| Zár | |
| Szűz | |
|---|---|
| déva | |
| 45°52′19″ é SH. 22°54′42″ K e. | |
| Ország | Románia |
| Elhelyezkedés | Déva és Hunyad [1] |
| Első említés | 1269 |
| Az alapítás dátuma | 1242 után |
| Állapot | Romok, restaurálás |
| Weboldal | cetateadeva.ro |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Szűz ( Rom. Cetatea Devei ) egy romos középkori kastély egy dombtetőn, Déva város közelében Romániában .
A "Szűz" név feltehetően az ősi dák "dava" (erőd) szóból származik [2] . Egy másik változat szerint az erőd és a város nevét a brit Déva (ma Chester ) városából ide áthelyezett II. augusztusi légió adta. Az eredeti (dákó-római) dévai erőd további sorsa a tudomány számára ismeretlen ...
A Maros bal partján, a várostömbök fölé magasodó vulkáni eredetű kúp alakú dombra épült a középkori Déva vára (amely körül az azonos nevű város nőtt, vagy még korábban is létezett ). Ez a domb a Kárpátok hegységrendszerének, a Poiana Ruska hegység nyúlványaihoz tartozik .
A vár első írásos említése 1269 -ből származik , amikor V. István magyar király és erdélyi fejedelem a "dévai királyi várat" Chil, vagyis Kálnic grófnak adományozta [3] . A dévai várat Erdély egyik legerősebb fellegvárának tartották. 1273-ban falai alatt I. Csakk Péter hadvezér , Magyarország akkori nádora [4] súlyos vereséget mért a kunokra (polovcokra). A híres Matusz Czak [5] apja volt . IV. László király (anya által Cumana) egyik latin levelében ez szerepel: ... sub castro Dewa contra Cumanorum exercitur viriliter dimicavit ... A 13. század legvégén Kan László (Kán László) kormányzó. erdélyi , birtokolta a Szűzanya kastélyát . Erős helyőrséget és udvari személyzetét helyezte el a kastélyban.
1307- ben a dévai vár körüli település városi rangot kapott . A középkori térképeken Déva városa és vára „Szűz”, „Devan” és „Dimrich” néven szerepel.
Hunyadi János fejedelem uralkodása alatt Déva Erdély fontos katonai és közigazgatási központja lett... A vár 1550-ben szenvedett az oszmán törököktől . I. Ferdinánd császár 1552-ben Eger hős védőjének, Dobó István kapitánynak adományozta az erdélyi dévai és szamosujvári ( Szamosújvár , ma Gerla ) várát [6] . Dobó alaposan rekonstruálta a Szűzanyát. 1553 - ban Dobó Istvánt Erdély vajdájává nevezték ki . Amikor 1556 -ban Erdélyt elválasztották Magyarországtól , Dobó kárpótlásul kapta a Léva ( Léva ) mássalhangzós nevű várat - Szlovákiában jelenleg Léva ) ...
1601 - től 1604 - ig a Szűzanya volt Giorgio Basta , Erdély császári kormányzójának rezidenciája. Túlzott kegyetlensége 1603-ban kirobbant felkelést idézett elő, amelyet egy évvel később Basta levert. 1606-ban Basta nyugdíjba vonult.
A kastélyt 1621 -ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem reneszánsz stílusban újjáépítette .
1661 - ben itt kiáltották ki I. Apafi Mihait Erdély fejedelmévé .
1705-ben a várost és Devau várát Kurucy elfoglalta, aki fellázadt a Habsburg zsarnokság ellen . A Virgo parancsnoka 1705. novembertől 1706. február 22-ig Csáky András (Csáky András) volt, az említett csáki család egyik ágának képviselője .
A Szűzanyát 1849- ben Jozef Bem lengyel származású magyar tábornok vette el. 1849. augusztus 13-i visszavonulása során hatalmas tűz ütött ki. A várarzenálban lévő lőporrobbanás majdnem elpusztította a középkori erődítményt.
1918-ban a dévai vár (Erdély részeként) román kézre került.
A kastély területe rezervátum státuszú. A kastélyt jelenleg restaurálják.
A turisták megközelítésének megkönnyítésére a domb legmeredekebb lejtőjére ferde liftet ( Rom. telecabina ) szerelnek [7] [8] .
Fennmaradt várfal
Fennmaradt várfal
A vártorony romjai
Állványfelújítás 2008
Állványfelújítás 2008
Ferde liftút