Két kopejka az orosz pénzrendszer hagyományos megnevezése. Köznyelvi nevek - szemishnik , penny , kopeck darab .
A 19. századig két kopejkát (vagy 4 pénzt ) pennynek neveztek [1] [2] . 1815 óta a Lengyel Királyság Orosz Birodalomba való felvétele kapcsán a lengyel zloty 15 kopejkának felelt meg, a grosz (1⁄30 złoty ) pedig 1⁄2 kopejkával egyenlő . Ennek megfelelően a fillért fél kopeck címletű érmének kezdték nevezni .
A "semishnik" név az 1839-1843-as kankrini pénzreform után keletkezett . A reform során kivonták a forgalomból az elértéktelenedett bankjegyeket , amelyek árfolyamát 3,50:1 -ben határozták meg az ezüstrubelre . Kivonták a forgalomból a rézérméket is, amelyek árfolyamát bankjegyekhez kötötték .
Az új rézérmék elnehezültek és az ezüstrubel teljes értékű cseréjévé váltak , így hátlapjukon a legenda nemcsak a névértéket , hanem az ezüst feliratot is hordozta , amely az ezüst és az ezüst árfolyamának azonosságát tükrözte. réz érmék.
Ennek megfelelően a tanfolyam alapján az új két kopejka megfelelt a hét réginek.
| Kép | Átmérő | Súly | Előlap | Fordított | Anyag | Kiadási évek |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 31 mm | 20,48 g | Győztes György képe és a felekezet | I. Erzsébet monogramja , virágdísz és a verés éve | réz | 1757-1762 | |
| 26 mm | 10,24 g | Győztes György képe | Megnevezés és évszám | réz | 1762 | |
| 31 mm | 20,48 g | Győztes György képe és a felekezet | II. Katalin monogramja , virágdísz, a verés éve és a pénzverde megjelölése | réz | 1763-1796 | |
| 35 mm | 20,48 g | I. Pál monogramja | Megnevezés, a pénzverés éve és a pénzverde megjelölése | réz | 1797-1801 | |
| 35 mm | 20,48 g | Az Orosz Birodalom címere díszítő elemekkel | Megnevezés, a verés éve és a pénzverde megjelölése díszítő elemekkel | réz | 1802-1804 | |
| 35 mm | 20,48 g | Az Orosz Birodalom címere és a pénzverde jelzése díszítő elemekkel | Megnevezés és a pénzverés éve díszítő elemekkel | réz | 1804-1807 | |
| 29 mm | 13,65 g | Az Orosz Birodalom címere, kezdőbetűi és a pénzverés éve | A pénzverde megnevezése és jelzése virágdísszel és koronával | réz | 1810-1830 | |
| 29 mm | 9,1 g | Az Orosz Birodalom címere, kezdőbetűi és a pénzverés éve | A pénzverde megnevezése és jelzése | réz | 1831-1839 | |
| 33 mm | 20,48 g | I. Miklós monogramja | Megnevezés, a verés éve és a pénzverde megjelölése díszítő elemekkel | réz | 1839-1848 | |
| 28,15 mm | 10,24 g | Az Orosz Birodalom jelképe | Megnevezés, a verés éve és a pénzverde megjelölése díszítő elemekkel | réz | 1850-1860 | |
| 29 mm | 10,24 g | Az Orosz Birodalom jelképe | Megnevezés, a verés éve és a pénzverde megjelölése díszítő elemekkel | réz | 1859-1867 | |
| 28 mm | 10,24 g | Az Orosz Birodalom jelképe | Megnevezés, a verés éve és a pénzverde megjelölése díszítő elemekkel | réz | 1860-1863 | |
| 24,5 mm | 6,56 g | Az Orosz Birodalom címere, megnevezése és államjelzése díszítő elemekkel | Megnevezés, a verés éve és a pénzverde megjelölése díszítő elemekkel | réz | 1867-1914 | |
| 24 mm | 6,55 g | A Szovjetunió címere , az ország jelzése és a " Minden ország proletárjai, egyesüljetek!" » | Megnevezés és a pénzverés éve két tüskével | réz | 1924-1925 | |
| 18 mm | 2 g | A Szovjetunió jelképe, az ország jelzése és a "Minden ország proletárjai, egyesüljetek!" | Megnevezés és a pénzverés éve két tüskével | alumínium bronz | 1926-1935 | |
| 18 mm | 2 g | A Szovjetunió címere (7 szalaggal) és az ország jelzése | Megnevezés és a pénzverés éve két tüskével | alumínium bronz | 1935-1936 | |
| 18 mm | 2 g | A Szovjetunió címere (11 szalaggal) és az ország jelzése | Megnevezés és a pénzverés éve két tüskével | alumínium bronz | 1937-1946 | |
| 18 mm | 2 g | A Szovjetunió címere (16 szalaggal) és az ország jelzése | Megnevezés és a pénzverés éve két tüskével | alumínium bronz | 1948-1956 | |
| 18 mm | 2 g | A Szovjetunió címere (15 szalaggal) és az ország jelzése | Megnevezés és a pénzverés éve két tüskével | alumínium bronz | 1957 | |
| 18 mm | 2 g | A Szovjetunió jelképe és az ország jelzése | Megnevezés és a pénzverés éve két tüskével | sárgaréz | 1961-1991 |
| Kép | Átmérő | Súly | Előlap | Fordított | Anyag | Kiadási évek | Kibocsátó | Forgalom területe |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 15 mm | 1,05 g | Az Orosz Birodalom jelképe | Riga és Reval bordázott címere | sterling ezüst 375 | 1757 | Orosz Birodalom | Livonia | |
| 28 mm | 13,1 g | II. Katalin monogramja, a menta és a virágdísz jelzése | Két kartusz alátámasztott sable, a címlet és a pénzverés évszáma, a "szibériai érme" felirat | Kolyvan réz | 1764-1780 | Szibériai tartomány | ||
| 24 mm | 5,8 g | A "Gebiet des Oberbefehlshabers Ost" felirat és a menta jelzése tölgyfalevelekkel | Megnevezés és a verés éve a kereszt belsejében | Vas | 1916 | Német Birodalom | Ober Ost |
2 kopejkás bankjegy II. Miklós 1915 (előlap)
2 kopejkás bankjegy II. Miklós 1915 (fordított)
2 kopekás bankjegy , 1924 (előlap)
1924 -es 2 kopekás bankjegy (fordított)
A 2 kopejkás Vneshposyltorg csekk egyfajta párhuzamos valuta a Szovjetunióban, áruvásárlásra használták a Berezka üzletekben 1976 .
2 kopejkas minta 2009 (előlap)
2 kopejka minta 2009 (fordított)
A Szovjetunióban az 1961-es monetáris reform után a kétkopejkás érme (közkeleti nevén "kopeck darab") különleges jelentést kapott, mivel ezt használták (a "peresztrojkáig") az egész országban fizetésre. városon belüli telefonhálózatok utcai fizetős telefonjairól történő hívásokhoz.
Érdekes tény: a legtöbb akkori szovjet fizetős telefonok elfogadták a tízkopejkás érmét a kétkopejkás érme helyett, amelynek súlya és mérete hasonló volt. .
1998- ban 2 kopejkás próbaérme készült, amely soha nem került forgalomba. Jelenleg a szentpétervári Pénztörténeti Múzeumban látható . [3]