Endosome

Az endoszóma egy membránon belüli sejtszervecske , a vezikulák egyik fajtája, amely endocitikus vezikulák fúziója és érése során képződik . Az érett endoszómák 300-400 nm méretű képződmények .

Funkció

A plazmamembránból az endocitózis eredményeként kialakuló endoszómák nagy része a sejtbe kerül, ahol a proton ATPáz (H-ATPáz) aktivitása következtében egyesül a már meglévő endoszómákkal, illetve megsavanyodik. Az érés során az endoszóma több egymást követő szakaszon megy keresztül, fokozatosan lizoszómává alakulva . Ebben az esetben a plazmamembrán eredeti anyagának egy része visszaküldhető újrafelhasználásra ( újrahasznosítás ).

Szerep a sejtjelátvitelben

Sok membránreceptor az endoszómák részeként internalizálódik a szubsztrát megkötése után . Korábban ezt a jelenséget a receptormolekulák lebomlásának vagy újrahasznosításának útjaként tekintették. Mostanra azonban világos, hogy az endoszóma lokalizációja különleges szerepet játszhat a receptorok jelátviteli képességében . Ismeretes például, hogy az epidermális növekedési faktor receptor közvetlenül a sejtmembránon lévő szubsztráthoz való kötődése után képes jelátvitelre, de maximális aktivitását csak az endoszómákban éri el. Ezenkívül a membránon és az endoszómákban lévő aktivált receptorok különböző jelátviteli útvonalakat válthatnak ki . Például egy , a sejtmembránban lokalizált, toll-like receptor 4 a TIRAP-MyD88 útvonalon, az endoszómákban pedig a TRAM-TRIF útvonalon keresztül továbbít jelet [1] .

Típusok

Az endoszómák három típusa létezik: korai vagy elsődleges endoszómák, késői endoszómák (vagy multivezikuláris testek) és recirkulációs endoszómák. [2] Különböznek az endoszómák endocitált anyagának eléréséhez szükséges idő és a funkcionális markerek, például a Rab fehérjék különböző formái tekintetében . [3] Ráadásul morfológiájukban is különböznek. Miután az endocitikus vezikulák elvesztik burkukat, egyesülnek a korai endoszómákkal, amelyek viszont késői endoszómákká érnek, mielőtt a lizoszómákkal egyesülnének . [4] [5]

A korai endoszómák átalakulása, vagy az érés folyamata többféleképpen történhet. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszanak a vakuoláris H-ATPázok, amelyek protonokat szállítanak az endoszómába és savanyítják azt. [6] Az újrahasznosító molekulák (általában receptorok) az endoszómák tubuláris szerkezetében épülnek fel. Az újrahasznosítás és a tubuláris struktúrák elvesztése után a keletkező késői endoszómák csak vakuólumszerű struktúrákat tartalmaznak. Méretük fokozatosan növekszik, ahogy homotípusos fúzió történik. [7] A molekulákat kis vezikulákba is rendezik, amelyek a membrán kerülete mentén az endoszómába nyúlnak be, és luminális vezikulákat képeznek. Ez a késői endoszómák (multivezikuláris testek) multivezikuláris szerveződésének kialakulásához vezet. Ezzel párhuzamosan több molekula újrahasznosítása is folytatódik, beleértve a transzferrin receptort és a mannóz-6-foszfát receptort. [4] Az endoszómák elveszítik a RAB5-öt és felveszik a RAB7-et, és alkalmassá válnak a lizoszómákkal való későbbi fúzióra. [7]

A késői endoszómák lizoszómákkal való fúziója kezdetben egy köztes jellemzőkkel rendelkező hibrid szerkezet kialakulásához vezet. [8] Például a lizoszómák sűrűsége nagyobb, mint az endoszómáké, míg az ilyen hibrid szerkezetek sűrűsége közepes.

Lásd még

• klatrin
• EGT1
• Exoszómák

Jegyzetek

1. ↑ Chaturvedi A., Martz R., Dorward D., Waisberg M., Pierce SK Az endocitizált BCR-ek szekvenciálisan szabályozzák a MAPK és Akt jelátviteli útvonalakat intracelluláris kompartmentekből // Nat Immunol. - 2011. - T. 12 , sz. 11 . - S. 1119-1126 . - doi : 10.1038/ni.2116 . — PMID 21964606 .
2. ↑ Mellman I. Endocitózis  és molekuláris válogatás  // Annual Review of Cell and Developmental Biology : folyóirat. - 1996. - 1. évf. 12 . - P. 575-625 . - doi : 10.1146/annurev.cellbio.12.1.575 . — PMID 8970738 .
3. ↑ Stenmark, H. Rab GTPázok, mint a vezikulaforgalom koordinátorai  // Nat Rev Mol Cell Biol  : Journal  . - 2009. - augusztus ( 10. évf. , 8. sz.). - P. 513-525 . doi : 10.1038 / nrm2728 . — PMID 19603039 .
4. ↑ 12 Futter , C.E.; Pearse, A.; Hewlett, L. J.; Hopkins, CR. Az internalizált EGF-EGF receptor komplexeket tartalmazó multivezikuláris endoszómák érlelődnek, majd közvetlenül egyesülnek a lizoszómákkal   // J Cell Biol : folyóirat. - 1996. - március ( 132. évf. , 6. sz.). - P. 1011-1023 . doi : 10.1083 / jcb.132.6.1011 . — PMID 8601581 .
5. ↑ Luzio JP, Rous BA, Bright NA, Pryor PR, Mullock BM, Piper RC. Lizoszóma-endoszóma fúzió és lizoszóma biogenezis  //  Journal of Cell Science. — A biológusok társasága, 2000. - 20. évf. 113 . - P. 1515-1524 . — PMID 10751143 .
6. ↑ Lafourcade, C.; Sobo, K.; Kieffer-Jaquinod, S.; Garin, J.; van der Goot, FG. A V-ATPáz szabályozása az endocitikus útvonal mentén reverzibilis alegység-asszociáción és membrán lokalizáción keresztül történik  // PLoS One : Journal  /  Joly, Etienne. - 2008. - Vol. 3 , sz. 7 . —P.e2758 . _ - doi : 10.1371/journal.pone.0002758 . — PMID 18648502 .
7. ↑ 1 2 Rink, J.; Ghigo, E.; Kalaidzidis, Y.; Zerial, M. Rab-konverzió, mint a korai endoszómáktól a későiig terjedő progresszió mechanizmusa  // Cell  :  Journal. - Cell Press , 2005. - szeptember ( 122. kötet , 5. szám ). - P. 735-749 . - doi : 10.1016/j.cell.2005.06.043 . — PMID 16143105 .
8. ↑ Mullock, BM.; Bright, N. A.; Fearon, C. W.; Grey, S. R.; Luzio, J.P. A lizoszómák fúziója a késői endoszómákkal közepes sűrűségű hibrid organellumokat hoz létre, és NSF-függő   // J Cell Biol : folyóirat. - 1998. - február ( 140. évf. , 3. sz.). - P. 591-601 . - doi : 10.1083/jcb.140.3.591 . — PMID 9456319 .

Linkek

• Alberts, Bruce; et al. Esszenciális sejtbiológia  . - 2. kiadás. – New York, NY: Garland Science, 2004. (Sejt- és molekuláris biológia)

Szótárak és enciklopédiák	Nagy katalán Nagy katalán Britannica (online)