Minden fiam (film)

Az All My Sons egy 1948 -  as amerikai drámafilm, amelyet Irving Reis rendezett .

A film Arthur Miller 1946 -os azonos című színművén alapul. A film egy közép- nyugati kisváros sikeres vállalkozójáról, Joe Kellerről ( Edward G. Robinson ) szól, aki a második világháborúban, hogy megmentse vállalkozását, hibás repülőgép-alkatrészeket szállított a gyárából, ami több balesetet és pilóták halálát okozta. . Amikor néhány évvel később az erről szóló információ eljut fiához ( Burt Lancaster ), aki mindig is tisztességes embernek tartotta apját, konfliktus alakul ki közöttük, aminek következtében Joe öngyilkos lesz.

Annak ellenére, hogy Miller játékának társadalmi sürgőssége a filmben érezhetően lecsökken, a kritikusok szerint még mindig erős benyomást kelt azzal, hogy elítél egy katonai haszonlesőt, aki katonai megrendelésre bűnösen meggazdagodott, és olyan morális kérdéseket tesz fel, mint egy személy felelősség a család és a társadalom felé.

Telek

Az akció egy évvel a második világháború vége után játszódik Illinois állam egyik középnyugati kisvárosában . Chris Keller ( Burt Lancaster ), aki nemrég tért vissza a hadseregből, úgy dönt, hogy apjával, Joe Kellerrel ( Edward G. Robinson ) beszél a jövőjéről, aki a város legnagyobb üzletének tulajdonosa és az egyik legelismertebb polgár. Chris elmondja az apjának, hogy feleségül veszi középiskolás barátját, Ann Deever-t ( Louise Horton ), és Chicagóba költözik hozzá . Joe, aki abban reménykedett, hogy az általa létrehozott gépészeti gyárat végül Chris veszi át, idegesek az ilyen tervek. Joe-t az is aggasztja, hogy Ann eljegyezte Larryt, Chris bátyját, aki pilótaként szolgált a háborúban. Több mint három évvel ezelőtt Larryt eltűntnek és halottnak nyilvánították, de Kate ( Madi Christians ), Joe felesége és Larry anyja nem hajlandó elfogadni a tényt. Ennek megfelelően rosszul fogja venni a hírt, hogy Chris feleségül veszi bátyja menyasszonyát.

Még aznap délután megérkezik Ann Chicagóból, és szomszédjuk, Dr. Sam Bayliss ( Lloyd Gough ) elviszi a vasútállomásról Kellerékhez . Az orvos felesége, Sue ( Arlene Francis ) Annt apjáról, Herb Deaverről ( Frank Conroy ) faggatja, aki korábban Joe üzlettársa volt. A háború alatt a Joe és Herb üzem az állami katonai megrendelés részeként felszereléseket szállított a hadsereg repülőgépeihez. Annak következtében, hogy az üzem hibás berendezéseket szállított, 21 repülőgép zuhant le a csendes-óceáni fronton. Lezajlott a tárgyalás, de Joe-t felmentették. Herbit bűnösnek találták, mert a házasságról tudva engedélyezte a felszerelés szállítását. Este Joe elviszi a családot egy étterembe, hogy megünnepelje Ann visszatérését. Vacsora közben Mrs. Hamilton, egy erősen részeg katonaözvegy az asztalukhoz jön, és gyilkosnak nevezi Joe-t. Hazatérése után Joe szidja Annt amiatt, hogy ahelyett, hogy bűnösnek vallotta volna magát apjának, és továbbra is szülővárosában élt volna, Chicagóba ment. Azt válaszolja, hogy eredetileg minden nap írt az apjának, de amikor megtudta Larry halálát, abbahagyta az írást. Chris és Ann ezután elviszi az autót egy körre, amely során Chris bevallja szerelmét, és megkéri őt. Ann elfogadja, miközben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Kate hogyan reagál majd erre. Távollétük alatt George ( Howard Duff ), Ann bátyja felhívja telefonon a nővérét Kellerék házában. George, aki ügyvéd lett, épp most látogatta meg apját egy springfieldi börtönben, és most a nővérével szeretne beszélni. Ez a hívás aggasztja Joe-t és Kate-et, mivel Herb mindig is ragaszkodott hozzá, hogy a hibás berendezés szállításáért Joe volt a felelős.

Másnap, miután Ann az állomásra indul, hogy találkozzon George-gal, Kate aggódik, hogy George talált okot arra, hogy újraindítsa az ügyet Joe ellen. Ann távolléte alatt a szomszéd Sue véletlenül elmondja Chrisnek, hogy az egész város biztos abban, hogy Joe túljárt Herb eszén, és mindenki azt hiszi, hogy Joe volt a bűnös. Ez sokkolja Chris-t, mivel soha nem kérdőjelezte meg apja verzióját az eseményekről. Kellerék házához érve George ragaszkodik ahhoz, hogy Ann azonnal térjen vissza vele Chicagóba, és nem hajlandó beleegyezni Chris-szel való házasságába. Észrevehető, hogy George meg van győződve arról, hogy Joe hamis tanúvallomást tett a nyomozásban, és hogy Herb ártatlan. Kate a családjuk közötti hosszú barátságra emlékezteti, hogy édesanyja halála után kiskorától saját fiaként nevelte George-ot, és ráveszi, hogy maradjon vacsorázni. Vacsora közben Joe felidézi, hogy Herbnek mindig nehezére esett felelősséget vállalni, majd részletezi, milyen keményen és keményen dolgozott egy üzem létrehozásán, és egy ilyen jelentős vállalkozássá alakításán. Amikor Joe valamikor lazán megjegyzi, hogy egész munkás élete során egyetlen munkanapot sem hagyott ki betegség miatt, George arról a napról kérdezi, amikor Joe nem jött el az egyetlen alkalommal a gyárba. Ugyanezen a napon küldték el a hibás berendezést. Amikor Joe habozik válaszolni, Chris először kezd kételkedni az apjában. George nem tudja elviselni, hogy Joe és Kate megpróbálja kétségbe vonni apja ártatlanságát. Felszáll, Ann pedig Chris tiltakozása ellenére némi habozás után a testvérével távozik.

Chris úgy dönt, hogy mindent egyedül talál ki, Herbhez érkezik a börtönbe. Kérésére Herb beszél arról, hogy mi történt az üzemben a hibás berendezések gyártása és szállítása során. Miután jelentős katonai szerződést kapott a kormánytól, Joe a nap 24 órájában üzemben tartotta az üzemet, és a termelés felgyorsítása érdekében rontotta egyes felhasznált anyagok minőségét. A vizsgálatok csak akkor mutatták ki, hogy az acél túl vékony ahhoz, hogy elviselje a szükséges terheléseket, amíg a legtöbb hengert le nem gyártották. Amikor Herb erről tájékoztatta Joe-t, kijelentette, hogy kötelesek időben teljesíteni a szerződéseiket, és a házasság megkötése üzemük csődjéhez vezet. Joe azt javasolta, hogy ragaszkodjanak ahhoz a vonalhoz, hogy ha probléma van a berendezéssel, azt állítják, hogy nem tudnak a problémáról. Másnap, amikor a berendezést el kellett szállítani, Joe betegen jelent meg. Amikor a fegyveres erők megérkeztek és szállítmányt követeltek, Herb felhívta Joe-t, aki utasította a szállítmány elkészítésére, és kijelentette, hogy teljes felelősséget vállal. Herb beleegyezett a szállításba, de a későbbi tárgyaláson Joe nem ismerte fel a szavait. Ennek eredményeként Herbit találták az egyedüli tettesnek, és börtönbüntetést kapott.

Ann visszatér Kellerék házába, és közli Kate-tel, hogy feleségül kíván menni Chrishez. Kate azonban továbbra is meg van győződve arról, hogy Ann-nak nem kellene ezt tennie, mivel Larry haláláról nincs megerősítés. Aztán Ann megmutatja neki Larry levelét, amelyet közvetlenül az utolsó összecsapása előtt írt. Miután elolvasta a levelet, Kate könyörög Annnek, hogy ne mutassa meg Jo-nak. Miután beszélt Herb-bel, Chris felveszi Joe-t, aki hetente pókerez a város néhány elit barátjával. Az apjával egyedül maradt Chris követeli, hogy magyarázza el Herb változatát az eseményekről. Joe kijelenti, hogy nem volt más választása, mint a szállítás, hiszen családjuk teljes vagyonát, amelyet egész életében teremtett, az üzembe fektették. Chris elborzadva apja szavaitól megüti Joe-t és elmenekül.

Később este, amikor Kate és Jo ülve várják, hogy Chris visszatérjen, Kate könyörög Jo-nak, hogy ismerje el a hibáját. Joe kitart amellett, hogy tettei jogosak voltak, mert megvédte a családját. Ann megkeresi Chris-t, és éppen azon a ponton találja meg a város dombján, ahol megkérte őt. Chris elismeri Joe bűnösségét, de kitart amellett, hogy apja őszintén nem érti tettei következményeinek súlyosságát. Aztán Ann átad Chrisnek egy levelet Larrytől, és miután elolvasta, Chris hazatér, hogy az apjával foglalkozzon. Amikor Chris, aki Joe előtt áll, elkezdi felolvasni neki a levelet, Kate sikertelenül próbálja megállítani a fiát. A levélben Larry azt írja, hogy olvasott arról, hogy a gyárban gyártott hibás berendezések miatt pilótákat öltek meg, és emiatt Joe-t és Herbit beperelték. Larry arra a következtetésre jutott, hogy nem tudja elviselni Joe áruló tettét, és az apja szégyenletes tette miatti szégyen arra készteti, hogy ne térjen vissza következő megbízatása után. Joe bevallja, hogy mindig is tudta, hogy ő a felelős Larry haláláért, és most rájön, hogy mindazok, akik meghaltak, egyformán az ő fiai voltak. Joe a szobájába megy és lelövi magát. Néhány nappal később Chris és Ann Chicagóba indul, és Kate megáldja őket.

Cast

• Edward G. Robinson  – Joe Keller
• Burt Lancaster  – Chris Keller
• Louise Horton  – Ann Deaver
• Madi Christians  – Kate Keller
• Frank Conroy  – Herb Deaver
• Howard Duff  – George Deaver
• Lloyd Gough  – Jim Bayliss
• Arlene Francis  – Sue Bayliss
• Harry Morgan  – Frank Luby
• Elizabeth Fraser  – Lydia Luby

Filmkészítők és vezető színészek

Az 1940-es évek közepén Arthur Miller már sikereket ért el színházi drámaíróként, de az All My Sons hozta meg számára első jelentősebb sikerét a Broadway színpadán, több tiszteletbeli színházi díjat is elnyert, köztük a legjobb írónak járó Tony -díjat. Ez volt Miller első darabja is, amelyből film is készült [1] . Később Miller darabjaiból többször is játékfilmet és televíziós műsort készítettek, köztük az " Egy eladó halála " (1951), az " Az ár " (1969), a "Nép ellensége " (1978) és a "The Crucible " (1996 ) ). Miller direkt filmre írta a The Misfits (1961) forgatókönyvét , amelyben többek között akkori felesége , Marilyn Monroe , Clark Gable és Montgomery Clift szerepelt .

A filmet Irving Reiss rendezte , aki olyan filmekről ismert, mint A katasztrófa (1946), A legény és a lány (1947) és a Charm (1948). 1953-ban Reis 47 évesen rákban halt meg [2] .

A film főszereplői Edward G. Robinson és Burt Lancaster voltak, akik akkoriban mindketten népszerűek voltak . Tehát Robinson számos filmről volt ismert, köztük a " Kis Caesar " (1931), a " Kid Galahad " (1937), a " Kettős kártalanítás " (1944), a " The Woman in the Window " (1944) és a " Outlander " ( 1946) [3] . Miután 1946-ban debütált a filmben, Burt Lancasternek sikerült olyan filmekben játszania, mint a " The Assassins " (1946), a " Brute Force " (1947), a " Sivatagi düh " (1947) és az " I'm Always Alone " (1947 ). ) [4] .

A film Louise Horton színházi színésznő debütálása volt, és Madi Christians színésznő egyik utolsó filmje volt , aki 1951-ben, 59 évesen halt meg [5] .

Ahogy Rob Nixon filmtörténész megjegyzi, a film Russell Metty hosszú pályafutásának felénél jelent meg , aki "Hollywood egyik kiemelkedő operatőrjeként ismert el". A szalagot körülbelül tíz évvel Howard Hawks Bringing Up Baby (1938) csavaros komédiájának filmezése után adták ki, és tizenkét évvel a Spartacus (1960) Oscar -díjas filmes alkotása előtt. Nixon szerint Matty "hozta ebbe a képbe a fény és árnyék rejtélyes fekete-fehér játékát, amelyet röviddel korábban olyan sikeresen alkalmazott Orson Welles Outlander (1946) című filmjében". Karrierje későbbi szakaszában Matty lenyűgöző Technicolor vizualitást nyújtott Douglas Sirk All Heaven Allows ( 1955) és Words Written in the Wind (1956) című filmjéhez, majd visszatért a Seal of Evil (1958) kemény chiaroscurojához, amely az ő alkotása volt. második együttműködés Wellsszel [1] .

A film keletkezésének története

Rob Nixon szerint Miller All My Sons című filmje 328 előadást tartott a Broadway -n 1947-ben. Miller magát a legjobb darabnak járó Tony -díjat kapott érte, Elia Kazan rendező pedig a legjobb produkcióért járó Tony-díjat is elnyerte. Az 1946-1947-es színházi évad végén a darabot a New York Theatre Critics Society díjával is elnyerték [1] [5] . Nixon szerint Miller drámája "a család személyes tragédiáját a kapitalizmus vádjaként használta fel, azzal érvelve, hogy az ilyen kapzsiságot és korrupciót elviselni képes társadalmi-gazdasági struktúra súlyosan hibás" [1] . Ennek ismeretében a film elkészítését az FBI és az Un-American Activities Committee szorosan figyelemmel kísérte , amely már megkezdte Hollywood megtisztítását azoktól, akiket kommunistának és szimpatizánsnak tartottak [1] .

1947 őszén, amikor a forgatás már javában zajlott, egy informátor átadta a film forgatókönyvét az FBI-nak. A producer/író, Chester Erskine már "elhelyezte Miller történetének fókuszát az amerikai rendszer egészének kritikájáról egy szűkebb drámára, amely egy bizonyos egyén kapzsiságáról szól". Az FBI azonban, amelyet a Newsweek egy lázító cikke befolyásolt, amely azt állította, hogy a politikailag liberális Robinsont „többször is észrevették a kommunista berkekben”, kiadott egy belső jelentést, amelyben az All My Sons-t a család elleni „nyílt támadásnak” nevezte. nyíltan kollektivista" [1] . Ahogy Nixon tovább írja, nagyjából ugyanebben az időben a filmes szakemberek egy csoportja, az Első Kiegészítés Bizottságában egyesült, több mint 300 aláírást gyűjtött össze a Hollywood Reporterben megjelent petícióra , amely az Amerika-ellenes Tevékenységek Bizottsága meghallgatását "erkölcsinek" nevezte. rossz” és „ellentmond demokráciánk alapelveinek”. A levelet Lancaster, Robinson és a film sok más szereplője írta alá [1] .

Ahogy ebben a vonatkozásban a New York Times filmes rovatvezetője , Bosley Crowser 1948 márciusában írta , „a nemrégiben Hollywoodot érintő kongresszusi vizsgálat fényében, amely többek között feltárta a filmgyártást irányító felső rétegek rendkívüli óvatosságát. , nem meglepő, hogy az „Everything my fiam” című színházi darab nagy változásokon ment keresztül, amikor a képernyőre került. Ahogy Krauser írja tovább: „A darab, ahogy mi értjük, azt a világos és félreérthetetlen álláspontot foglalta el, hogy valami rettenetesen romlott volt abban a rendszerben, amely lehetővé tette a háborúban hatalmas nyereség elérését. A fináléban egy olyan férfi összeomlását mutatja be, aki személyes vagyont szerzett azzal, hogy hibás termékeket adott el a légierőnek , mint tragédiát, amelyben fiatal pilóták haltak meg. szerkezet. amely eltűri, sőt bátorítja a magánkapzsiságot." A kritikus azonban megjegyzi: „ez egy meglehetősen merész ötlet, és ha egy kicsit kibővítjük, akkor utalhat arra, hogy a kapitalista rendszerben vannak hibái, ami persze egyenesen hazaárulás lenne. Így a darabon való munka közben Chester Erskine nagyon óvatosan eltávolított minden ilyen általános célzást – kétségtelen, hogy ez felülről jövő utasításra történt –, és a dráma vádaskodó jellegét egyetlen személy kapzsiságára és szűklátókörűségére redukálta. .

A The Hollywood Reporter szerint a filmet a kaliforniai Santa Rosa - i helyszínen kellett volna forgatni , de a rossz időjárás miatt a szabadtéri jelenetek nagy részét stúdióban kellett volna forgatni [5] .

A Western Stove Company Culver Cityben (Kalifornia ) található üzemét a filmben Joe Keller üzemeként mutatták be , a filmben pedig igazi gyári munkások dolgoznak nehézgépekkel és gépekkel [5] .

Más filmek Miller drámája alapján

Miller All My Sons című darabjából később két televíziós film is készült, az elsőt 1955-ben, a másodikat 1986-ban. Az 1986-os filmben a Kellerek apa és fia szerepét James Whitmore és Aidan Quinn alakította . Ahogy Nixon megjegyzi, "ez a verzió hangvételét és tartalmát tekintve sokkal hűbb volt az eredetihez", mint az 1949-es film [1] .

Kritika pontszáma

Általános kritika

Ahogy Bosley Crowser a filmről írt New York Times -kritikájában megjegyezte, a film még "korlátozott formájában is elég megdöbbentő jobb horgot ejt a háborús haszonleső állkapcsán", és "hála Edward G. Robinson kiváló teljesítményének, igazán megnyílik." jelleme". Krauser szerint: "Drámai szempontból a film visszafogottan, de intenzíven érzelmekkel teli történetet mesél el egy férfiról, aki képtelen megérteni társadalmi felelőtlenségének hatalmasságát, aki azt hiszi, hogy mindaddig, amíg "a családért teszi". és megússza, minden rendben." A kritikus szerint " Irving Race produkciója bizonyos jelenetekben kissé feszült, de általában lépést tart a jól megírt forgatókönyvvel" [6] .

Dennis Schwartz kortárs filmtörténész szerint Reis egy „mélyen átgondolt és jó szándékú családi drámát” rendezett, amely „a következő erkölcsi kérdések mindegyikét feltárja: a gátlástalan kapzsiság, a család iránti hűség a végletekig vihető, a felelősségvállalás fontossága. tettek és öngyilkosság." Amint Schwartz rámutat, "a színházi játék erősen megváltozott a képernyős változathoz képest, így kevésbé megható." Ennek ellenére a kritikus véleménye szerint „annyi fontos közéleti témát tartalmaz a film, hogy egy egész évadon keresztül képes megtölteni egy talkshow levegőjét. A film megkérdőjelezi azoknak a hazaszeretetét, akik profitálnak a háborúból, és arról, hogy mennyire könnyű tagadni helytelen cselekedeteiket, úgy magyarázva azokat, mint a saját gyermekeik érdekében tett cselekedeteiket. Ahogy Schwartz fogalmaz, "bár a film elveszíti Miller játékának erejét, mégis egy kísérteties melodráma, kiváló alakításokkal egy zseniális szereplőgárdától" [7] .

Rob Nixon szavaival élve: "Míg Miller színházi drámájának kemény politikai megnyilvánulásainak hangneme nagymértékben lecsökken, amikor a darabot vászonra viszi, mégis ez a filmváltozat teszi a legnagyobb hatást egy olyan család történetével, amelyet szétszakított a felismerés, hogy az apa háborús haszonszerzéssel foglalkozott, ami közvetlenül sok fiatal katona, közvetve pedig saját fia halálához vezetett" [1] .

Spencer Selby szerint a film „Közép-Amerika sötét oldalát mutatja be, érintve a két legszentebb intézményt – a családot és az üzletet” [8] . Michael Keene filmkritikus pedig megjegyezte, hogy "a film... Robinson és Lancaster erőteljes drámai alakításának köszönhetően továbbra is erős benyomást kelt" [9] .

Michael Costello sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy "Irving Race-t választották ennek az Arthur Miller társadalmi drámának a rendezésére, nem pedig Elia Kazant , aki a darabot a Broadway színpadán rendezte." A kritikus szerint Kazany "javította volna a vizuális minőséget és emelte volna a színészi játék színvonalát". Ahogy Costello sugallja, " Ibsen témája egy korrupt katonai beszállító által megfertőzött családról valószínűleg fájdalmasabb volt a nyilvánosság számára a háború utáni diadalmas években, mint amilyennek ma látszik." A filmben jónéhány beszélgetés hangzik fecsegésnek, de "összességében ez az alkotás, amely Miller drámaírói hírnevét megalapozta", ma is nagy hatással van. Legfontosabb pillanataiban a film eléri célját, különösen "Robinson fájdalmas bűnvallomása pályafutása legjobb alkotásához hasonlítható" [10] .

Színészi partitúra

Krauser véleménye szerint " Robinson remekül kiemeli a személyiség árnyalatait egy kemény kis srácban, akinek van egy lágyabb oldala. Arrogáns, kíméletlen és dinamikus, amikor az ő "üzlete" forog kockán, ugyanakkor szelíd és figyelmes azokkal szemben, akiket szeret. Világosan mutatja annak a személynek a teljes tanácstalanságát, aki nem tudja értékelni és megvalósítani az egyén társadalommal szembeni alapvető erkölcsi kötelezettségeit. Másrészt: " Burt Lancaster meglepően jó ennek a korrupt embernek a fia, és bár néha kissé tompanak tűnik, nincs ebben semmi hihetetlen." Ami a többi színészt illeti, " Louise Horton természetes szeretője, Madi Christians pedig erős anya" [6] .

Schwartz szerint "a Robinson által alakított ellentmondásos karakter mind arroganciáját, mind jó családapa erényeit mutatja, de nem tudja megérteni, amíg nem késő, erkölcsi kötelességét, hogy azt tegye, ami jó a társadalomnak" [7] ] . Ahogy Costello írja: "Robinson egy termetes, nyitott és barátságos vállalkozóként uralja a filmet, aki szinte meggyőzi magát, hogy nem csinált semmi rosszat... De amikor a tapasztalt színész a kamerán kívül van, a film élettelennek tűnik, és komoly jelenetek jelennek meg Lancaster között. csalódott, lelkiismereti gyötrelmes fia és Horton, mint szeretője különösen keltnek tűnik .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Rob Nixon. Minden fiam. Cikk  (angol) . Turner Classic Movies (2007. február 13.). Letöltve: 2021. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 15.
2. ↑ Legmagasabbra értékelt játékfilmek Irving  Reisszel . Internet Movie Database. Letöltve: 2021. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 15.
3. ↑ Legnépszerűbb játékfilmek Edward G.  Robinsonnal . Internet Movie Database. Letöltve: 2021. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 15.
4. ↑ Burt Lancaster. Filmográfia  (angol) . Internet Movie Database. Letöltve: 2021. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 15.
5. ↑ 1 2 3 4 All My Sons. Történelem  (angol) . Amerikai Filmintézet. Letöltve: 2021. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 10.
6. ↑ 1 2 3 Bosley Crowther. Az „All My Sons” sztárjai Edward G. Robinson a Criterionnál – a „Smugglers” is megnyílik  (angol) . New York Times (1948. március 29.). Letöltve: 2021. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2021. július 27.
7. ↑ 12 Dennis Schwartz . All My Sons (angol) . Ozus világfilmkritikája (2007. március 24.). Letöltve: 2021. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 15.  
8. ↑ Selby, 1997 , p. 127.
9. ↑ Keaney, 2003 , p. tizenöt.
10. ↑ 12 Michael Costello . Minden fiam. Review (angol) . AllMovie. Letöltve: 2021. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 15.  

Irodalom

• Spencer Selby. Sötét város: The Film Noir . - Jefferson, NC: McFarland & Co Inc, 1997. - ISBN 978-0-7864-0478-0 .
• Michael F. Keaney. Film Noir Guide: 745 film a klasszikus korszakból, 1940–1959 . - Jefferson, Észak-Karolina és London: McFarland & Company, Inc., Publishers, 2003. - ISBN 978-0-7864-1547-2 .

Linkek

• Minden fiam a Turner Classic Movies-nál

Tematikus oldalak	AllMovie AlloCine ČSFD Filmaffinitás Internet Movie Database Rohadt paradicsomok AFI játékfilm katalógus