D'Aktil, Anatolij Adolfovics

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. július 30-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 6 szerkesztést igényelnek .
Anatolij D'Aktil
Születési név Noson-Nokhim Abramovics Frenkel
Álnevek A d'A, three d'Actil, Bile Poet, Eugene Onegin
Születési dátum 1890. június 3. (15.).( 1890-06-15 )
Születési hely Irkutszk , Orosz Birodalom
Halál dátuma 1942. november 29. (52 évesen)( 1942-11-29 )
A halál helye Molotov , Szovjetunió
Polgárság  Orosz Birodalom → Szovjetunió 
Foglalkozása költő
író
műfordító
Több éves kreativitás 1910-1940 _ _
Műfaj szatíra
A művek nyelve orosz

Anatolij Adolfovics D'Aktil (születési név Noson-Nokhim Abramovics Frenkel ; [1] 3 [15]  1890. június   – 1942. november 29. ) – orosz szovjet dalszerző, drámaíró, szatirikus író és fordító .

Életrajz

Noson-Nokhim (Nathan) Abramovics Frenkel Irkutszkban született , egy polgári zsidó családban, Abram Natanovich Frenkel gyógyszerész-asszisztens és Vera Moiseevna Meyerovich fiaként. 1891-ben apám gyógyszerész lett, a második céh kereskedője, egy patika és egy patika tulajdonosa Chitán [2] [3] [4] [5] , ahová az egész család költözött.

Tanulmányait a gimnáziumban ( Csita ), majd 4 évig a főiskolán ( New York ), majd a tomski (1909) és a szentpétervári egyetem jogi karán tanulta. Az 1910-es évektől kezdett nyomtatni (" Satyricon ", "Bich", " Sárkányfly ", "Piros paprika", " Behemoth ", " Amanita ", " Birzhevye Vedomosti " stb.).

1912-ben végül Szentpéterváron telepedett le.

Szerkesztette az Élet és Ítélet című hetilapot (1913). Éles feuilletonokat, kuplékokat, humoros verseket, paródiákat, dalokat írt.

Sokat dolgozott szövegíróként Leonyid Utesov . Lewis Carroll Alice Csodaországban című művét, O. Henry és Jack London számos történetét fordította .

1917 -ben Rostov-on-Donban kötött ki, ahol a "Crooked Jimmy" varieté színházban dolgozott.

1918 áprilisában ezt írta:

A gúny előtt nem remegek
, és nem változtatok a szerepemen:
elfogadom a „burzsoá” becenevet.
Burzsoá vagyok, polgár vagyok.

Szovjet-Oroszországban azonban a " Budyonny lovasok menete " szerzőjeként szerzett hírnevet Dm. zenéjére . Festészet . A polgárháború alatt az első lovas hadsereg politikai osztályán szolgált .

Eduard Zub a következőképpen kommentálta ezeket a metamorfózisokat :

A polgárháború számos opportunistát szült, de nem mindegyik tudta ötvözni a transzcendentális rugalmasságot kétségtelen irodalmi képességekkel.

- [6]

1921-ben Anatolij D'Aktil megszervezte és szerkesztette a The Red Raven (később Behemoth ) szatirikus magazint, valamint a The Smekhach magazint .

1923-ban D'Aktil a "Két rózsa" című románc verseivel örökítette meg nevét (S. Pokrass zenéje) [7] :

Az egyik fehér, fehér,
Olyan volt, mint egy félénk próbálkozás.
Egy másik skarlát, skarlát,
Olyan volt, mint egy soha nem látott álom.

1928- ban Anatolij D'Actil parodizálja M. Gorkij " Song of the Petrel " című művét :

A Petrel kimondhatatlan eseményeket jövendölt...
A vihar a vártnál erősebben és hamarabb lecsapott.
És a fehér villámok cikcakkjaiban, fájdalomig perzselt tollakkal,
vonszolta a Petrel, szárnyakat vonszolva a köveken:
Így és úgy, mondják, Petrel.
Az, aki... megtiszteltetés számomra.
És azt mondták a vadmadárnak:
- Nagyra értékeljük érdemeit.
De válaszoljon az általánosan elfogadott kérdőív kérdéseire:
Mit csinált először a tizenhetedik év előtt?
Petrel felemelte a tollait, és büszkén válaszolt:
- Reyal.

Széles körben ismertté vált, mint Izsák Dunajevszkij zenéjére a „March of Enthusiasts” című szöveg szerzője, a Labor képét énekelve („ A mi munkánk becsület, vitézség és dicsőség bravúrja ”). a szovjet május elsejei tüntetések egyik legnépszerűbb dala volt.

A háború kezdetétől 1942 augusztusáig Leningrádban dolgozott . Az ostromlott városból Molotovba (Perm) vitték .

1942-ben halt meg, és az Egoshikha temetőben temették el, az új permi ortodox temető [ 8] helyén [9] .

Család

Művek

Dalok

Fordítások

Bibliográfia

Jegyzetek

  1. ↑ Anatolij D'Aktil . Letöltve: 2011. április 24. Az eredetiből archiválva : 2009. május 12..
  2. ↑ Szibériai kereskedelmi és ipari és referencianaptár 1896-ra
  3. ↑ L. N. Geller "A gyógyszerészet története az irkutszki régióban" (10. o.) . Letöltve: 2018. augusztus 28. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 29.
  4. ↑ V. A. Shalamov "A Bajkál-túli régió gyógyszerészeti szolgálata a XIX. század végén - XX. század elején" . Letöltve: 2018. augusztus 28. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 29.
  5. ↑ A Chita Városi Klinikai Kórház 1. sz. Történeti Múzeuma (elérhetetlen link) . Letöltve: 2018. augusztus 28. Az eredetiből archiválva : 2018. szeptember 11. 
  6. ↑ Tooth E. The Great Many Faces Archived 2013. december 20. at the Wayback Machine . // Heti "péntek"
  7. ↑ Dushenko K.V. A modern idézetek szótára
  8. ↑ Perm és a környék temetői (elérhetetlen link) . Letöltve: 2011. április 24. Az eredetiből archiválva : 2011. április 18.. 
  9. ↑ Ljudmila Kligman "Folk" dalok és alkotóik. Ó, az előérzetem nem hazudott... Archivált : 2011. január 3., a Wayback Machine Migdal Times Magazine, 73-74. szám, 2006. július

Irodalom

Linkek