Nő, aki énekel

nő, aki énekel
Műfaj zenés film ,
melodráma
Termelő Sándor Orlov
forgatókönyvíró_
_		 Anatolij Sztyepanov
Főszerepben
_		 Alla Pugacheva
Alla Budnitskaya
Alekszandr Hocsinszkij
Nyikolaj Volkov
Operátor Igor Geleyn
Vlagyimir Sztyepanov
Zeneszerző Alla Pugacheva
Alekszandr Zatsepin
Leonyid Garin
gyártástervező Valentin Vyrvich
Filmes cég " Mosfilm "
Második kreatív egyesület
Időtartam 79 perc
Ország  Szovjetunió
Nyelv orosz
Év 1978
IMDb ID 0169403

"A nő, aki énekel" (munkacím - "A harmadik szerelem ") - Az év szovjet filmje 1978 -ban: Alla Pugacheva zenés melodráma és féléletrajza , ahol a hősnőt Anna Streltsova néven mutatják be; egy popénekes sorsát meséli el. Többször vágyik arra, hogy kilépjen a színpadról, mivel úgy tűnik neki, hogy nincs olyan anyaga, amelyen teljes mértékben felfedhetné tehetségét. De keresi és megtalálja a stílusát, a műfaját, a dalait. Nehéz életpályán megy keresztül: szakít férjével, anyává válik, és végül egy nagyon erős érzést él át.

A filmet 1979 februárjának végén mutatták be a szovjet mozikban, és az első helyet szerezte meg, 55 millió nézőt gyűjtött össze, Alla Pugacsovát, a főszereplőnőt pedig "Az év legjobb színésznője" választotta a Soviet Screen magazin felmérése szerint. [1] . Ugyanakkor maga a film csak az 53. helyet szerezte meg az év legjobb filmjének járó szavazáson [2] . A "The Woman Who Sings" a 27. helyet foglalja el a szovjet filmforgalmazás történetében.

A film megjelenése után a szovjet sajtóban rengeteg kritikát és kritikát kapott - pozitív és negatív egyaránt -, és heves vitákat váltott ki a társadalomban, de nem annyira maga körül, mint Alla Pugacheva körül.

Telek

A film egy epizóddal kezdődik, amikor a népszerű popénekesnőt, Anna Streltsovát ( Alla Pugacheva ) forgatják a központi televízióban. Egy dalt énekel magáról: hogy a körülötte felröppent pletykák ellenére ő is olyan, mint mindenki, akinek énekel.

Továbbá a film cselekménye a múltba kerül, és abban az időben játszódik, amikor Streltsova még ismeretlen és törekvő énekesnő volt. Részt vesz egy varieté próbán, de mivel elégedetlen azzal, ahogyan a rendező bánik vele, kilép a próbáról, mondván, hogy pihenni megy. Férjével, Valentin-nal tölti az idejét, aki éppen nyaral. Miközben a tengerparton pihen, magazint olvas, és egy versben [3] ( Kajszina Kulijeva , Naum Grebnev fordításában ) "A nőnek, akit szeretek" sorába botlik, amiből véleménye szerint jó dal is lehetne.

Az idő múlik. Streltsova számos városban turnézik, és részt vesz egy varietéban is. A férjével folytatott egyik beszélgetése során közli vele, hogy terhes, és azt is, hogy kilépett a programból. Elpanaszolja a férjét, hogy nincs fődala. A férj "őrültnek" nevezi Streltsovát, mert kilépett a csoportból, ami szerinte igazi nagy siker. Valentine azt is elmondja Annának, hogy soha nem lesz jó anya. Kétszeri gondolkodás nélkül Streltsova elhagyja férjét. Valentine közli vele, hogy úgyis visszatér hozzá, vagyis Annánál az ilyen távozások mindennaposak. Streltsova azonban megígéri, hogy nem tér vissza, amit meg is tesz. Miután megszületett egy lánya, Streltsova otthon ül; volt kollégái és új vezetőjük látogatják meg. Megalapítottak egy új "Rhythm" csoportot, és könyörögnek Streltsovának, hogy segítsen nekik - vegyen részt a koncerten. Az énekes először lányára hivatkozva elutasítja. A rábeszélés után azonban mégis beleegyezik. A koncerten Streltsova-nak egy gyors ritmusú dalt kellene előadnia, de a nyitószünetben megszakítja a zenészeket, és engedélyt kér a közönségtől egy másik dal eléneklésére. Pontosan azt a dalt énekli, amelyben, úgy tűnik, volt férjéhez szól – hogy az mielőbb meglátogassa a lányát. Ezzel az előadással kezdődik Anna Streltsova új karrierje - szólóban, és a korábbi csapat az énekesnő kísérő kompozíciójává válik .

Az egyik próbán Streltsova véletlenül találkozik a híres költővel, Andrejjal, a „A nőnek, akit szeretek” című vers szerzőjével. Az egyik koncert után Anna megkéri Andreit, hogy fejezze be ezt a verset, hogy egy dal szülessen belőle. Andrej eleinte visszautasítja, arra hivatkozva, hogy nem ír dalokat, és versíráskor legkevésbé azt feltételezi, hogy valaki énekelni fogja őket. Streltsova hősiesen reagál a költő elutasítására, majd Andrei maga kéri meg az énekest, hogy olvassa el a verset. A költő azt javasolja, hogy Streltsova változtassa meg az "amit szeretek" sorokat "ami énekel". Így születik egy új dal, amellyel Streltsova részt vesz egy popversenyen és nyer.

A verseny megnyerése után Streltsova népszerűvé válik. Gyakran szerepel a televízióban. A barátjával és egykori kollégájával, Masával való találkozás során megtudja, hogy Valentine most vele él. Anna kétértelműen reagál, és a forgatásra indulva boldogságot kíván Valentinnek és Masának. Eközben Streltsova romantikus kapcsolatot alakít ki Andrejjal; azonban annak a ténynek köszönhetően, hogy Andrey elrepül Moszkvából, ennek a kapcsolatnak nem szánják, hogy valami többré nőjön. Strelcova kijön a repülőtérre, hogy kivezesse Andrejt. Miután a költő leszállásra indul, az énekes sírni kezd, ám ebben a pillanatban odamegy hozzá egy repülőtéri alkalmazott autogramot kérve. Anna magához tér, és elhagyja a repteret. Az épületet elhagyva Streltsova meglátja Mását, de elhalad mellette.

A film utolsó epizódjai azt mutatják, hogy Strelcova hihetetlen népszerűségre tett szert, és mára a szovjet színpad első számú sztárja: nagyvárosokban turnézik, nagy termekben lép fel, és nagy sikert arat a közönség körében. Azonban mindezek ellenére magányos nő, és boldogtalan a magánéletében.

A forgatócsoport

Öntvény:

Zene a filmben

Háttérzene

Kezdetben Alexander Zatsepinnek kellett volna aláfestő zenét írnia a filmhez . A film forgatása során azonban konfliktus alakult ki Zatsepin és Pugacsova között, amiatt, hogy a lány előzetes figyelmeztetés nélkül, a tudta nélkül belevette dalait (Borisz Gorbonosz álnéven [4] ) a képbe. Emiatt A. Zatsepin megtagadta, hogy a film zeneszerzője legyen, de beleegyezett, hogy a dalait a filmben hagyja. Ennek eredményeként az összes háttérzenét Alla Pugacheva írta [5] .

A képen látható aláfestő zene két kompozíció, amelyek később Pugacheva repertoárjának dalai lettek . A gyerekes epizódot, valamint az Andrejjal való magyarázatot és a verseny előtti próbát egy dallam kíséri, amiből később a „Nem adok téged senkinek” című dal (zene: Alla Pugacheva, szöveg: Larisa Kulikova, 1987-ben jelent meg az énekes repertoárjában). Streltsova férjével folytatott utolsó beszélgetésének jelenetében ennek a dallamnak a megszólalása hallatszik a képernyőn kívül.

A film utolsó perceiben Streltsova áthaladását a moszkvai Lenin-hegység kilátóján, a Győzelem park mentén és a togliatti Volgar Sportpalotában zajló koncerten egy dallam kíséri , amelyből később a „dal” Even Applying Every Force” (zene Alla Pugacheva, szövege Jevgenyij Jevtusenko 1978-ban jelent meg az énekesnő repertoárján).

Dalok
Nem. NévA szavakZene Időtartam
egy. " Dal rólam "Leonyid DerbenevAlekszandr Zatsepin  
2. „Ha sokáig szenvedsz” (töredék)Leonyid DerbenevAlekszandr Zatsepin  
3. "Ez a világ"Leonyid DerbenevAlekszandr Zatsepin  
négy. "Ne beszélj a szerelemről"Naum LabkovszkijFerkelman Mózes  
5. "Jön"Alla PugacsovaAlla Pugacsova  
6. "A színpadról"Leonyid DerbenevAlekszandr Zatsepin  
7. "Nem te lettél a sors"Leonyid DerbenevAlekszandr Zatsepin  
nyolc. "Nő, aki énekel"Kaisyn Kuliev (fordította: Naum Grebnev )Leonyid Garin , Alla Pugacheva  
9. "90. szonett"William Shakespeare (fordította: Samuil Marshak )Alla Pugacsova  
tíz. "Igen"Leonyid DerbenevAlekszandr Zatsepin  

Szintén a filmben kellett volna megszólalnia az "In the viburnum grove" című dalnak Alla Pugacheva zenéjére és Yunna Moritz verseire , azonban a költőnő megtiltotta, hogy a dalt saját verseire adják elő, és felhasználják a filmben [6 ] . Ezt követően egy másik szöveget állítottak be ennek a dalnak A. Pugacheva eredeti zenéjére - Oleg Miljavszkij versére, és Pugacheva repertoárjában megjelent az "Apa vásárolt egy autót" című dal. Ezenkívül a Vasutasklubban tartott koncert epizódjában a „Gyere” című dal előtt megszólal a „What Was Once” című dal bevezetője és első néhány üteme, amelyet A. Pugacheva vett fel a „ Június ” című filmhez. 31 ”, de soha nem hangzott el benne.

A "The Woman Who Sings" című dal szövegét eredetileg Kaysyn Kuliev költő írta balkár nyelven , Naum Grebnev fordította oroszra, és "A nőnek, akit szeretek" címmel. Pugacheva eltávolított két verset, harmadikról első személyre változtatta a címet, és megváltoztatta a versek utolsó sorát.

A "Ha sokáig szenvedsz" című dalt a "The Cook and the Singer " (1978) című filmhez rögzítették, és ott hangzott el teljes egészében. Az eredeti ötlet szerint ennek a dalnak nem kellett volna szerepelnie a The Woman Who Sings-ben.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ A Szovjet Képernyő magazinverseny győztesei . Magazin " Sovjet Képernyő " No. 10 (1983). Letöltve: 2012. november 3. Az eredetiből archiválva : 2013. január 23..
  2. ↑ Ízek és számok // Szovjet képernyő: magazin. - 1986. - 10. sz . - S. 9-11 . - ISSN 0132-0742 .
  3. ↑ Kaysyn Kuliev balkár költő hivatalos honlapja - POEM . Letöltve: 2020. július 15. Az eredetiből archiválva : 2020. július 17.
  4. ↑ Átverés. Alla Pugacheva mint zeneszerző . " Literaturnaya Gazeta " újság, 36. szám (5050) (1985. szeptember 4.). Letöltve: 2012. november 3. Az eredetiből archiválva : 2012. november 4..
  5. ↑ Orlov Sándor. "A nő, aki énekel" / a rendező bemutatja a filmet  // Szovjet képernyő: magazin. - 1978. - szeptember ( 18. sz .). - S. 14-15 .
  6. ↑ "A nő, aki énekel": ki az a Boris Gorbonos? . GTRK "Volgograd-TRV" (2009. április 17.). Letöltve: 2014. március 5. Az eredetiből archiválva : 2011. december 5..

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak
 Alexander Orlov filmjei