Jofre Rudel

Lanquan li jorn son lonc en may,
m'es belhs dous chans d'auzelhs de lonh,
e quan mi suy partitz de lay
remembram d'un'amor de lonh:
vau de talan embroncx e clis
si que chans ni flors d'alberpi
no m platz plus que l'yverns gelatz.

Be tenc lo senhor per very:
per qu'ieu veirai l'amor de lonh;
mas per un ben que m'en eschay,
n'ai dos mals, quartant m'es de lonh.
AI! car me fos lai pelegris,
si que mos fustz e mos tapis
fos pels sieus belhs huelhs remiratz!

Be m parra joys quan li querray,
per amor Dieu, l'alberc de lonh;
e, s'a lieys platz, alberguarai
pres de lieys, si be m suy de lonh;
adoncs parra l parlamens fis
quan drutz lonhdas er tan vezis,
qu'ab bels digz jauzira solatz.

Iratz e gauzens m'en partray,
s'ieu ja la vey, l'amor de lonh;
mas non sai quoras la veyrai,
car trop son nostras terras lonh:
assatz hi a pas e camis,
e per aisso no n suy devis…
Mas tot sia cum a Dieu platz!

Ja mais d'amor no m jauziray
si no m jau d'est'amor de lonh,
que gensor ni melhor no n sai
ves nulha part, ni pres ni lonh;
tant es sos pretz verais e fis,
que lay el reng dels sarrazis
fos hieu per lieys chaitius clamatz!

Dieus que fetz tot quant ve ni vai
e formet sest'amor de lonh,
mi don poder, que cor ieu n'ai,
qu'ieu veya sest'amor de lonh,
verayamen, en tals aizis,
si que la cambra e l jardis
mi hasonlít a tos temps palatz-ra!

Ver ditz qui m'apella lechay
ni deziron d'amor de lonh,
car nulhs autres joys tan no m play
cum jauzimens d'amor de lonh.
Mas so qu'ieu vuelh m'es atahis.
Qu'enaissi m fadet mos pairis
qu'ieu ames e no fos amatz.

Mas so q[u]'ieu vuoill m'es atahis.
Totz sia mauditz lo pairis
que m fadet q[u]'ieu non fos amatz!

A szöveg helyesírása: Serra-Baldó, Alfons [4] .

Hosszabbak a nappalok, fényesebb a hajnal,
Távoli madár szelíd éneke, Eljött a május - Az édes távoli szerelem
után sietek . Összeszorít és gyűrött a vágy, S kedvesebb nekem a téli hideg, Mint a mezőn a madarak és a pipacsok éneke.

Felmelegít az Úrba vetett hit -
És találkozom távoli szeretettel.
De a jó után bajokat várok,
Elvégre a jó távoli kísértet.
Örülök, ha zarándok leszek,
Ha rám vetnek egy pillantást, A
legszebb a földi völgyben.

Ha meghallgatok egy imát válaszul
, arra számítok, hogy egy távoli menedék készen áll számomra;
Tudnék, ha 6 nem tiltás,
Közelében lenni és távol lenni;
Beszédeink harmóniában folynak
S közel és távol egyesülnek,
Gyönyört adva fájdalom után.

A beszélgetések szomorúságát és örömét
a távoli Asszonytól elválasztva tartom,
bár nincsenek ilyen jelek,
hogy arra a távoli földre megyek: Lépések
ezrei vannak közöttünk
, utak, földek, sorompók ...
Legyen minden Isten akarata szerint!

Cölibátus fogadalmat
teszek, Ha nem látok egy távoli Hölgyet,
Mérföldje és szebb
nem a mi közelünkben, sem távoli földünkön.
Udvari kincsek érdemei
Elrejtve benne - tiszteletére örülök
, hogy a szaracénok között fogságban élhetek.

A Teremtővel, aki sötétséget és világosságot teremtett,
aki nem feledkezett meg a távoli szerelemről,
Szövetséget kötöttem szívemben,
Találkozást a távoli Hölgykel,
Hogy a szobát és a kertet pompásabbá tegye, mint annak
kőkamrái
most a trónon.

Egyetlen igaz portrém,
Ahol távoli szerelemre törekszem.
Összehasonlíthatom-e minden győzelem
örömét a távoli szerelem gyönyörével?
De ahhoz, hogy a veszteségek legkeserűbbje legyen –
Mert megesküdtem a keresztapámra –
, muszáj lesz. Ó, gonosz sors!

Ó a veszteség keserű édessége!
Legyen keresztapám az ellenség által átkozott!
Szenvedély válasz nélkül – micsoda részesedés!

A. G. Naiman fordítása [5]