Budapesti egyezmény

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. május 27-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
budapesti egyezmény

A Budapesti Egyezmény [1] , az orosz-osztrák egyezmény [2]  egy titkos megállapodás, amelyet 1877. január 3  - án (15)  Oroszország nevében Budapesten írt alá E. P. Novikov bécsi orosz nagykövet és Ausztria külügyminisztere. -Magyarország D. Andrássy . Ez a titkos Reichstadti Egyezmény továbbfejlesztése volt . Az egyezményt az elakadt Konstantinápolyi Konferencia idején írták alá .

Az egyezmény megerősítette a reichstadti egyezmény rendelkezéseit egy nagy szláv állam létrejöttének megakadályozásáról a Balkánon, Bulgária , Románia , Albánia függetlenségéről, Thesszália , Epirusz , Kréta és Konstantinápoly sorsáról . Ezenkívül az egyezmény megerősítette Ausztria-Magyarország jóindulatú semlegességét Oroszországnak az Oszmán Birodalom elleni közelgő háborújában . Cserébe Ausztria-Magyarország megkapta a jogot, hogy megválassza Bosznia - Hercegovina csapataival való megszállásának pillanatát és módját . Ugyanakkor az ellenségeskedés során az országok megállapodtak abban, hogy nem terjesztik ki csapataik akcióit a megfelelő területekre: Ausztria-Magyarországra - Romániára, Szerbiára , Bulgáriára és Montenegróra , Oroszországra pedig - Boszniára, Hercegovinára, Szerbiára és Montenegróra. Ezzel egyidejűleg Oroszország megkapta a jogot, hogy Szerbiát és Montenegrót a maga oldalán vonja be a háborúba.

Egy további egyezmény rendelkezett a háború következtében lehetséges felvásárlásokról - Ausztria-Magyarország megkapta Bosznia-Hercegovinát, kivéve a Novopazar Szandzsákot , amely elválasztotta Szerbiát Montenegrótól [3] , Oroszország pedig visszaadta a feltételek szerint elveszett Besszarábia délnyugati részét . a párizsi békéről .

Később a Budapesti Egyezmény lehetővé tette Ausztria-Magyarország számára, hogy követelje a San Stefano-i béke feltételeinek felülvizsgálatát .

Jegyzetek

  1. ↑ Diplomáciai szótár / szerk. A. A. Gromyko, A. G. Kovalev, P. P. Sevostyanov, S. L. Tikhvinsky . - 4. - Moszkva: Nauka, 1986. - T. 1. - S. 160.
  2. ↑ Orosz-osztrák egyezmény // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
  3. ↑ Erről külön megállapodást kellett kötni

Irodalom