Vishnevsky | |
---|---|
| |
A címer leírása: Wisniewski lengyel grófok címere, lásd a szöveget | |
Jelmondat | "Pro patria et fide" ("Hazáért és hitért") |
Cím | Számít |
Tartományok, ahol a nemzetséget betelepítették | Vilna, Volyn, Grodno, Kovno, Kurszk, Minszk, Mogilev, Podolszk, Rjazan |
A genealógiai könyv részei | VI, III, I |
Polgárság | |
Wisniewski ( lengyel Wiśniewski ) - nemesi és grófi családok.
A Vilna, Volyn, Grodno, Kovno, Minsk [1] , Mogilev [2] és Podolszk [3] tartomány genealógiai könyvének VI. és I. részében számos, dzsentri eredetű Visnyevszkij nemesi család található . .
A Visnyevszkij családban rendelkezésre álló genealógiai táblázat szerint az ős : "Külföldről származó, szerb fajtájú Visnyevszkij vezérőrnagy fiatalon érkezett Oroszországba. Alekszejevics János és Péter uralkodó idején lépett szolgálatba. " Sírján a következő felirat olvasható: " Fjodor Sztyepanovics Visnyevszkij (1681-1749) Erdély országaiból származott, természeténél fogva szerb nemes ." Lashkevich történész beszámol arról, hogy szerb volt, és a Raguz Köztársaságból kikerült belgrádi származású [4] .
Tadeusz Stanislaw Wisniewski grófi címet kapott I. Ferenc József császártól (1876) a Galíciai és Lodomeria Királyságban .
A Visnyevszkij kis orosz nemesi család Andrej Visnevszkij katona elvtárstól származik (XVII. század). Ennek a nemzetségnek a képviselői a Ramult címert használták : pajzs - öt fehér rózsa piros mezőben: 2, 1 és 2. Talaj - pávafark [5] .
A nagyorosz tartományokban rögzített Vishnevsky-k későbbi eredetűek. A 17. században élt Kondraty és Vaszilij Kondratyevics Visnyevszkij csernyigovi lakosok leszármazottai szerepelnek Kurszk tartomány genealógiai könyvének harmadik részében.
A Rjazan tartományban Visnyevszkij két klánja élt, amelyek a genealógiai könyv [6] III. részében szerepelnek (1791-ben Gavrila Vishnevsky vezérőrnagy leszármazottai és 1903-ban Nyikolaj Francevics Visnevszkij altábornagy leszármazottai ).
Vaszilij Visnyevszkij kormányzó Kamennyben (1574). Csernigov Kondratij Visnyevszkij Putivlban ostrom alatt állt, és Putivlból a királyhoz küldték egy keresettel , amiért megkapta a szuverén fizetését (1633). Szemjon Ivanovics Putivlban szolgált, litván fogságban volt, később Rylszkben szolgált , birtokai voltak Kromszkij és Rylszkij megyékben (1635). Vaszilij Visnevszkij putivl bojár fia (1653). Stanichny feje, Vaszilij Visnyevetszkij beszámolt a Perejaszlav kozákok árulásáról (1663). Ivan és Fjodor Vasziljevics, Putivl földbirtokosok (1683-1684). Putivl városát (1685) átadták Csernyigovecnek, Vaszilij Kondratjevicsnek, fia, Ivan a Putivl íjászok feje volt (1700-1702).
Andrej Fedorovics lakott birtoka volt (1699) [7] .
A pajzs keresztbe van vágva és félig levágva. Az első fekete részben arany földön egy aranyszínű cseresznyefa skarlátvörös termésekkel, a jobb sarokban hat sugarú arany csillag, a bal sarokban pedig egy arany félhold, szarvakkal felfelé. A második ezüst részben átlósan azúrkék kereszt van elhelyezve. A harmadik skarlát részben természetes bikafej.
A pajzsot a nemesi koronás sisak veszi felül. Címer : öt égszínkék strucctoll. Namet : jobbról fekete arannyal, balról azúrkék ezüsttel.
Herbovnik A.T. KnyazevAnisim Titovich Knyazev 1785-ös címerkönyvében található a pecsét leírása, aki A.G. gróf első patrónusa. Razumovszkij, vezérőrnagy (1743) Visnyevszkij Fedor Gavrilovics: a vízszintesen kettéosztott pajzsban a felső fehér mezőben zöld fa található, melytől jobbra felfelé egy félhold látható szarvakkal, balra pedig egy ezüst hat- hegyes csillag. A pajzs alsó ezüst részében egy arany kereszt (X - mint a Szent Andrásé), alján egy szürke bika pofa. A pajzsot balra fordított közönséges nemesi sisak koronázza, öt pávatollas (nemesi korona nélkül) [8] .