Szemremegés

Szemremegés (a latin  tremor "remegés, remegés" szóból) - a szem kicsi, nagyfrekvenciás oszcillációi 20-40 ívmásodperc amplitúdóval és körülbelül 50-270 Hz-es rezgési frekvenciával [1] [2] [3] . A tremor következtében a szem tengelye a frontális vetületben általában ellipszoid pályákat ír le [3] . Rögzítés és sodródás során fordul elő. [3]

Történelem

A szem remegését először F. Adler , M. Fliegelman munkája írta le 1934-ben, ahol az általános mozgásmintázat horizontális komponensét rögzítették [3] [4] .

Jellemzők

Szemremegés minden egészséges embernél megfigyelhető, még akkor is, ha a szem mozdulatlan, az agytörzs oculomotoros központjainak állandó tevékenysége miatt . Kóma állapotában a tremor nagyfrekvenciás komponenseinek csökkenése figyelhető meg, és ennek mértéke negatívabb prognózist jelezhet a beteg számára. A szemremegés potenciálisan segíthet az agytörzsi rendellenességek diagnosztizálásában, valamint az altatásban lévő betegek monitorozásában [5] . A kóros mozgási pályák olyan neurológiai betegségekben is megfigyelhetők, mint a Parkinson-kór és a sclerosis multiplex [6] .

A szem remegését magas frekvenciája és nagyon kicsi amplitúdója miatt még viszonylag korszerű berendezésekkel is meglehetősen nehéz regisztrálni, ezért gyakran ezt a fajta szemmozgást egyszerűen egyáltalán nem vizsgálják a mikromozgások kontextusában, és nagyon kevés mű foglalkozik vele. hozzá [1] [3] . A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a rögzítés során észlelt ultra-alacsony amplitúdó nem teszi lehetővé, hogy azt mondjuk, hogy a tremor jelentős szerepet játszik a vizuális észlelésben [7] .

Szemremegés parkinsonizmusban

A szemremegés témájával foglalkozó kutatások során jelenleg [8] a parkinson -kóros remegés vizsgálata gyakori témává vált [9] [10] . Meg kell jegyezni, hogy a szemmozgások regisztrálásában előforduló műtermékek összetettsége és jelenléte miatt ma nincs egyértelmű álláspont az ilyen típusú tremor mechanizmusairól és kapcsolatáról más motoros rendellenességekkel kapcsolatban [10] [11]. . Vannak azonban olyan javaslatok, amelyek szerint a parkinsonizmusban szenvedő betegek vizuális remegésének természete nem a szemmozgásért felelős agyterületekhez köthető, hanem a test más részeinek, például a fejnek a mikromozgásaihoz. Ezenkívül a szerzők úgy vélik, hogy a szemremegés jellemzői a parkinsonizmus biomarkereként használhatók még a betegség kezdeti szakaszában is. [tizenegy]

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Hee-kyoung Ko, D. Max Snodderly, Martina Poletti. Szemmozgások a saccades között: A szemsodródás és tremor mérése  // Vision Research. — 2016-05-01. - T. 122 . – S. 93–104 . — ISSN 0042-6989 . - doi : 10.1016/j.visres.2016.03.006 . Az eredetiből archiválva : 2019. november 8.
  2. ↑ V.A. Dobosok, A.V. Zhegallo. Szemkövetés: a szemmozgások rögzítésének módszerei a pszichológiai kutatásban és gyakorlatban. - M. : Kogito-Centre, 2014. - 128 p. - ISBN 978-5-89353-415-3 .
  3. ↑ 1 2 3 4 5 A.L. Yarbus. A szemmozgások szerepe a látás folyamatában. - M . : "Nauka", 1965. - 166 p.
  4. ↑ Ciaran Bolger, Stana Bojanic, Noirin F. Sheahan, Davis Coakley, James F. Malone. Normál alanyokból származó okuláris mikrotremor domináns frekvenciatartalma  // Vision Research. — 1999-06-01. - T. 39 , sz. 11 . – S. 1911–1915 . — ISSN 0042-6989 . - doi : 10.1016/S0042-6989(98)00322-8 . Az eredetiből archiválva : 2019. november 8.
  5. ↑ S Bojanic, T Simpson, C Bolger. Szemészeti mikrotremor: eszköz az érzéstelenítés mélységének mérésére?  (angol)  // British Journal of Anaesthesia. — 2001-4. — Vol. 86 , iss. 4 . — P. 519–522 . doi : 10.1093 / bja/86.4.519 . Az eredetiből archiválva : 2019. november 8.
  6. ↑ Creig S Hoyt. Ocular Microtremor (OMT): A sclerosis multiplex új neurofiziológiai megközelítése,  // Szemészeti felmérés. – 2001-03. - T. 45 , sz. 5 . – S. 457–458 . — ISSN 0039-6257 . - doi : 10.1016/s0039-6257(01)00189-8 .
  7. ↑ Norick R. Bowers, Alexandra E. Boehm, Austin Roorda. A fixációs tremor hatása a retina képére  //  Journal of Vision. — 2019-09-13. — Vol. 19 , iss. 11 . — 8. o . — ISSN 1534-7362 . - doi : 10.1167/19.11.8 . Archiválva az eredetiből: 2020. február 16.
  8. ↑ Cikkek a szemremegésről a Pubmed adatbázisában
  9. ↑ George T. Gitchel, Paul A. Wetzel, Abu Qutubuddin, Mark S. Baron. Kísérleti alátámasztja, hogy a Parkinson-kórban a szemremegés nem a fejmozgásból ered  //  Parkinsonizmus és kapcsolódó rendellenességek. — 2014-7. — Vol. 20 , iss. 7 . — P. 743–747 . - doi : 10.1016/j.parkreldis.2014.03.028 . Az eredetiből archiválva : 2019. november 17.
  10. ↑ 1 2 Diego Kaski, Tabish A. Saifee, David Buckwell, Adolfo M. Bronstein. A Parkinson-kórban a szemremegés a fej oszcillációjának köszönhető: a szemremegés Pd-ben a fej oszcillációja miatt  //  Mozgászavarok. — 2013-4. — Vol. 28 , iss. 4 . — P. 534–537 . - doi : 10.1002/mds.25342 .
  11. ↑ 12 Christian Duval . Szemremegés Parkinson-kórban: A vita még nem ért véget: Szemremegés Parkinson-kórban //  Mozgászavarok. — 2013-6. — Vol. 28 , iss. 6 . — P. 713–714 . - doi : 10.1002/mds.25514 .