III. Péter aranyérméi – az Orosz Birodalom pénzérméi, amelyeket a szentpétervári pénzverdében vertek aranyból 1762 - ben , III. Péter császár uralkodása alatt . Három címletű aranyérme volt: tíz rubel (a "birodalmi" név is használatban volt), öt rubel ("félbirodalmi") és cservonec , amelyet kizárólag a nemzetközi kereskedelemben használtak.
III. Péter alatt megőrizték az Erzsébet Petrovna uralkodása alatt elfogadott aranyérmék lábát és mintáját . A császár rövid hatalmi tartózkodására (186 nap) három címletű aranyat vertek: 5 rubel, 10 rubel és egy aranyat [1] [2] .
Férje megbuktatása után II. Katalin elrendelte, hogy minden III. Péter arcképével ellátott érmét vertessenek újra azonos címletű, de az ő nevével és arcképével [3] . Ezért jelenleg III. Péter aranyérméi az Orosz Birodalom egyik legdrágább időszakának számítanak . Összességében viszonylag kevés érmét vertek: 9482 ötrubeles , 25 876 tízrubeles és 10 042 cservonec [4] .
III. Péter összes aranyérméjén az előlap a császár jobb oldali mellprofilját ábrázolja. A portré alatt az „SPB” felirat látható, ami azt jelenti, hogy az érmét a szentpétervári pénzverdében verték . Az 5 és 10 rubeles érmék köre körül „PETR•III•B•M•IMP•ISAMODERZH•VSEROS”, az aranydarabon „PETR•III•B•M•IMPERATOR•” [5] felirat .
Az öt- és tízrubeles érmék hátoldalán a moszkvai, kazanyi, szibériai és asztraháni királyságok címeréből álló kereszt alakú kompozíció látható , középen az Orosz Birodalom címerével . A cservonecek hátoldala az Orosz Birodalom címerét ábrázolja - egy kétfejű sas, amely mancsaiban egy jogart és egy gömböt nyom össze, mellkasán pedig egy ovális pajzs található Moszkva címerével [5 ] .