Köztulajdon

A közös tulajdon több személy  tulajdona ugyanazon az ingatlanon . A közös tulajdon magában foglalhat egy oszthatatlan dolgot és egy osztható dolgot , valamint osztható és oszthatatlan dolgok halmazát, amelyek egyetlen egészet alkotnak. Az ingatlan lehet közös tulajdonban az egyes részesedések meghatározásával (részvénytulajdon), vagy az ilyen részvények meghatározása nélkül (közös tulajdon)

A közös vagyon keletkezésének legjellemzőbb példája az, amikor többen öröklik az örökhagyó vagyonát . Egy másik tipikus példa: az egyik házastárs általi dologszerzés a házasságban .

A közös tulajdon jogi szerkezetének sajátossága abban rejlik, hogy az érintett jogviszonyok résztvevői nem csak a tulajdonukra vonatkozó más személyek korlátlan körével kötnek ilyen jogviszonyokat ( abszolút jogviszonyok ), hanem az egymás közötti jogviszonyokban is. maguk határozzák meg a vagyon közös birtoklásának, használatának és rendelkezésének módját ( relatív viszonyok ). Ugyanakkor harmadik személyekkel kapcsolatban együtt járnak el [1] .

A közös tulajdon típusai

Vannak megosztott és közös tulajdontípusok.

A megosztott vagyon olyan vagyonra vonatkozik, amelyben az egyes résztvevők részesedése meghatározásra került, a közös tulajdonra - a részesedés meghatározása nélkül. Ennek megfelelően különbséget kell tenni a közös tulajdonjog és a közös tulajdonjog között.

Megosztott tulajdonjog

A közös tulajdon egy egészet képező ingatlan egyidejű tulajdonjoga több személy között, az ingatlanhoz való jogban való részesedésük meghatározásával . A közös tulajdoni viszonyok egyes résztvevőinek részesedésének nagyságát vagy törvény határozza meg (például törvény szerinti öröklés esetén), vagy a közös tulajdonban résztvevők megállapodása (például egyszerű társasági szerződés ). Ha az osztott tulajdonban részt vevők részesedésének nagysága jogszabály alapján nem határozható meg, és nem a résztvevők megegyezésével állapítják meg, a részesedések egyenlőnek minősülnek.

Az orosz jogban a közös tulajdont diszpozitívan megosztottnak tekintik, hacsak törvény másként nem rendelkezik [2] .

Közös közös tulajdon

A közös tulajdon résztvevői, ha közöttük kötött megállapodás eltérően nem rendelkezik, közös vagyont birtokolnak és használnak. A közös tulajdon törvényben meghatározott esetei a házastársak közös tulajdona és a paraszti (gazdasági) gazdaság, a kertészeti szövetkezet vagyona, valamint a vagyon rokonok általi privatizációja.

Linkek

• Közös tulajdon // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
• A közös tulajdonjog fogalma és fajtái

Jegyzetek

1. ↑ Polgári jog. Tankönyv 4 kötetben. T.2 // szerk. E. A. Sukhanova: Walters Kluver, 2008
2. ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve, 1. rész, 16. fejezet, 244. cikk

Szótárak és enciklopédiák	Brockhaus és Efron Zsidó Brockhaus és Efron Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	NKC : ph743305