Citrus albedó

Citrus albedo (késő latin albēdo  - "fehérség", a latin albus  - "fehér" szóból származik) [1]  - a citrusfélék héjának belső, fehér laza szivacsos rétege .

Ez a maghártya középső rétege (mezokarp , vagy intercarp). A citrusfélékben a mezokarp egy fehéres laza réteg, amely közvetlenül a sárga flavedo alatt fekszik . Csillagszerű vagy szarvas sejtekből áll, amelyek között nagy, levegőt hordozó sejtközi üregek találhatók [2] .

A citrusfélék albedója fajtól és fajtától függően nagy mennyiségű sejt szerkezeti szénhidrátot tartalmaz: cellulóz 3,5-4,4% és raktározó szénhidrátok - vízben oldódó cukrok 6,5-8,0%, protopektin 1,9-6,1%, vízben oldódó pektin 0,3-2,1% nedves tömeg. A citrus albedó vízben oldódó cukorfrakciói glükózt , fruktózt és szacharózt tartalmaznak, valamint kis mennyiségű xilózt és ramnózt . A citrusfélék albedója lényegesen több pektint tartalmaz, mint a pép, és főként 2⁄3 protopektin képviseli [ 3 ] [ 4 ] . A pektin tartalma az albedóban a legmagasabb. Ebben a tekintetben a nagy gyümölcsű citrusféléket, mint ipari pektin-alapanyagot, pontosan az albedótömeg alapján értékelik. Például az albedó pektintartalma: narancs 20,5%; citrom 29,9 %; a mandarinnak 9,3%.

Lásd még

Jegyzetek

  1. Episkin, N. I. Az orosz nyelv gallicizmusainak történeti szótára. — M.: ETS, 2010.
  2. Dumansky, D. N. Citrusfélék. - M.: Selkhozikhdat, 1962. - 242 p.
  3. A citrusfélék kémiai összetétele . Hozzáférés dátuma: 2015. január 26. Az eredetiből archiválva : 2015. február 3.
  4. Kosyura, V. T. A borkészítés alapjai: tankönyv. kézikönyv egyetemi hallgatók számára a 311200 „Gyártás és feldolgozás technológiája. s.-x. produkció” / V. T. Kosyura , L. V. Donchenko, V. D. Nadykta. - M., 2004. - 218 p.