Sachs, Ernst (feltaláló)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. november 22-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
Ernst Sachs
Születési dátum 1867. november 22( 1867-11-22 )
Születési hely
Halál dátuma 1932. július 2.( 1932-07-02 ) (64 évesen)
A halál helye
Ország

Ernst Sachs ( németül  Ernst Sachs , 1867. november 22.1932. július 2. ) német szerelő, iparos, akit a Torpedo kerékpárfék-agy feltalálójaként ismertek .

Önéletrajz

Ernst Sachs 1867. november 22-én született Konstanz -Petershausenben ( németül:  Konstanz-Petershausen ).

Apja asztalos volt, saját fűrészmalma volt 70 munkással. Miután 13 évesen elvégezte az általános iskolát, a zürichi kerületi iskolában tanult. Ezt követően szerszámkészítő szakmát tanult Stuttgartban egy mechanikus fűrészeket gyártó gyárban.

Ezt követően E. Sachs egy frankfurti precíziós gépek mechanikai üzemében dolgozott szerelőként. Érdekelni kezdtek az akkoriban divatos kerékpárok. 20 évesen Zacks épített magának egy " filléres " kétkerekű kerékpárt. Utána szerzett egy gumiabroncsos profi kerékpárt, tagja volt egy kerékpáros klubnak, részt vett versenyeken, és díjakat is kért. [egy]

E. Sachs feleségül vette Wilhelm Hopfinger (Wilhelm Höpflinger) üzletember lányát, Barbarát, és Schweinfurt városába költözött ( németül:  Schweinfurt ). A kerékpárok váltak fő szenvedélyévé, a kerékagyak fejlesztésén dolgozott golyóscsapágyakkal. [2]

Tevékenységek

1898-ban, egy angliai kiállításon Ernst Sachs először mutatta be egy saját tervezésű szabadonfutó tengelykapcsolóval ellátott kerékpár hátsó kerékagyát . Akkoriban már léteztek ilyen perselyek, de bonyolultabb kialakításúak és fék nélküliek voltak, ennek ellenére az Ernst Sachs modellje nem kapott kellő elismerést.

Az 1903-as fejlesztés után a Sachs szabadalmaztatta a hátsó kerékagy új kialakítását szabad kerékkel és golyóscsapágyakkal ellátott belső fékkel. Ezt követően a "Torpedo" nevet kapta. Az agymechanizmus sikeres kialakítása könnyű kerékpározást, jó gördülést és megbízható fékezést biztosított. Ez a találmány forradalminak számított a kerékpár fejlődésének történetében. [3]

1895. augusztus 1-jén Wilhelm Hopfinger apósa, Ernst Sachs közreműködésével kereskedelmi partnerével, Karl Fichtellel ( németül  Karl Fichtel (1853-1911)) megalapította a Schweinfurter Präzisions-Kugellagerwerke Fichtel & Sachs céget. Schweinfurt városa, amely megkezdte a gördülőcsapágyak és a "Torpedo" kerékpár egysebességes fékperselyeinek tömeggyártását. Viszonylag egyszerű kialakításának, megbízhatóságának, hatékony fékezésének és könnyű beállításának köszönhetően az új agy gyorsan világszerte népszerűvé vált. 1905-ben a Sachs egy kétsebességes agyat is kifejlesztett bolygókerekes áttétellel, majd egy háromsebességest. Mintegy 100 szabadalmaztatott találmány szerzője volt. [egy]

Az ipari és gépipari kerékpárperselyek és gördülőcsapágyak gyártása jelentős tőkét hozott. A gazdasági körülmények nyomására 1929-ben a Sachs kénytelen volt eladni a golyóscsapágy-gyártó részleg fő részesedését a svéd SKF konszernek . Ernst Sachs a német golyóscsapágygyártók szövetsége felügyelőbizottságának elnöke volt.

Megfontolt vállalkozóként Ernst Sachs sikeresen fektette be a bevételt egy új irány fejlesztésébe: kerékpárok, motorkerékpárok belső égésű motorjainak, valamint lengéscsillapítók és gépjárművek kuplungrendszereinek gyártásába. A schweinfurti Sachs ma is létezik.

Ernst Sachs 1932. július 2-án, rövid betegség után, 64 évesen halt meg leukémiában. Apja üzletét fia, Willy Sachs folytatta.

Lásd még

Források és linkek

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Biographie, Deutsche Sachs, Ernst - Deutsche Biographie  (német) . www.deutsche-biographie.de . Letöltve: 2017. április 20. Az eredetiből archiválva : 2017. december 23..
  2. Volker Briese "Fichtel&Sachs: Zur Geschichte eines der erfolgreichsten Unternehmen der deutschen Fahrradindustrie", Fahrradzukunft ISSN 2366-8016, Ausgabe 17/2014
  3. Jutta Franke: Illustrierte Fahrrad-Geschichte. Mit Beiträgen von Maria Borgmann, Klaus Budzinski, Helmut Lindner, Otto Lührs, Christian Wegner. Berlin, 1987 (Museum für Verkehr und Technik). S. 17