Baskír népdal
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. november 24-én felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 8 szerkesztést igényelnek .
A baskír népdal olyan dal, amelynek szavai és zenéje történelmileg a baskír kultúra fejlődése során alakult kiA népdalnak nincs konkrét szerzője, vagy a szerző ismeretlen.
Történelem
A baskírok összetett etnogenezise befolyásolta dalhagyományukat, a dalok műfaját és dallamformáit. A baskír zenei és költői kultúra kincstáraként a baskír népdalok kiemelkedő helyet foglalnak el az emberek művészi kreativitásában.
A baskírok népzenei alkotásainak nevében a "koy" ([kyoy] dallam, dallam) szót használják. Az „oҙon” ([odon] „hosszú”), „ҡyҫҡa” ([kyska] „rövid”), „uram” („utca”), „auyl” ([aul] „falu”) melléknevekkel kombinálódik. és mások, amelyek meghatározzák a dallam természetét.
A késői dalformákat és cselekményeket gyakran tulajdonnevükön nevezik: „Buranbai-koy” („buranbai ének”), „Ғabdraһmәn-koy” („Gabdrakhman éneke”), Biish stb., „ҡyҫҡa-koy”, stb.
A baskír népzenei tudatban egy bináris terminológiai pár alakult ki - „ oҙon -koy ” és „ ҡyҫҡa-koy ”, amelyek meghatározzák a dallam jeleit. E pólusok között más dallamtípusok is találhatók, amelyek mindegyikéhez saját kifejezést rendeltek a baskírok: közepes hosszúságú „һalmaҡ-koy” (szó szerint „sima dallam”), amely tempójában az „оҙon-koe” felé gravitál, és a „ ҡyҫҡа” egyenletesen lüktető ritmusban -koe”.
A baskír sezenek (népmesélők) a „һamaҡ-koy” kifejezést használják az epikus énekek recitatív vagy deklamatív éneklési stílusának megjelölésére – az epikus énekek – „ kubairs ” (szó szerint „dicséretes, hősi dalok”) – éneklési formája, amely a batirokról szól, a baskír klánok és törzsek vezetői .
A baskír dalokban vannak narratív-recitatív énekek, az úgynevezett " csali " (pár), amelyek erkölcsi és aktuális mindennapi motívumokat tükröznek. A baskírok vallási hiedelmei a "munajats"-ban vannak rögzítve - az ima Istenhez fordul.
A hagyományos esküvői szertartásokon kötelező a „senlyau” (siratás), amelyet a menyasszony hajt végre, mielőtt elhagyja a szülői házat. Ez a rítus nem teljes "borjak" nélkül - énekek, amelyekben jókívánságokat fejeznek ki, utasításokat a menyasszonynak, mielőtt férje családjába kerül.
A 19. század közepén a baskírok körében elterjedtek a
nem rituális " takmakok ", amelyeket "ҡyҫҡa-koy" néven adtak elő, és közel álltak az orosz dittyhez.
A baskír zenei folklór első felvételeit a 19. század végén G. Kh. Enikeev orenburgi tanár készítette A. I. Ovodov segítségével. Az első publikációkat S. G. Rybakov „Az uráli muszlimok zenéje és dalai életük vázlatával” című könyvében helyezték el (Szentpétervár, 1897). L. N. Lebedinsky komolyan tanulmányozta a baskír népdalt a „Baskír népdalok és dallamok” című könyvében (M., 1965).
Tipológia
Tartalom szerint a baskír népdalok a következő csoportokra oszthatók:
- történelmi dalok: történelmi eseményekről, személyiségekről; a helyi uralkodókról, kantonfőnökökről; [1] (" Abdrakhman kanton ", "Kuluj-kanton", "Kagarman-kanton", "Tuhfat", " Abdulla-akhun ")
- dalok az 1812-es honvédő háborúról. ("Második hadsereg", "Francia dal", "Század", "Vörös ló csillaggal a homlokán", " Kutuzov ", "Kahim parancsnok", " Ljubizar ")
- életről és életről; a natív oldalról; ("Sereg", "Kerék" és "vadlibák", "Gais, a vándor", "Elmerzyak", "Ember", "Ne sikíts, kakukk", "Kakukk", "Ishmurza", " Irendyk ")
- dalok egy lóról, a vadászatról, a pásztorok életéről („A fekete lépegető”, „A sánta Savras ló”, „Yulgotto the Hunter”, „Irendek”)
- száműzöttekről és szökevényekről;
- a szerelemről és a női részesedésről;
- esküvői rituáléknak szentelt rituális dalok - párkeresőkkel és vendégekkel való találkozás, ajándékosztás, vendéglátás, rituális tánc a ládán az esküvő befejezésével, a párkeresők és Zarif vendégek elbocsátása , a tavaszi rituális ünnephez " Karga butkahi " " ("Rook zabkása");
- képregény dalok („ Alty eget ”, „Zakaria-kamaya”, „Zagara”, „My Gul-kai”, „Gulnazira, Yamilya”);
- táncdalok (takmaks) „Kisgyűrűm”, „Jó a vízen járni”;
- "Zimogor-kuy" - a szegény baskírok körében népszerű dalok, akik télen bányákba, bányákba és városokba mennek dolgozni. Ezeket a dalokat lendületes és humoros lelkesedés jellemzi.
- vendégdalok. A baskírok látogatását általában az ünnepekre (országos, családi), esküvői ünnepekre időzítik. A vendéget fokozott figyelemmel fogadják az „Is it Golden?” című dalokban szereplő szavakkal. ("Altyn miken?"), vagy "Barátok" ("Dustar", "Minden barát" ("Yiyyn dustar"), "Az asztalnál". A dal neve ellenére a baskírok körében az „asztalnál ülni” szokás idegen, kölcsönzött. Hagyományosan a "lakomákat" fektetett padlón vagy talajon tartották. A vendégműfajban szerepelnek a koumissról szóló dalok („TSymy? yyry”), teapartik („Sey yyry”), amelyekben kedvenc italokat énekelnek. Ezeket a dalokat koumiss-nak is nevezik.
- dalok Salavat Yulaevről (" Salavat ").
Az előadás módja szerint a baskír népdalok a következőkre oszlanak:
- oҙon-koy - hosszú, elnyújtott dal;
- ҡyҫҡa-kuy - egy rövid gyors dal;
- ҡubairs - hősi mesék;
- csalik - háztartási legendák. A bájtos dallamok a verses szövegek szerkezetének vannak alárendelve, két- vagy négysoros versszakból állnak. Minden versnek van egy stabil számú szótagja: 7 (4+3), 8 (4+4) és 10 (5+5). A munajat műfaj [2] hatására bájtokban jelentek meg a bonyolultabb 11-(4+4+3) és 12 összetett (4+4+4) szerkezetek.
- senlyaү ~ siránkozások;
- telak - jókívánságok a menyasszonynak;
- өҙlyаү vagy tamaҡ ҡurai - szóló kétszólamú éneklés.
Az előadás helyéhez falusi, utcai dalok („auyl-koy”, „uram-koy”) kapcsolódnak. Egy falusi utcában éneklik őket énekescsoportok, akik bulizni, sétálni indulnak. A faludalok szövege elégikus jellegű: bánat, siránkozás, szenvedés, melankólia, szomorúság, álom, csalódás, világfilozófiai elmélkedések.
Jegyzetek
- ↑ A BASKÍROK TÖRTÉNETI DALAI, történelmi témájú baskír népi dalok, amelyek a baskír folklór zenei műfajainak kiterjedt csoportját alkotják - Baskír népek kultúrája ... . Letöltve: 2014. április 8. Az eredetiből archiválva : 2016. március 15. (határozatlan)
- ↑ Fatykh URMANCHE - Munajat . Letöltve: 2014. április 8. Az eredetiből archiválva : 2016. április 15.. (határozatlan)
Irodalom
- Baskír népművészet : Dalok és dallamok / Összeállítás, Bevezető. Művészet. és megjegyzést. PC Szulejmanov. - Ufa: Bashknigoizdat, 1983. - 309 p.
- Baskír halyk mondary (baskír népi dallamok) / Összeáll., Bevezető. Művészet. és megjegyzést. PC Szulejmanov. - Ufa: Bashknigoizdat, 1991. - 104 p.
- Baskír népzenei művészet. T. I: Epikus dalok és dallamok / Összeáll., bevezető. Művészet. és megjegyzést. PC Szulejmanov; Ismétlés. szerk. F. A. Nadrshina , D. D. Khasanshin . - Ufa: Kitap, 2001. - 240 p. (bask. nyelven).
- Baskír népzenei művészet. II. köt. (két részben): Lírai dalok és dallamok / Összeáll., bejegyzés. Művészet. és megjegyzést. PC Szulejmanov; ill. szerk. D. D. Khasanshin. - Ufa, 2001. - 196 p.
- Baskír népzenei művészet. T. II: Lírai dalok és dallamok / Összeáll., bejegyzés. Művészet. és megjegyzést. PC Szulejmanov; Ismétlés. szerk. D. D. Khasanshin. - Ufa: Kitap, 2002. - 236 p. (bask.)
- Baskír népzenei művészet. T.III: Lírai és drámai dalok és dallamok / Összeáll., bevezető. Művészet. és megjegyzést. PC Szulejmanov; Ismétlés. szerk. M. I. Dilmukhametov , D. D. Khasanshin. - Ufa, 2001. - 267 p. - 31,2 p.l. (bask. nyelven).
- Baskír népművészet. Dalok. – Ufa, 1974.
- Baskír folklór: az éneklő műfajok osztályozásának elvei // A Baskír Egyetem közleménye. - 2004. - 4. sz.
- Bashkort halyk yyrҙary, yyr-riүәyәtәre./ Author-tөҙөүseһe F. A. Nәҙershina. - Өfө, 1997. - 288 bit. ISBN 5-295-02094-0
- Az uráli népművészet gyöngyszemei: Monográfia. - Ufa: Kitap, 1995. - 248 p.
- Lebedinsky L. N. Baskír népdalok és dallamok. M., 1965.
- Az irgiz-kamelik baskírok dalkreativitása: Monográfia. - Ufa: Kitap, 2002.
- Rezyapov R. Baskír szerelmes dalok // Vatandash . - 2006. - 3. sz . — ISSN 1683-3554 . (Bask.)
- Fomenkov képviselő baskír népdal. – Ufa, 1976.
- A baskírok hadtörténete. Ufa. Szerk. Baskír enciklopédia. 2013. ISBN 978-5-88185-076-0
Linkek