Város | |||||
Eger | |||||
---|---|---|---|---|---|
lógott. Eger | |||||
|
|||||
47°53′56″ é. SH. 20°22′29″ K e. | |||||
Ország | |||||
megye | Heves | ||||
Polgármester | Habash László | ||||
Történelem és földrajz | |||||
Négyzet |
|
||||
Középmagasság | 165 ± 1 m | ||||
Időzóna | UTC+1:00 , nyári UTC+2:00 | ||||
Népesség | |||||
Népesség | |||||
Hivatalos nyelv | Magyar * | ||||
Digitális azonosítók | |||||
Telefon kód | +36 36 | ||||
Irányítószám | 3300 és 3304 | ||||
eger.hu ( magyar) visiteger.com/en ( angol) visiteger.com/de ( német) visiteger.com/pl ( lengyel) visiteger.com/cz ( cseh) visiteger. com/ru ( Orosz) |
|||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Eger ( magyarul Eger ; németül Erlau ) város Észak- Magyarországon , a Bükk és a Mátra hegység déli lejtőin, Heves megye közigazgatási központja . 54 527 [3] lakos (2014. január 1-jén)
A város híres fellegváráról , termálforrásairól ( balneológiai üdülőhely), történelmi épületeiről (köztük a legészakibb török minaretről ), valamint az „ Egri ökörvér ” vörösbor készítéséről . A város neve a magyar g(e)r (kert, város) szóból ered.
Eger a Katolikus Főegyházmegye központja . A város lakosságának többsége katolikus (mind latin szertartású, mind görög katolikus vallású ); vannak ortodoxok , protestánsok és zsidók is .
A város Budapesttől mintegy 130 kilométerre északkeletre található . A Budapest- Miskolc autópályáról vasútvonal vezet Egerbe . A várost rendszeres busz- és vasúti kapcsolatok kötik össze Budapesttel és a környező városokkal. Az utazási idő vonattal és busszal Budapestre 2-2,5 óra.
Eger helyén ősidők óta létezik település. A korai középkorban a vidéket germán törzsek lakták , akiket az avarok váltottak fel . Ez utóbbiak veresége után Eger környékét szlávok telepítették be . A X. században a város a magyaroké lett. Szent István püspökséget alapított Egerben . A Várhegyen épült fel a város első székesegyháza, ahol jelenleg az egri fellegvár található. A város a székesegyház körül nőtt és fejlődött, és továbbra is az ország egyik legfontosabb vallási központja volt. A XIII. században az Erőddombon hatalmas fellegvárat építettek.
A város fejlődésének csúcsa a XIV - XVI . századra esett. Korvin Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt sok szép épület épült Egerben, Eger környékén intenzíven fejlődött a szőlészet és borászat.
Az 1552-es török hódításkor az egri fellegvárat ostrom alá vették . A Dobó István százados parancsnoksága alatt álló fellegvár védőinek hősiessége , akiknek sikerült ellenállniuk a hatalmas fölényes ellenséges erőknek (kevesebb mint 2000 védő volt, több mint 80 ezren a török hadseregben), az egyik legdicsőségesebb pillanat lett Magyarország története. 1596- ban a törökök ismét megtámadták Egert , és ezúttal sikerült elfoglalniuk az 1687 -ig uralmuk alatt álló várost . A törökök a keresztény templomokat mecsetté alakították, újjáépítették a fellegvárat, fürdőket és minareteket építettek a városban.
1687-ben a törököket kiűzték a városból, amely egész Magyarországhoz hasonlóan a Habsburgok fennhatósága alá került . Eger ismét a rohamos fejlődés időszakát élte át, számos barokk palota és templom épült. Az egri püspökök voltak a város tényleges birtokosai és hozzájárultak a város felvirágzásához. 1836 -ban Egerben grandiózus bazilika épült , amely akkoriban az ország legnagyobb temploma lett. A püspökök (és 1804-től az érsekek) hatalma a 19. század ötvenes éveinek reformja után megszűnt. A város fokozatosan kezdte elveszíteni jelentőségét, a Budapest-Miskolc vasútvonal megszűnt Egerből.
A második világháború idején Eger – sok más magyar várostól eltérően – keveset szenvedett, ami hozzájárult a város építészeti remekeinek megőrzéséhez és az ország egyik fő turisztikai központjává válásához.
Az egyik leghíresebb magyar történelmi regény, az Egri csillagok, amelyet Gárdoni Géza írt , az egri fellegvár 1552-es hősi védelmének szentelték.
Év | népesség | |
---|---|---|
2013 | 54 867 | [5] |
2014 | 54 527 | [6] |
Év | népesség | |
---|---|---|
2017 | 53 876 | [7] |
2021 | 51 168 | [2] |
Magyarország közigazgatási központjai | |
---|---|
![]() |
| |||
---|---|---|---|---|
|