Nyilatkozat a nemzetközi jog elveiről, 1970. október 24., 2625 (XXV) - dokumentum, amelyet a Hatodik Bizottság jelentése alapján fogadtak el az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének XXV. ülésszakán, az 1883-as plenáris ülésen Közgyűlés, amelyben a nemzetközi jog számos alapelvét rögzítették. A dokumentum teljes neve: Nyilatkozat az Egyesült Nemzetek Alapokmányának megfelelően az államok közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló nemzetközi jog elveiről . [egy]
A Nyilatkozatot az ENSZ fennállásának 25. évfordulóján fogadták el, elfogadásának oka – ahogyan azt magában a dokumentumban is kinyilvánítja – az államok közötti együttműködés további erősítése érdekében a nemzetközi jog más korábbi dokumentumokban is megfogalmazott alapelvei kodifikációjának szükségessége volt. . A dokumentumot az 1970. március 31. és május 1. között Genfben ülésező nemzetközi jogi ad hoc bizottság jelentése alapján fogadták el. [2]
Maga a Nyilatkozat kimondja, hogy tartalma általános jellegű az Egyesült Nemzetek Alapokmányában rögzített nemzetközi kapcsolatok alapelvei tekintetében. Megtestesíti a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveit. Ugyanakkor rögzítik, hogy a felek egyik rendelkezést sem értelmezhetik úgy, hogy e szerint a másik fél érdekei sérüljenek, vagy az ENSZ Alapokmányának tartalma torzuljon. Ezen túlmenően kinyilvánítják, hogy a fenti rendelkezések összefüggenek egymással, és ideális esetben teljes egészükben kell őket alkalmazni annak érdekében, hogy a nemzetközi kapcsolatok folyamatában vezéreljenek. [egy]
A Nyilatkozat számos elvet hirdetett meg, amelyeket az együttműködő államoknak követniük kell a békés és progresszív nemzetközi kapcsolatok biztosítása érdekében.
- Ebben a dokumentumban a legelső alapelv az erő alkalmazásának és más államokkal szembeni fenyegetésének elve volt, hogy megsértsék területi integritásukat , szuverenitásukat és egyéb, a célokkal és az ENSZ Alapokmányával ellentétes céljait, valamint a nemzetközi jog normái.
Ez a bekezdés nem csak a nyílt (a szövegben - "agresszív") háború lefolytatását tiltja a nemzetközi kérdések megoldásában, és annak propagandáját . Tilos a fegyverszüneti vonal nemzetközi egyezményekkel megállapított államhatárait katonai erő segítségével vagy annak fenyegetésével megsérteni. Elfogadhatatlan a polgárháború szítása más országok területén, valamint a nem állami katonai csoportok (például zsoldosbandák ) fejlesztésében való közreműködés.
Ugyanez a bekezdés hirdeti az államok területi integritásának védelmének elveit. Így nemcsak az ENSZ Alapokmányát megsértő, katonai agresszióval történő földek megszállására vagy meghódítására irányuló kísérletet ismerik el elfogadhatatlannak , hanem az így megszerzett földeket sem ismerik el az agresszor állam részének, mivel az ilyen csatlakozás illegális .
- A normák második csoportja az államközi viták békés megoldásának elvéből következik a béke megőrzése érdekében az egész világon.
A nemzetközi viták rendezése során az államoknak gyors és igazságos megoldásra kell törekedniük, tiszteletben tartva az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jog normáit. El kell kerülni az olyan helyzeteket, amelyek súlyosbítanák az országok közötti kapcsolatokat, és veszélyeztetnék a békés helyzetet.
- A harmadik normacsoport az állam belügyeibe való be nem avatkozás elvéből következik .
Ez a paragrafus nem csak a katonai beavatkozást egy másik állam ügyeibe és az ezekben a cselekményekben való közreműködést tiltja, hanem az ország alárendeltségére irányuló egyéb befolyásolási formákat és az ENSZ Alapokmányát sértő egyéb célokat is. Tilos tehát az országot ért gazdasági hatás a nemzetközi viták rendezése során, a belpolitikai folyamatokba való politikai beavatkozás, a kulturális identitásuk és az önrendelkezési joguk elvesztését célzó népek tevékenysége.
- A Nyilatkozat az államok együttműködésének szükségességét is hirdette a nemzetközi béke elérése és fenntartása érdekében.
Ebből az elvből számos állam kötelezettsége következik, amelyek végrehajtása ennek végrehajtására irányul. A nemzetközi kapcsolatokban és a nemzetközi viták rendezése során mindenekelőtt be kell tartaniuk a jelen Nyilatkozat és az ENSZ Alapokmányának elveit. Ezen túlmenően, az országoknak közösen kell előmozdítaniuk a nemzetközi interakciók békés áramlását, a tudományos és technológiai fejlődést , a kulturális és egyéb békés kapcsolattartási formákat.
- A következő alapelv a népek elismert egyenlősége és önrendelkezési joga.
Ez az elv a gyarmatosítás elleni küzdelemre irányul , más népek egyes államai általi kizsákmányolásával, gazdasági, politikai és egyéb kényszerítő formáikkal. A népek szuverenitásán és egyenjogúságán egyenlő és szabad joguk értendő, hogy egyes államokhoz csatlakozzanak, egyesüljenek velük, valamint saját szuverén államokat hozzanak létre, és önállóan határozzák meg formájukat . A Nyilatkozat nem tiltja teljes mértékben a gyarmatokat, de a dokumentum szerint a gyarmati területeknek a közönséges államterület státusától eltérő státusszal kell rendelkezniük , és ráadásul meg kell szűnniük, ha a nép él az önrendelkezési jogával.
- A nemzetközi kapcsolatok legfontosabb alapjává hirdették ki az összes állam egyenlőségének elvét.
Ez a legfontosabb alapelv számos olyan rendelkezést foglal magában, amelyek biztosítják a nemzetközi kapcsolatok alanyainak egyenjogúságát. Így elismerik minden állam jogi egyenlőségét , jogegyenlőségét. Ezenkívül minden államnak joga van belső jogait az egyes államok szuverenitásának elve alapján gyakorolni. Az alanyok tükörkötelezettséggel is rendelkeznek – tiszteletben kell tartani és elismerni más államok jogait és szuverenitását.
— A Nyilatkozat végső alapelve lett a dokumentumban meghirdetett jogok és kötelezettségek lelkiismeretes teljesítésének elve.
Kijelentik, hogy minden állam, amely elfogadta az ENSZ Alapokmányát, köteles betartani azt. Ezen túlmenően a nemzetközi együttműködés során az államoknak követniük kell a Chartában rögzített és a jelen Nyilatkozatban megfogalmazott elveket, és be kell tartaniuk a nemzetközi jog normáit. A progresszív és hatékony nemzetközi interakciók biztosítása érdekében ez a nyilatkozat ismételten kijelenti, hogy az államok kötelesek betartani a nemzetközi szerződéseket , amennyiben azok nem mondanak ellent az ENSZ Alapokmányának. [egy]