| Düsseldorf – Itter
Düsseldorf – Itter
| |
|---|---|
| Koordináták : | 51° 10' c. SH; 6° 48' keleti hosszúság d. |
| Magasság : | 38,0 m tengerszint feletti magasságban m. |
| Felület : | 2,61 km² |
| Népesség: | 2220 fő (2014.12.31.) |
| Sűrűség : | 851 fő/km². |
| Megye : | 09 |
| Terület: | 097 |
| Irányítószám : | 40589 |
| Düsseldorf részeként: | 1929.08.01-től |
Itter ( németül Itter ) Düsseldorf 50 kerületének egyike , a 9. déli kerületben található a Rajna partján .
A terület az Itter-patakról kapta a nevét , amely korábban itt ömlött a Rajnába. Ez így volt egészen a 18. század elejéig, amit térképek és tervek is tanúsítanak. A Benrathot megkerülve az Itter-patak az Elbroich-kastély ( Schloss Elbroich ) felé tartott, majd ezt követően nyugatra az Itter területén keresztül és Himmelgeisttől délre a Rajnába ömlött. [egy]
A benrathi nyári palota építése (1756-1768) kapcsán az Itter-patak alsó folyásának irányát megváltoztatták, hogy az ottani kastélypark tavait és csatornáit feltöltsék vízzel. A régi alsó Itterből csak egy kis patak maradt meg, Broichgraben (Broichgraben), vagy Holthausener Bach (Holthausener Bach) néven. Később, a Münchner Straße gyorsforgalmi út építésekor a víz áramlását általában elzárták. A régi Itter modern völgye csak kiegészítő tározóként szolgál az árvízvédelemhez.
Itter modern városi területe inkább falura, mint városra hasonlít. Számos utca épült be alacsony polgári lakóépületekkel és tanyákkal.
Kevés írásos bizonyíték van Itter középkori történelméről. A nevet 1150 -ben említik először . Már 1326- ban említik a hozzá tartozó román stílusú falusi templomot egy kaiserswerthi dokumentum ( Stift (Kirche) ) , amelyet 1492 -ben ismét említenek . [2] A 15. századtól az itteri katolikus plébánia önállósult. Ezzel párhuzamosan az egyházi kapcsolatok erősödnek a szomszédos Himmelgeist és Holthausen egyházi közösségekkel. 1715- ben egy dokumentum beszámol Himmelgeist, Itter és Benrath közösségeinek Monheim közigazgatási intézményének való alárendeltségéről . [3] 1842- ben az Itter-templomot kibővítették, 1901-ben pedig alaposan felújították. [négy]
Már a korai dokumentumokban is beszámolnak Itter két nagy vidéki birtokáról és ezek kereskedelmi kapcsolatairól a környező településekkel. Az egyik - a nemesi Kircherhof (Kircherhof) - a templom mellett található. A 16. században Gogrewe (vagy Gaugreben) volt a tulajdonosa, 1544 -ben Johann Ghogreff ( 1499-1554) - a Jülich-Cleve-Berg hercegség kancellárja . Valószínűleg az elnyomás miatt Georg von Neuhoff tulajdonosa az Elbroich-birtokot, 1604-ben szerzi meg a Kircherhof-kastélyt.Az új öröklési vonal szerint az uradalom a 17. század végén a Horst-kastély urainak tulajdonába kerül [ 5 ] 1781- ben Maria Anna von der grófnő Horst (Maria Anna von der Horst) a többi földjével együtt eladja a Schmitznek [ 6 ]
Itter második nagy birtokát Massenburgnak (Hof Massenburg) hívták. A XV-XVI. századi dokumentumokban Maselburgnak (Mahselburgnak) nevezik. Egy 1716 - ból származó kaiserswerthi egyházi dokumentum szerint a massenburgi uradalom tulajdonosai abban a kiváltságban részesültek, hogy a prédikálóhely melletti falusi templomban két helyet foglaltak el. [7]
A francia megszállás alatt ( Franzosenzeit ) Joachim Murat herceg 1807. október 13-i különleges rendeletével Itter, Himmelgeist, Holthausen, Urdenbach és Versten közösségeket a Richrathrath ( Richrathrath ) kantonban található Benrath községhez ( Munizipalität ) engedték át. ). [8] A Generalgouvernement Berg ( Generalgouvernement Berg ) közigazgatási alárendeltsége 1813 után is megmaradt, amikor a franciák kiléptek és a porosz kormány került hatalomra. Az 1814. április 15-i rendelet szerint Benrath egyetlen közössége jött létre. 1842 - re a korábbi Eller és Hilden közösségek hozzáadásával bővült . [9] A faluközösség 1845-ös rajnai rend szerinti átalakulásával Itter és Holthausen beolvadt Itter-Holthausen faluközösségébe, és a többi faluközösség mellett maradt Benrath burgomester tartományi kancelláriájában. 1845-ben új adminisztratív átalakulás következett, és Itter és Holthausen új, független közösséget hozott létre Benrath részeként és a benrathi polgármester földhivatalának közvetlen alárendeltségében. 1908- ban három közösség (Benrath, Itter-Holthausen és Urdenbach) Burgomaster Benrath tartományi kancelláriájából átalakult Benrath nagyobb közösségévé (Gross-Benrath). [10] Ettől kezdve Itter-Holthausen Nagy-Benrath része lett. [ 11] A következő közigazgatási alárendeltség 1929-ben történt. 1929. július 10-én a porosz Landtag a rajnai-vesztfáliai ipari régió újjászervezéséről döntött, amely Düsseldorf modern déli részét is érintette: Nagy-Benrathot felszámolták, és minden része lett. része Düsseldorf városának. A város új felosztása szerint Itter lett a közigazgatási régiója [12] .
A meglehetősen északi tájak ellenére a Rajna völgyében kiváló alsó-rajnai bor - az úgynevezett Itter-Zwicker - terem. A Huver Jücht dűlőben a Bolten & Bolten 87 szőlővel rendelkezik. Az "itter tongs" egy félszáraz rozébor, amely egy év érlelés után olyan száraz borrá alakul, mint a rizling , a kerner és a pinot noir . A szőlőt 1988 -ban ültették el itt, és még mindig jó termést hoz, ami azt mutatja, hogy az Alsó-Rajnán nagyon is lehetséges a szőlőtermesztés.
Itter magánközlekedéssel a Münchener Straße gyorsforgalmi úton érhető el. A 724-es és 835-ös városi buszjáratok Itteren haladnak át, a 724-es busz nem mindig éri el Ittert, gyakran Holthausen vagy a Niederheid sportpark jelenti a végállomást.
| Düsseldorf város kerületei | ||
|---|---|---|
| I. kerület Altstadt Karlstadt Derendorf Holzheim Pempelfort Stadtmitte kerület II Dusseltal Flingern Nord Flingern Süd kerület III Csaló Menekülni Friedrichstadt Hafen Hamm Oberbilk Unterbilk Volmerswerth kerület IV Heerdt Lerik Niederkassel Oberkassel V. kerület Angermund Kaiserwerth Kalkum Lohausen Stockum Wittlar kerület VI Lichtenbroich Mörsenbroich patkány Unterrath kerület VII Gerresheim Grafenberg Hubbelrath Ludenberg Knittkul kerület VIII Eller Lierenfeld Unterbach Fennhausen kerület IX Benrath Hassels Himmelgeist Holthausen Itter Reisholz Urdenbach Versten X. kerület Garath Hellerhof | ||