A Kínai Népköztársaság közigazgatási felosztása hasonló a Szovjetunió közigazgatási felosztásához - a területeket a lakosság elve szerint osztják fel egyik vagy másik etnikai csoport, és autonóm régióknak nevezik. Ezeket a régiókat a Kínai Népköztársaság alkotmánya elismeri, és jogukban áll területekre osztani őket. Valójában azonban kérdéses az ilyen területek autonómiájának mértéke, hiszen az Alkotmány szerint vezetőjüket a Népi Képviselők gyűlése nevezi ki , amelytől ezen területek jogalkotása is függ. Ez az autonóm terület, és különbözik az ország más tartományaitól . [egy]
Az 55 elismert etnikai kisebbség közül 44 rendelkezik autonóm területtel. Az összes autonóm terület területe az ország teljes területének körülbelül 64% -át foglalja el.
Kína autonóm területei a következő táblázat első három sorában találhatók:
| Szint | Típusú | kínai | Pinyin | 2005. júniusi szám |
|---|---|---|---|---|
| tartományok (1) | Autonóm régiók | 自治区 | zìzhìqū | 5 |
| kerületek (2) | Autonóm régiók | 自治州 | zìzhìzhōu | harminc |
| megyék (3) | Autonóm megyék | 自治县 | zìzhìxian | 117 |
| Khoshunok | 自治旗 | zìzhìqí | 3 |
A legtöbb kínai autonóm terület neve a következőkből áll:
Például:
| Szint | Földrajzi régió | + | Az etnikai csoport neve | + | Autonómia | + | admin. osztály | = | Név |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| egy | Guangxi | Zhuang | Autonómia | Terület | Guangxi Zhuang autonóm régió | ||||
| 2 | Dae Hong | Dais és Kachins | Autonómia | megye | Dehong-Dai-Kachinsky autonóm régió | ||||
| 3 | Shizhu | Tujia | Autonómia | megye | Shizhu-Tujia autonóm megye | ||||
| 3 | Evenkia | Evenki | Autonómia | khoshun | Evenki autonóm khoshun |
A -族 ("nemzeti") utótag mindig hozzáadódik egy közigazgatási terület nevéhez, hacsak nem teljesül két feltétel:
Angolra vagy oroszra fordítva a -族 utótagot nem veszik figyelembe.
Egyes autonóm régiókban két vagy több nem kínai etnikai csoport is létezik, így egyes közigazgatási felosztások mindkét nemzetiség nevéből állnak, vagy a „többnemzetiségű” szó szerepel a nevükben. Példa:
| Teljes cím | Elhelyezkedés | Állampolgárság | admin. állapot |
|---|---|---|---|
| Enshi Tujia Miao autonóm prefektúra | Enshi | Tujia és Miao | Autonóm Okrug |
| Shuangjiang-Lahu-Wa-Bulan-Dai autonóm megye | Shuangjiang | Lahu , Wa , Bulans és Dais | autonóm megye |
| Longlin Többes Autonóm Megye | horoglin | Miao , Yi és Gelao | autonóm megye |
| Longsheng Többes Autonóm Megye | Longsheng | Dong , Yao , Miao | autonóm megye |
Vannak azonban kivételek e szabály alól, például a Tibeti Autonóm Terület vagy Belső-Mongólia.
Autonóm régiók, megyék, megyék és khoshunok léteznek a Kínai Népköztársaság alkotmányának 3. fejezetének (111-122) 6. szakasza értelmében . Az alkotmány előírja, hogy az autonóm egységek kormányának vezetőjének az ezen a területen élő etnikai csoportok valamelyikének képviselőjének kell lennie . Az alkotmány számos jogot garantál, többek között a pénzügypolitika függetlenségét, a gazdasági tervezés függetlenségét, a művészet, a tudomány és a kultúra függetlenségét, a rendőrség szervezetét, a helyi nyelvhasználatot. A tartományokkal ellentétben, ahol a kormányzók kormányoznak, az autonóm közigazgatási egységeket elnökök vezetik.
Az autonóm régiók, körzetek, uyezdek és khoshunok a Szovjetunió mintájára a kommunista hatalom megalakulása után jöttek létre. Eleinte megegyezett a tartományokhoz tartozó autonóm régiókkal a nómenklatúra, bár ezt a helyzetet később korrigálták.
Az első autonóm régió Belső-Mongólia (1947), majd Hszincsiang (1955) volt. 1957-ben Guangxi és Ningxia , 1965-ben pedig Tibet kapta meg ezt a státuszt .
A 2009-es kínai statisztikai évkönyv szerint az adatok 2008 végén vannak.
| autonómia tartományi szinten | kerületi szintű autonómia | megyei szintű autonómia | az autonóm terület lakossága | |||||||
| összesen (az autonóm területekhez tartozó összes körzet száma) | városi szinten | autonóm régió | összesen (az autonóm területekhez tartozó összes megye száma) | városi megye | autonóm megyék | teljes népesség (万人) | kisebbségi méret (万人) | kisebbségi részesedés (%) | ||
| Tábornok | 5 | 77 | 31 | harminc | 698 | 65 | 120 | 18075.39 | 8616 | 47.67 |
| Hebei | 6 | 6 | 202.14 | 118,73 | 58.74 | |||||
| Belső-Mongólia | egy | 12 | 9 | 101 | tizenegy | 3 | 2413,70 | 533,68 | 22.11 | |
| Liaoning | nyolc | nyolc | 335,75 | 172,18 | 51.28 | |||||
| Kirin | egy | egy | tizenegy | 6 | 3 | 333,72 | 114,83 | 34.41 | ||
| heilongjiang | egy | egy | 25.49 | 5.30 | 20.80 | |||||
| Zhejiang | egy | egy | 16.85 | 1.83 | 10.85 | |||||
| Hubei | egy | egy | tíz | 2 | 2 | 457,48 | 247,33 | 54.06 | ||
| Hunan | egy | egy | tizenöt | egy | 7 | 501,85 | 372,38 | 74.20 | ||
| Guangdong | 3 | 3 | 48,82 | 18.06 | 36.98 | |||||
| Guangxi Zhuang autonóm régió | egy | tizennégy | tizennégy | 109 | 7 | 12 | 5049,00 | 1959 | 38,80 | |
| Hainan | 6 | 6 | 170,77 | 84,99 | 49,77 | |||||
| Chongqing | négy | négy | 265,88 | 182,6 | 68.68 | |||||
| Szecsuán | 3 | 3 | 51 | egy | négy | 698,86 | 408,76 | 58.49 | ||
| Guizhou | 3 | 3 | 46 | négy | tizenegy | 1659,59 | 984.12 | 59.30 | ||
| Yunnan | nyolc | nyolc | 78 | 7 | 29 | 2192.27 | 1218,83 | 55,60 | ||
| Tibeti Autonóm Terület | egy | 7 | egy | 73 | egy | 279,23 | 266,87 | 95,57 | ||
| Gansu | 2 | 2 | 21 | 2 | 7 | 334.17 | 191,15 | 57.20 | ||
| Qinghai | 6 | 6 | 35 | 2 | 7 | 341,34 | 214.12 | 62,73 | ||
| Ningxia Hui autonóm régió | egy | 5 | 5 | 21 | 2 | 617,69 | 226,74 | 36.71 | ||
| Hszincsiang Ujgur Autonóm Terület | egy | tizennégy | 2 | 5 | 98 | 19 | 6 | 2130,81 | 1294,48 | 60,75 |
| Ázsiai országok : Közigazgatási felosztás | |
|---|---|
| Független Államok |
|
| Függőségek | Akrotiri és Dhekelia Brit Indiai-óceáni Terület Hong Kong Makaó |
| El nem ismert és részben elismert államok | |
| |
| Kína a témákban | ||
|---|---|---|
| ||
