A számik himnusza

A számik nemzeti himnusza a  Sámi soga lávlla ("Sámi nép éneke", szó szerint "A számi család dala" [1] ) című dal, amelyet Arne Sorli zeneszerző írt Isak Saba azonos című verse alapján. [2] .

Létrehozási előzmények

A Sámi soga lávlla című vers szerzője  Isak Mikal Saba (1875–1921), norvég iskolai tanár, a számi folklór tudósa és politikus. 1906-ban ő lett az első számi, akit beválasztottak a norvég parlamentbe (1906-1912 között volt képviselő). A vers először 1906. április 1-jén jelent meg észak-számi nyelven a Sagai Muittalægje című norvég újságban [3] .

1986 augusztusában a 13. Nemzetközi Számi Konferencián , amelyet a svéd Ore faluban tartottak, a Sámi soga lávlla című verset a számik nemzeti himnuszává nyilvánították [3] [2] . Ezekre a szavakra írt zenét Arne Sorli norvég zeneszerző(1904–1969), 1992-ben hivatalos himnuszdallamként [2] hagyták jóvá a 15. nemzetközi számi konferencián Helsinkiben .

A Sámi soga lávlla című verset észak- számi nyelvről lefordították a legtöbb számi nyelvre , valamint sok más nyelvre is.

Himnusz szövegei

A számi himnusz északi számi nyelvű szavai [2] , valamint Juha Janhunen és Tatyana Narlykova orosz nyelvű fordításai az első és az utolsó versszakból [4] :

egy. Guhkkin davvin Davggáid vuolde sabma suolgaid Samieatnan. Duottar leabba duoddar duohkin, javri seabbá javrri lahka. Čohkat čilggiin, čorut čearuin allanaddet almmi vuostai. Šavvet jogat, šuvvet vuovddit, cahket ceakko stallenjárggat maraideaddji mearaide.   A Nagy Medve alatt a távolban kékül a számik földje, a hegy a hegy mögött megy, víz után pislákol a víz, csúcsok jégesői és dombgerincek az eget célozva, susognak az erdők, ott folynak a folyók, acél köpenyek érnek háborgó tengerek kiterjedése.
2. Dálvit dappe buolašbiekkat, muohtaborggat meariheamit. Sami sohka sieluin mielain eahccá datte eatnamiiddis: Mátkálažžii mánoheabit, giđđodeaddji guovssahasat, - ruoskkas, ruovggas rođuin gullo, juhca jávrriin, jalgadasain, geresskálla magiid miel. 3. Ja go geassebeaivvas gollut mehciid, mearaid, mearragattiid, golli siste guollebivdit suilot mearain, suilot jávrriin gollin cuvget cahcelottit, silban šovvot sámedeanut, šelgot čuoimmit, šleđgot áirrut, luitet albmat lavllodemiin geavgŋáid, guoikkaid, goatniliid. négy. Sameeatnan sohkagoddi, dat lea gierdan doddjokeahtta goddi cuđiid, garrogávppiid, viehkis vearrevearrovaldiid. Dearvva dutnje, sitkes sohka! Dearvva dutnje, ráfi ruohtas! Eai leat doarut dorrojuvvon, eai leat vieljain varat vardan Sami siivosoga sis.
5. Mattaradjat mis leat dovle vuoitan vearredahkkiid badjel. Vuostálastot, vieljat, miige sitkatvuođain soardiideamet! Beaivvi bártniid nana nálli! Eai du vuoitte vašálaččat, jos fal gáhttet gollegielat, muittat mattarmattuid sani: Samieatnan samiide!   Őseink nyertek a régi idők összes gonosztevője és harcolnunk kell, testvérek, makacsul az elnyomóval! Erős nép vagy, a naptól született! Az ellenségek nem győznek le csak a nyelved legyen aranyszínű, és az ősi szótag ősei emlékeznek: a számiországi számikhoz.

Jegyzetek

  1. ↑ Rantala L. A 20. századi számi társadalmi-politikai mozgalom történetéből 2012. május 4-i archív másolat a Wayback Machine - n // Suri.ee weboldal - 2003. február 16.  (Elérés dátuma: 2011. december 1. )
  2. ↑ 1 2 3 4 Isak Sabáról és a számi himnuszról szóló cikkek a norvég számi parlament honlapján : Sámi álbmotlávlla  (hozzáférhetetlen link)  (északszámi) , Nasjonalsangen  (elérhetetlen link)  (Nor.)  (Elérés dátuma: november 28. , 2011)
  3. ↑ 1 2 Lill-Ann Jensen: Isak Saba Archivált : 2012. október 20. a Wayback Machine -nél // Store Norske Leksikon. (norvég)  (Hozzáférés: 2011. november 17.)
  4. ↑ Sámi szimbólumok Archiválva : 2012. június 11. a Wayback Machine -nél : cikk a saami.su oldalon  . (Hozzáférés: 2011. november 22.)

Linkek