év, amelyben Rim -Anum a király legyőzte Emutbal földjét, Esznunna, Isin és Kazallu csapatait, akik együtt vonultak ellene zsákmányszerzés céljából… amit ősidők óta nem számoltak… és legyőzte őket

BaM 2, 1963 13 27

mu ri-im-{d}a-nu-um lugal-e ma-da ja-mu-ut-ba-lum{ki} ugnim esz3-nun-na{ki} i3-si-in{ki} u3 ka -zal-lu{ki} e-ne-bi-da-gim nam-ra-ak-a in-szi-su8-ge-esz-am3 ... ni3-ul-ta ... ra la-ba- szid-da-ba ... us2-am3 ...-a-ni-ta gar-da3-a-bi i-ni-in-gar-ra

bb

Év Rim-Anum a király, Uruk és területe

BaM 2, 1963 13 28

mu ri-im-{d}a-nu-um lugal-e unug{ki}-ga u3 a2-dam-bi

időszámításunk előtt

Év Rim-Anum a király, Uruk és területe

BM [3] 23192

mu ri-im-{d}a-nu-um lugal-e unug{ki}-ga u3 ma-tu-sza

c

Év Rim-Anum a király, uraságának örök neve

BaM 2, 1963 13 26

mu ri-im-{d}a-nu-um lugal-e mu da-ri2 nam-en-na-ke4

d

Év (Rim-Anum király) rendbe hozta szétszórt népét

BM 23257; UF 10, 1978, 1414

mu un suh3-a-bi si bi2-in-si-sa2

5. (Amorita) Uruk-dinasztia
Előd:
Iradanene
Uruk királya, Kr.e. 19. század
vége
e.
Utóda:
Nabi-ilishu

Jegyzetek

  1. Bottero J. et al.: A Közel-Kelet korai civilizációi. - S. 201.
  2. F. Köcher, Die babylonisch-assyrische Medizin in Texten und Untersuchungen (Berlin 1963 ff.) / F. Kocher. Orvostudomány a babiloni-asszír szövegekben és tanulmányokban ( Berlin 1963 és azt követően)
  3. A British Museum múzeumi jelképe , London

Irodalom