Askarik

Askarik ( lat.  Ascaricus ) - a frankok vezetője a 4. században.

Nagy Konstantin hadjáratot indított a frankok ellen a Rajnánál , és 306-ban vagy 307-ben legyőzte Askaricust. Ezen események idejét nehéz pontosabban megítélni: csak annyit lehet tudni, hogy ez Konstantin atyjának , I. Constantiusnak 306 júliusában bekövetkezett halála után és a 307-es panegyricus megjelenése előtt történt , amelyben a 310-es panegyricustól eltérően nevek nincsenek feltüntetve.

Askarikkal együtt Merogei frank király is fogságba esett . Mindkettőjüket vadállatok dobták darabokra az Augusta Treverorum (a mai Trier ) amfiteátrumában . Alexander Demandt német történész azt sugallja, hogy az amfiteátrumban medvéket tartottak, nem pedig oroszlánokat, amelyeket nehéz volt beszerezni és drága volt fenntartani [1] . A frank vezetők kivégzéséről 310-ben egy névtelen gyászbeszéd számol be Konstantinnak, amelyben mindkettőjük neve szerepel. Egy nevek nélküli kivégzésről Eutropius is beszámolt a „ Breviárium a város alapításától ” című művében [2] . Az amfiteátrumbeli epizódot Nazarius is megemlíti [3] .

Valójában semmilyen más információ nem maradt fenn Askarikról. A Bructer törzsből származhatott . A 310-es panegyrics szerint a frankok megszegték a Rómával kötött megállapodást, és I. Constantius 306-os halálát kihasználva megszállták a római földeket. A felfedezett érméknek köszönhetően feltételezhető, hogy elérték a Somme -ot [4] . Konstantin megállította őket visszaútban a Rajnához, majd hadjáratot indított a frankok ellen, bosszúból pusztítva földjüket. Konstantin császár győzelmét az első önálló hadjáratban propagandacélokból minden lehetséges módon magasztalták.

Jegyzetek

  1. ↑ Alexander Demandt: Die Spätantike . 2. Auflage, München 2007, S. 78
  2. ↑ Eutropius, Breviarium ab urbe condita 10.3.
  3. ↑ Panegyrici latini IV(10),16.
  4. ↑ Eugen Ewig: Die Franken und Rom (3.-5. Jahrhundert). Versuch einer Obersicht . In: Rheinische Vierteljahrsblätter . Band 71, 2007, S. 1-42, hier S. 5.

Irodalom