Vyaetsa

Falu
Vyaetsa
est. Vaatsa
58°53′19″ é SH. 25°27′12″ K e.
Ország  Észtország
megye Järvamaa
plébánia Türi
Történelem és földrajz
Első említés 1564
Négyzet
Klíma típusa mérsékelt
Időzóna UTC+2:00 , nyári UTC+3:00
Népesség
Népesség 576 ember ( 2020 )
Nemzetiségek észtek – 96,1% (2011)
Hivatalos nyelv észt
Digitális azonosítók
Irányítószám 72801 [1]

Väätsa ( észt Väätsa ) falu Észtországban , a Järva megyei Türi községben .

A 2017-es észt önkormányzati közigazgatási reform előtt Väetsa település része volt, és annak közigazgatási központja volt.

Földrajz

Volost központjától – Türi városától – 9 kilométerre északra, a megyeközponttól – Paide várostól – 4 kilométerre nyugatra található . Tengerszint feletti magasság - 67 méter [3] .

Népesség

A 2011-es népszámlálás szerint 558-an éltek a faluban, ebből 536-an (96,1%) észt [4] .

Väetsa község lakossága [5] [6] :

Év 2000 2011 2017 2018 2019 2020
lakosok 722 558 545 578 579 576

Történelem

A jelenlegi falu helyén található települést 1564 -ben említik először Wetze [7] [8] néven . 1796- ban a falut és a Wetze- kastélyt is említik [8] .

A Väätsa kastély a svéd uralom idején épült . [5] Ez a falu központja, és itt található a 18. század elején épült kastély [5] , amely bekerült az észt állami kulturális emlékek nyilvántartásába [9] . Állami védelem alatt áll még az istálló [10] , a fészer [11] , az udvarpark [12] és a park kerítése [13] is .

Ismeretes, hogy 1805 -ben, a Väetsa* paraszti zavargások idején, a hadsereg segítségére volt szükség az elégedetlenek elnyomásához [5] .

A szovjet időkben a faluban volt a "Május 9." kolhoz központi birtoka [14] .

A község területén három áldozati kő található, szomszédságában pedig három kőtemető található, amelyek mindegyike a Kulturális Emlékek Állami Nyilvántartásában régészeti emlékként szerepel. Az állami védelem alatt álló természeti objektumok közé tartozik a Väetsa Kastélypark, a Nõmme - gleccser szikla és a Kõljala- tölgy .

*Megjegyzés: Az -a végződésű észt helynevek nem csökkennek, és nem nőneműek (kivétel Narva).

Jeles emberek

Galéria

Jegyzetek

  1. postiindeks.ee . Letöltve: 2019. január 4. Az eredetiből archiválva : 2019. január 15.
  2. Földhivatal – 1990.
  3. Vjatsa, Észtország . GeoNames . Letöltve: 2019. január 10. Az eredetiből archiválva : 2019. január 10.
  4. Észtországi Statisztika. ÉSZTEK SZÁMA ÉS RÉSZESEDÉSE LAKÓHELY (TELEPÜLÉS) SZERINT, 2011. DECEMBER 31 . Letöltve: 2022. június 18. Az eredetiből archiválva : 2020. február 24.
  5. ↑ 1 2 3 4 5 Väätsa alevik  (Észt.) . www.eestigiid.ee _ Letöltve: 2018. június 9. Az eredetiből archiválva : 2019. január 4..
  6. Statistikaamet. Asulate rahvaarv soo ja 3 peamise vanuserühma järgi - Mehed ja naised, Vanuserühmad kokku (Asustusüksus)  (Est.) . VKR . Letöltve: 2020. június 5. Az eredetiből archiválva : 2021. november 29.
  7. Eesti entsuklopeedia. - Tallinn: Eesti Entsüklopediakirjastus, 2003. - T. 12. - P. 700.
  8. ↑ 1 2 Väätsa  (Est.) . Észt helynévszótára . Eesti Keele Intézet. Letöltve: 2020. október 16. Az eredetiből archiválva : 2020. október 19.
  9. Väätsa mõisa peahoone . Kultuurimälestiste riiklik register .
  10. Väätsa mõisa karjalaut  (Est.) . Kultuurimälestiste riiklik register . Letöltve: 2018. június 9. Az eredetiből archiválva : 2019. április 24.
  11. Väätsa mõisa ait  (Est.) . Kultuurimälestiste riiklik register . Letöltve: 2018. június 9. Az eredetiből archiválva : 2019. április 24.
  12. Väätsa mõisa park  (Est.) . Kultuurimälestiste riiklik register . Letöltve: 2018. június 9. Az eredetiből archiválva : 2019. április 24.
  13. Väätsa mõisa pargi piirdemüürid  (Est.) . Kultuurimälestiste riiklik register . Letöltve: 2018. június 9. Az eredetiből archiválva : 2019. április 24.
  14. Szovjet Észtország / Ch. szerk. G. Naan. — Enciklopédiai kézikönyv. - Tallinn: Valgus, 1979. - S. 150. - 440 p.