Gustavus Adolphus Társaság
A Gustav-Adolf Társaság ( németül Gustav-Adolf-Stiftung ) az Evangélikus-Lutheránus Egyház tagjainak egyesülete a hittestvérek támogatására Németországban , Ausztriában és más országokban. 1832-ben alapították Lipcsében , és II. Gusztáv Adolf svéd király emlékére nevezték el , aki a német evangélikusok segítségére lépett a harmincéves háború során .
A társadalom céljai
A Gustavus Adolphus Társaság célja eredetileg a katolikus vagy ortodox többségben élő protestánsok megsegítése volt. A Társaság partnerei az európai, latin-amerikai és közép-ázsiai protestáns kisebbségi egyházak. Idővel egyre fontosabbá vált a vallási közösségek támogatása azokban az államokban, ahol a hatóságok szekuláris és antiklerikális politikát folytatnak.
Az egyesület segít új közösségi épületek, imahelyek építésében, részt vesz oktatási programokban.
Szerkezet
A Gustavus Adolphus Társaságnak jelenleg 24 főcsoportja és 17 női csoportja van [1] .
Történelem
A társaság 1834-ben alakult Drezdában és Lipcsében Dr. Christian Gottlob Grossmann lipcsei felügyelő ( németül Christian Gottlob Großmann ) kezdeményezésére.
Kezdetben ennek a szakszervezetnek a létrejötte egy emlékmű felépítéséhez kötődött Gustav Adolf király 1832. november 6-i lützeni csatában bekövetkezett halálának második századik évfordulójára. Amikor kiderült, hogy a Az emlékmű a szükségesnél jóval több volt, javaslat merült fel a fennmaradó rész tőkésítésére, hogy a szegény protestáns gyülekezeteket éves kamattal támogassák. A kezdeményezők Lipcse lakosai, Grossmann felügyelő, David Johann Heinrich Goldhorn főesperes és Lampe kereskedő voltak. A társaság tevékenysége azonban kezdetben csak Lipcsére és Drezdára terjedt ki.
A két fő szakszervezet által kidolgozott alapszabályt 1834. október 4-én a szász kormány megerősítette. Amikor a Lipcsei Társaság 1834. november 6-án a vezetőséget választotta, az összvagyon 4251 tallér volt.
1840-re a társaság már 31 közösséget támogatott. A társaság azonban csak 1841 -ben terjedt el a darmstadti udvari prédikátor, Karl Zimmermann erőfeszítéseinek köszönhetően , aki 1841. október 31-én a General Church Gazette-ben felhívást tett közzé mindenki számára, hogy csatlakozzon a társasághoz.
Alapszabályát 1843-ban Frankfurt am Mainban tartott közgyűlésen hagyták jóvá . A helyi tagozatok (Zweigvereine) fő egyesületekké (Hauptvereine) alakulnak, és ez utóbbiak a közgyűlésen megválasztják a 24 fős központi képviseletet (Zentralvorstand), amelyből 9-nek állandóan Lipcsében kell laknia. A társadalomban végzett munka önkéntes alapon történik.
Az 1851-ben Berlinben megfogalmazott gondolat, hogy a Gustavus Adolphus társaság keretein belül női szakszervezeteket alapítsanak, hamar élénk visszhangra talált. Az egyesület tevékenysége 1854 óta az egész Német Birodalomra , majd a toleranciatörvény 1861. április 8-i megjelenése után Ausztriára is kiterjedt. Magyarországon és Svájcban, Elzászban és Hollandiában a társadalommal együttműködő egyesületek működnek.
A társaság 1882 után 44 fő szakszervezetből (fereina), 1762 helyi szervezetből, 381 nőszövetségből és 11 diákszövetségből állt. Ugyanebben az évben az egyesület gyűjteménye 897 743 márkát tett ki. A társaság fennállásának kezdete óta 2933 közösséget támogatott. Az említett évben mintegy 1200 közösségnek nyújtott segítséget 250 000 márka értékben. A társadalom többek között nagyban hozzájárult a területileg széttagolt német egyház együttműködésének fejlesztéséhez.
A társaság első világháború utáni összejövetelére Fuldán került sor . A lipcsei szülői szervezet 1948-as feloszlatásával fenyegetőzve Assenheimben (ma Niddathal városához tartozik ) létrehozták a Gustav Adolf Társaság ideiglenes irodáját, amely 1952 óta Kasselben található . Bár hivatalosan a Németországi Evangélikus Egyház továbbra is hangsúlyozta leányszervezetének egységét, 1970-ben jóváhagyták annak nyugat- és keletnémet részre való felosztását. Németország 1992-ben Herngutban történt újraegyesítésének eredményeként a Társaság biztosainak ülésén megtörtént az újraegyesítés; míg a vezető testületek ismét Lipcsében helyezkedtek el.
Jegyzetek
- ↑ Gustav-Adolf-Werk e.V. (német) . www.gustav-adolf-werk.de. Letöltve: 2017. november 10. Az eredetiből archiválva : 2017. november 5..
Irodalom
- Gustav-Adolf Társaság // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
Linkek
| Evangélikus egyházon belüli áramlatok | |
|---|---|
 Szótárak és enciklopédiák | ||||
|---|---|---|---|---|
| ||||