Würzburgi Egyházmegye
Würzburgi Egyházmegye ( lat . Dioecesis Herbipolensis ) _ _ _ _ A Würzburgi Egyházmegye a bambergi érsekség része . A würzburgi egyházmegye székesegyháza a Szent Kilian templom .
Történelem
A würzburgi egyházmegye 741-ben jött létre, Németország Szent Bonifác általi keresztényesítésének korszakában . A Würzburgi Egyházmegye kezdetben a Mainzi érsekség része volt .
A középkorban Würzburg egy fejedelemség-püspökség központja volt , amely a Szent Római Birodalom része volt . A 18. században a würzburgi herceg-püspöki címet a bambergi érsek viselte. 1803-ban, a német mediatizálás után a würzburgi püspökség a Bajor Királyság része lett .
1818. április 1-jén a würzburgi egyházmegye a bambergi metropolisz része lett.
1973. július 23-án a Speyeri Egyházmegye területének egy részét átadta az Erfurt-Meiningeni Apostoli Adminisztrációnak (ma Erfurti Egyházmegye ).
Az egyházmegye ordináriusai
- Saint Burkard I (743-755)
- Saint Meginghaud (755-769)
- Bernolf (769-800)
- Luderic (800-803)
- Egilvart (803-810)
- Wolfgar (810-832)
- Gunbert (833-842)
- Godwald von Henneberg (842-855)
- Arno von Endze (855-892)
- I. Rudolf (892-908)
- Theodo von Henneberg (908-931)
- Burchard II (932-941)
- Poppo I (941-961)
- Poppo II (961-983)
- Hugo von Rothenburg (983-990)
- Bernward von Rothenburg (990-995)
- Heinrich I von Rothenburg (995-1018)
- Meinhard I von Rothenburg (1018-1034)
- Karintiai Szent Brunó (1034-1045)
- Saint Adalberon (1045-1085)
- Meinhard II von Rothenburg (1085-1088)
- Einhard von Rothenburg (1089-1105)
- Rupert von Tundorf (1105-1106)
- Erlung von Calw (1106-1121)
- Gebhard von Henneberg (1122-1127)
- Rudiger von Vaihingen (1122-1125)
- Emicho von Leiningen (1125-1146)
- Siegfried von Truendingen (1146-1150)
- Gebhard von Henneberg (1150-1159) (középiskola)
- Heinrich II von Stuhlingen (1159-1165)
- Herold von Hochheim (1165-1171)
- Reginhard von Abenberg (1171-1186)
- Gottfried I von Spitzenberg-Helfenstein (1186-1190)
- Sváb Fülöp (1190-1191)
- Heinrich III von Berg (1191-1197)
- Gottfried II von Hohenlohe (1197)
- Conrad von Querfurth (1197-1202)
- IV. Henrik von Katzburg (1202-1207)
- Otto I von Lobdeburg (1207-1223)
- Dietrich von Homburg (1223-1225)
- Hermann I von Lobdeburg (1225-1254)
- Iring von Reinstein-Homburg (1254-1266)
- Henry V von Leiningen (1254-1255)
- Poppo III von Trimberg (1267-1271)
- Berthold I von Henneberg (1271-1274)
- Berthold II von Sternberg (1274-1287)
- Mangold von Neuenburg (1287-1303)
- Andreas von Gundelfingen (1303-1313)
- Gottfried III von Hohenlohe (1313-1322)
|
- Friedrich von Stolberg (1313-1317)
- Wolfram von Grumbach (1322-1332)
- Hermann II Hummel von Lichtenberg (1333-1335)
- Otto II von Wolfskel (1335-1345)
- Albrecht I von Hohenberg (1345-1349)
- Albrecht II von Hohenlohe (1350-1372)
- Gerhard von Schwarzburg (1372-1400)
- Albrecht III von Katzburg (1372-1376)
- Johann I von Eglofstein (1400-1411)
- Johann II von Brunn (1411-1440)
- Szász Zsigmond (1440-1443)
- Gottfried IV von Limpurg (1443-1455)
- Johann III von Grumbach (1455-1466)
- Rudolf II von Scherenberg (1466-1495)
- Lorenz von Bibra (1495-1519)
- Konrad II von Tüngen (1519-1540)
- Konrad III von Bibra (1540-1544)
- Melchior Zobel von Giebelstadt (1544-1558)
- Friedrich von Wirsberg (1558-1573)
- Julius Echter von Mespelbrunn (1573-1617)
- Johann Gottfried I von Aschhausen (1617-1622)
- Philipp Adolf von Ehrenberg (1623-1631) - szintén bambergi püspök
- Franz von Hatzfeld (1631-1642) - szintén bambergi püspök
- Johann Philipp von Schönborn (1642-1673)
- Johann Hartmann von Rosenbach (1673-1675)
- Peter Philipp von Dernbach (1675-1683)
- Conrad Wilhelm von Wernau (1683-1684)
- Johann Gottfried II von Gutenberg (1684-1698)
- Johann Philipp von Greifenklau zu Vollrats (1699-1719)
- Johann Philipp Franz von Schönborn (1719-1724)
- Christoph Franz von Hutten (1724-1729)
- Friedrich Karl von Schönborn-Buchheim (1729–1746) - egyben bambergi püspök
- Anselm Franz von Ingelheim (1746-1749)
- Carl Philipp von Greifenklau zu Vollrats (1749-1754)
- Adam Friedrich von Seinsheim (1755–1779) – egyben bambergi püspök
- Franz Ludwig von Erthal (1779-1795) - szintén bambergi püspök
- Georg Carl von Fechenbach zu Laudenbach (1795-1808)
- Adam Friedrich von Gross zu Trokkau (1818-1840)
- Georg Anton von Stahl (1840-1870)
- Johann Valentin von Reissmann (1870-1875)
- Franz Josef von Stein (1878-1897) - München-Freising érsekévé nevezték ki
- Ferdinand von Schloer (1898-1924)
- Matthias Ehrenfried (1924.01.30. - 1948.05.30.)
- Julius August Döpfner (1948.11.08 - 1957.01.15) - kinevezték Berlin püspökévé
- Josef Stangl (1957.06.27. - 1979.08.01.)
- Paul-Werner Schele (1979.08.31. - 2003.07.14.)
- Friedhelm Hofmann (2004.06.25 - 2017.09.21)
- Ulrich Boom (2017 óta)
|
|
Forrás
- Annuario Pontificio Libreria Editrice Vaticana, Città del Vaticano, 2003. - ISBN 88-209-7422-3
- Pius Bonifacius Gams Series episcoporum Ecclesiae Catholicae , Lipcse 1931. - P. 324-325. (lat.)
- Konrad Eubel . Hierarchia Catholica Medii Aevi. — Vol. 1 Archiválva : 2019. július 9. a Wayback Machine -nél , 273. o.; Vol. 2 Archiválva : 2018. október 4. a Wayback Machine -nél , 163. o.; Vol. 3 Archiválva : 2019. március 21., a Wayback Machine , 208–209. Vol. 4 Archiválva : 2018. október 4. a Wayback Machine -nél , 201. o.; Vol. 5 , 218-219. Vol. 6 , S. 234. (lat.)
Linkek