Reves Imre | |
---|---|
| |
Születési név | Chebrai Imre |
Születési dátum | 1859. január 21. [1] [2] |
Születési hely | Šatoraljaujhely , Magyar Királyság , Osztrák Birodalom |
Halál dátuma | 1945. február 3-án (86 évesen)vagy 1945 -ben [3] [4] [5] […] |
A halál helye | Vynohradiv , Kárpátalja régió , Szovjetunió (ma Ukrajna) |
Ország | |
Műfaj | történelmi, kritikai realizmus |
Tanulmányok |
Bécsi Képzőművészeti Akadémia Budapesti Életrajziskola |
Díjak | bronzérem a párizsi világkiállításon (1889). |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Reves Imre (igazi nevén Chebrai Imre , Hung. Révész Imre ; 1859. január 21., Shatoralyauihey , Zemplenskoy zhupy , Habsburg Monarchia - 1945. szeptember 23. , Szevljus (ma Vinogradov , Kárpátalja ) történész - magyar és páter kárpátaljai régió .
A leendő művész gyermekkori éveit Vinogradovban (akkoriban - Sevlyusha) töltötték Kárpátalján, ahová családja költözött. Itt töltötte élete utolsó éveit Reves Imre.
Reves Imre első tanára Christian Griepenkerl német művész-tanár volt , aki felfigyelt a diák tehetségére. Miután egy ideig Budapesten tanult, Reves Szatmárnémetibe költözik , ahol Pálna Karolinánál tanult. Nagyra értékelte a fiatal művész tehetségét, és minden lehetséges módon támogatta. 1875-1877-ben Reves a Bécsi Művészeti Akadémia festészeti szakán tanult Leopold Karl Müllernél . Egyik első nagy művéért, az Első kérdésért akadémiai díjat kapott. 1877-1878-ban Reves a Budapesti Természetrajzi Iskolában folytatta tanulmányait, amelyet később Magyar Művészeti Akadémiává szerveztek át. 1878-1882-ben visszatért Ausztriába a Bécsi Művészeti Akadémiára.
Később Reves Imre Párizsban (1882-84) híres honfitársának, Munkácsy Mihálynak a műtermében tanult és dolgozott . A „Korchma” című festményért Reves Imre díjat kapott. M. Munkácsy 6000 frank összegben. 1887-ben fejezte be Petőfi Sándor a nép között című monumentális festményét, amelyet a Londoni Művészeti Múzeum vásárolt meg.
Reves Imre 1904-1921 között a Magyar Művészeti Akadémia tanára volt. Tanítványai voltak a kárpátaljai festőiskola leendő alapítói Erdeli Adalbert , Josip Bokshay , E. Grabovsky .
1921 óta I. Reves Szevljusban élt és dolgozott. Ugyanakkor 1932-ig Kecskemét város művészeti társaságának vezetője volt, ahol 1939-ig folyamatosan járt a szabadba .
A demokratikus kritikai realizmus egyik legkiemelkedőbb és legtehetségesebb képviselője a XIX. század végi - XX. század eleji magyar festészetben. Reves Imre munkáiban elsősorban a mindennapi élet valóságát ábrázolta nagy szeretettel, különös tekintettel a drámai jelenetekre a „Botrány a kocsmában”, „A törvény nevében” vásznakon. Egy ilyen témájú festményéért, A sivatagban (1887) 1889 -ben a párizsi világkiállításon bronzérmet kapott . [6] Munkásságában valóban tükrözte a népélet lényeges vonatkozásait, jellemző jelenségeit, nemzeti felszabadító eszmékkel átitatott műveket alkotott („Petőfi a csata előtt”, 1896; „Kenyeret követelünk!”, 1899; [7] ).
Reves Imre történelmi festményei nagyrészt a magyar történelem legjelentősebb eseményének, az 1848-1849-es nemzeti forradalomnak és annak fő vezérének , Petőfi Sándornak szólnak , amelyhez Reves Imre munkáiban folyamatosan visszatért. A leghíresebbek a " Petőfi Sándor a nép között" mellett a "Petőfi a csata előtt" (1896), a "Petőfi a bema táborban " festmények.
Számos, a társadalmi tiltakozás drámáját és erejét közvetítő műfaji jelenet („Nehéz”, „Sátor alatt”, „Kenyeret kérünk”) szerzője, illusztrációk Petőfi S. költészetéhez, rézkarcok, rajzok és egyéb munkák. Reves munkássága a magyar művészet klasszikusává vált.
Reves Imre Szevljusban (Vinogradovo) halt meg 1945. szeptember 23-án, itt temették el.
A művész tiszteletére 1968-ban mellszobrot állítottak Kecskeméten.
Tematikus oldalak | |
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |
|