| A Független Államok Közösségének Gazdasági Bírósága | |
|---|---|
| Kilátás | nemzetközi igazságügyi testület |
| Példa | felsőbb bíróság |
| Joghatóság |
FÁK • Oroszország ,• Fehéroroszország ,• Kazahsztán ,• Üzbegisztán ,• Kirgizisztán ,• Tádzsikisztán |
| Az alapítás dátuma | 1992. május 15 |
| Üzleti nyelvek | orosz |
| Összetett | Minden FÁK tagállamból egy bíró delegál |
| Jogosultak | A FÁK chartája; Megállapodás a FÁK Gazdasági Bíróság jogállásáról |
| Élettartam | 10 év |
| tagok | 4+2 szabad állás |
| Menedzsment | |
| Elnök | Ludmila Kamenkova |
| hivatalba lépett | 2011. december 15 |
| Konferencia terem | |
| Elhelyezkedés | Minszk , Fehérorosz Köztársaság |
| Cím | utca. Kirova 17 |
| Weboldal | |
| sudsng.org | |
A FÁK Gazdasági Bírósága a Független Államok Közösségének igazságszolgáltatási szerve , amely azért jött létre, hogy biztosítsa a tagállamok gazdasági kötelezettségeinek teljesítését. A bíróság jogosult elbírálni a FÁK-on belüli nemzetközi szerződésekből eredő gazdasági kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos vitákat , a tagállamok egyetértésével , a nemzetközi szerződések értelmezésével és a FÁK-szervek jogi aktusaival kapcsolatos egyéb vitákat [1] . A bíróság a Fehérorosz Köztársaságban, Minszkben található .
A FÁK igazságszolgáltatási szervének létrehozásának gondolatát először az Alma-Ata Nyilatkozat aláírásának napján jelentették be, és a Fehérorosz Köztársaság Gazdasági és Választottbíróságai közötti együttműködési megállapodásban rögzítették. Orosz Föderáció és Ukrajna 1991. december 21-én kelt. E megállapodás 12. cikkében a FÁK-országok nemzeti bíróságai célszerűnek találták egy speciális választottbírósági testület (Gazdasági Bíróság) létrehozását a Nemzetközösségi testületeken belül [2] . Államközi szinten a FÁK-tag gazdasági szervezetei közötti elszámolások javítását biztosító intézkedésekről szóló egyezmény megkötésekor döntöttek a FÁK bírói testületének (a Nemzetközösségi Gazdasági Bíróság néven) létrehozásáról. országokban 1992. május 15-én. A Nemzetközösségi Gazdasági Bíróság célja olyan államközi gazdasági viták megoldása volt, amelyek nem tulajdoníthatók a Commonwealth államok legmagasabb gazdasági (döntőbíróságainak) hatáskörébe (a Megállapodás 5. cikke) [3] .
1992. július 6-án írták alá a Független Államok Közössége Gazdasági Bíróságának jogállásáról szóló egyezményt, melynek szerves részét képezi a Független Államok Közössége Gazdasági Bíróságáról szóló Szabályzat, amely a Független Államok Közössége Gazdasági Bíróságának jogalapja a Bíróság [4] .
A FÁK államfőinek tanácsa által 1993. január 22-én elfogadott Független Államok Közösségének Chartájában a Gazdasági Bíróság a Nemzetközösség szervei között szerepel [5] .
A FÁK Gazdasági Bíróságának jogállásáról szóló megállapodás 3. cikke Minszk városát , a Fehérorosz Köztársaságot határozza meg a Bíróság székhelyeként . 1996. november 22-én megállapodás jött létre a Fehérorosz Köztársaság és a Független Államok Közösségének Gazdasági Bírósága között a Független Államok Közössége Gazdasági Bíróságának a Fehérorosz Köztársaság területén való tartózkodásának feltételeiről . 6] .
A FÁK Gazdasági Bíróságának jogállásáról szóló megállapodás 1992-ben lépett hatályba a Fehérorosz Köztársaság , az Orosz Föderáció és az Üzbég Köztársaság tekintetében ; 1993 - ban az Örmény Köztársaság részéről ; 1994 - ben a Kazah Köztársaság , a Kirgiz Köztársaság , a Tádzsik Köztársaság részéről ; 1995 - ben a Moldovai Köztársaság számára . 2006 óta az Örmény Köztársaság , 2010 óta pedig a Moldovai Köztársaság kilépett e megállapodásból [7] .
1997-ben az Azerbajdzsán Köztársaság számos fenntartással próbált csatlakozni a gazdasági bíróság jogállásáról szóló megállapodáshoz, de a részt vevő államok ellenezték a csatlakozást [8] .
A Gazdasági Bíróság hatáskörét a CIS Alapokmányának [9] és a Gazdasági Bíróság jogállásáról szóló megállapodással [4] jóváhagyott, a Gazdasági Bíróságról szóló szabályzat normái határozzák meg . A FÁK Charta 32. cikke szerint a Bíróság jogosult a FÁK-on belüli gazdasági kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos vitás kérdések eldöntésére, a nemzetközi szerződések és a FÁK jogi aktusainak gazdasági kérdésekre vonatkozó rendelkezéseinek értelmezésére, valamint az utalt egyéb viták eldöntésére. joghatósága alá a FÁK-tagállamok megállapodásai alapján. A FÁK Gazdasági Bíróságáról szóló szabályzat (3) bekezdése értelmében a Bíróság rendezi az államközi gazdasági vitákat: a FÁK nemzetközi szerződései, az Államfők Tanácsa, a Kormányfői Tanács határozataiból fakadó gazdasági kötelezettségek teljesítése során felmerülő vitákat. a FÁK és egyéb intézményei; a tagországok gazdasági kérdésekben elfogadott normatív és egyéb jogszabályainak, nemzetközi szerződéseknek és a FÁK egyéb törvényeinek megfelelőségéről. A FÁK tagállamainak a Gazdasági Bíróság hatáskörébe tartozó megállapodásai tartalmazhatnak más, a nemzetközi szerződések és az ezek alapján elfogadott FÁK jogi aktusok végrehajtásával kapcsolatos vitákat (jelenleg 36 ilyen nemzetközi szerződés létezik) [10] .
A Gazdasági Bírósági Szabályzat (5) bekezdése értelmében a Bíróság értelmezésére jogosult továbbá: nemzetközi szerződések, a FÁK és intézményei egyéb jogi aktusai; a volt Szovjetunió jogszabályainak jogi aktusai kölcsönösen elfogadott alkalmazásuk idejére, ideértve e jogi aktusok alkalmazásának elfogadhatóságát is, mivel azok nem ellentétesek a nemzetközi szerződésekkel és a FÁK egyéb, ezek alapján elfogadott jogi aktusaival. Ezt az értelmezést konkrét esetekről, valamint különleges kérésekről való döntéskor hajtják végre.
A Gazdasági Bíróságról szóló rendelettel [4] összhangban a Bírósághoz fordulás joga viták elbírálása végett a felhatalmazott szerveik által képviselt érdekelt államokat, valamint a FÁK intézményeit illeti meg.
A FÁK nemzetközi szerződéseinek és egyéb jogi aktusainak értelmezése iránti kérelmet a tagállamok legfelsőbb hatóságai és közigazgatásai, a FÁK intézményei, felsőbb gazdasági, választottbíróságai és más, a tagországban felmerülő gazdasági vitákat rendező felsőbb szervei fordulhatnak a Gazdasági Bírósághoz. Államok.
A Gazdasági Bíróság nem jogosult elbírálni a gazdasági társaságok vagy magánszemélyek által megfontolásra benyújtott vitákat vagy értelmezési kérelmeket . Ugyanakkor a Bíróság gyakorlatában előfordult olyan eset, hogy a Bírósághoz közvetetten , a FÁK államainak és intézményeinek illetékes hatóságain keresztül nyújtottak be ilyen kérelmeket [11] .
A Gazdasági Bíróság szabályzata szerint a jogvita elbírálásának eredménye alapján a Gazdasági Bíróság határozatot hoz, amelyben megállapítja , hogy a részes állam megsértette a FÁK nemzetközi szerződését vagy jogi aktusát, annak intézményét, meghatározza, hogy egy ilyen állam milyen intézkedéseket javasol a jogsértés és következményeinek megszüntetésére. A végrehajtásról az az állam gondoskodik, amelyre vonatkozóan a FÁK Gazdasági Bírósága határozatot hozott. Így a Bíróság alapító okiratai közvetlenül nem állapítják meg a jogerőt. A szakirodalom azt sugallja, hogy a Bíróság határozatai az eset körülményeinek jogi minősítése szempontjából kötelező érvényűek, a jogsértés és következményeinek állami megszüntetésére irányuló intézkedések tekintetében pedig tanácsadó jellegűek [12] .
A Gazdasági Bíróság határozatait és plénumának határozatait kötelező közzétenni a FÁK kiadványaiban és a tagállamok tömegtájékoztatási eszközeiben.
2004 és 2011 között a Gazdasági Bíróság látta el az EurAsEC Bíróságának feladatait a Független Államok Közössége és az Eurázsiai Gazdasági Közösség között létrejött, a Független Államok Közössége Gazdasági Bírósága által a Független Államok Közössége Gazdasági Bírósága általi végrehajtásáról szóló megállapodás értelmében. az Eurázsiai Gazdasági Közösség Bírósága 2004. március 3-án (a 2011. január 17-i jegyzőkönyvvel módosított formában). Ezt a megállapodást 2012. január 1-jén mondták fel [13] Az EurAsEC Bíróság feladatainak ellátása keretében a Gazdasági Bíróság hatásköre kiterjedt az EurAsEC nemzetközi szerződéseinek alkalmazásából eredő államközi gazdasági jellegű vitákra, az EurAsEC testületek határozatairól, az ilyen cselekményekből eredő kötelezettségek teljesítéséről, az EurAsEC szerződésekben rögzített egyéb vitás kérdésekről, valamint a nemzetközi szerződések rendelkezéseinek és az EurAsEC testületek határozatainak értelmezéséről.
A FÁK Gazdasági Bíróságának bírói összetétele a Gazdasági Bíróság jogállásáról szóló megállapodásban részes államok azonos számú bírájából áll. A megállapodás 2. cikkével összhangban a részt vevő államok bíráira vonatkozó kvótát két főben határozzák meg. A FÁK államfői tanácsának a FÁK-szervek hatékonyságának további növelését és struktúrájuk optimalizálását célzó intézkedésekről szóló 2002. október 2-i határozatával a bírák számát államonként egy főre csökkentették.
A FÁK Gazdasági Bíróságáról szóló szabályzat (7) bekezdése értelmében a bírákat a részt vevő államok választják (jelölik ki) az általuk a felsőbb gazdasági, választottbíróságok bíráinak megválasztására (kinevezésére) megállapított módon, időtartamra. 10 éves szakmai alapon, szigorúan szakmai alapon a gazdasági, választottbírósági bírák és más olyan személyek közül, akik a gazdasági jogviszonyok területén magasan képzett szakemberek, felsőfokú jogi végzettséggel rendelkeznek. A Gazdasági Bíróság elnökét és helyetteseit a Bíróság bírái választják meg szavazattöbbséggel, és a Nemzetközösség Államfői Tanácsa hagyja jóvá 5 éves időtartamra.
A Gazdasági Bíróság jelenleg 2 bíróból áll: a Fehérorosz Köztársaságból - Kamenkova L. E. (2008 óta); az Orosz Föderációból - Nagornaya E.N. (2013 óta) [14] .
2011. december 15. Kamenkova Ljudmila Eduardovnát választották meg a Gazdasági Bíróság elnökévé [15] .
A Gazdasági Bíróság a Gazdasági Bíróság teljes összetétele, a Gazdasági Bíróság tanácsai és a Gazdasági Bíróság plénuma részeként működik [16] .
A Gazdasági Bíróság teljes összetétele magában foglalja a Bíróság valamennyi bíráját, és a tolmácsolási kérelmekkel kapcsolatos ügyek tárgyalására hívják össze. A Bíróság teljes összetétele határozatképes, ha ülésén a megválasztott és a gazdasági bíróságon megbízott bírák legalább kétharmada jelen van. Döntéshozatalkor minden bírónak egy szavazata van, és nem tartózkodhat a szavazástól . A határozatokat a jelenlévő bírák egyszerű szótöbbségével hozzák meg. Szavazategyenlőség esetén azt a határozatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyre a teljes összetételű elnökség szavazott. A Bíróság teljes összetétele által hozott határozatok véglegesek, és nem lehet fellebbezni.
A Gazdasági Bíróság kollégiumait a Bíróság teljes összetétele hozza létre a bírák közül három-öt fős létszámmal az adott kollégium hatáskörébe tartozó viták elbírálására. A kollégium elnökét a Bíróság teljes összetétele választja meg a kollégium tagjai közül. A kollégium határozatát a kollégiumi tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az a határozat tekintendő elfogadottnak, amelyre az elnöklő kollégium szavazott. A kollégium határozata ellen az ügyben részt vevő felek vagy harmadik személyek a Gazdasági Bíróság plénumához fellebbezéssel élhetnek.
A Gazdasági Bíróság plénuma a Bíróság legfelsőbb kollégiumi testülete, amely a Bíróság elnökéből, helyetteseiből és bíráiból, valamint a legfelsőbb gazdasági, választottbíróságok és más legmagasabb állami szervek elnökeiből áll. gazdasági vitákat rendező tagállamok.
Az 1994 februárjától, a Bíróság anyagi-technikai bázisának kialakítása és a bírói állomány kialakítása óta eltelt időszakra, illetve 2016. június 17-ig a Gazdasági Bíróság 124 ügyet tárgyalt, amelyekben 133 bírói aktus született ( 105 határozat és tanácsadó vélemény, 18 határozat az elbírálás iránti kérelem (kérelem) elfogadásának megtagadásáról vagy az ügy eljárási elutasításáról, 8 határozat korábbi bírósági határozat pontosításáról és 2 FÁK Gazdasági Bíróság plénumának határozata) [17 ] ] .
A FÁK-tagállamok közötti gazdasági viták a Gazdasági Bíróság által tárgyalt ügyek viszonylag kis részét teszik ki: a Bíróság munkájának első 20 évében 13 vitát vizsgáltak meg [18] . Ugyanakkor számos ügyben a Bíróság úgy döntött, hogy megtagadta az ügy eljárásra bocsátását, vagy elutasította az ügyet [19] .
A vitás ügyekben hozott határozatok a következő kategóriákba sorolhatók: gazdasági kötelezettségek nem megfelelő teljesítése; a tulajdonjogok elismeréséről; a nemzeti jog normái és a FÁK jogi normái közötti ütközésről [17] .
A tolmácsolási ügyek teszik ki a Gazdasági Bíróság által tárgyalt ügyek zömét. 2016. június 17-én a Bíróság 111 ügyet vizsgált értelmezésben [17] .
A bíróság által vizsgált értelmezési esetek között a következő kategóriákat különböztetjük meg:
A FÁK Gazdasági Bíróságának 2014. szeptember 23-i 01-1/1-14 számú határozata a befektetői jogok védelméről szóló 1997. március 28-i egyezmény 11. cikkének értelmezéséről [20] a GAR-díjra jelölték . a bírói gyakorlat szempontjából legfontosabb, 2014-ben megjelent határozatok. A jelölés megjegyzi, hogy ez a határozat „megakadályozta, hogy a követelések az úgynevezett „zseb” választottbíróságokhoz forduljanak” [21] [22] .
A Gazdasági Bíróságnak a VIR keretében kötött nemzetközi szerződések rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatos ügyekben hozott határozataiban foglalt következtetéseket, jelzéseket a részt vevő államok illetékes hatóságai gyakorlati tevékenységük során, a törvények előkészítése során felhasználják. A nemzeti jogalkotás és a nemzetközi jogi keret javítása érdekében a szakértők figyelembe veszik a VIR keretein belül született megállapodások és határozatok kidolgozása és harmonizációja során [23] .
A Gazdasági Bíróság értelmezési ügyekben hozott határozatait a Fehérorosz Köztársaság [24] és az Orosz Föderáció [25] nemzeti bírói testületeinek gyakorlatában alkalmazzák .
A Gazdasági Bíróság munkája során többször is elhangzott az alapító okiratok javításának szükségessége. Így az államközi gazdasági viták – az alapító okiratok szerint a viták fő kategóriája – Bírósági gyakorlatának elemzése azt mutatja, hogy a Bíróság képességeit nem használják ki elég hatékonyan [19] .
E tekintetben a FÁK Államfői Tanácsa által 2007. október 5-én jóváhagyott FÁK Továbbfejlesztési Koncepciója és a végrehajtásának főbb intézkedési terve előirányozza a FÁK Gazdasági Bíróságának korszerűsítését. a FÁK [26] .
A Gazdasági Bíróság korszerűsítésére irányuló munka részeként 2012-ben a Nemzetközösség érdekelt államainak szakértői kidolgozták a Független Államok Közössége Gazdasági Bíróságának jogállásáról szóló új megállapodás tervezetét [27] , amely ennek ellenére még mindig a jóváhagyás szakaszában van [28] .
| posztszovjet tér | |
|---|---|
| ENSZ tagállamai | |
| Részben elismert államok | |
| Fel nem ismert állapotok | |
| A megszűnt államok | |
| Nemzetközi szervezetek | Megszűnt létezni CAC EurAsEC |
| Független Államok Közössége (FÁK) | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Tagság |
| |||||||||||||
| Sport | ||||||||||||||
| Katonai szervek | ||||||||||||||
| Gazdaság | ||||||||||||||
| Szervek |
| |||||||||||||
| Nemzetközi viták békés megoldása | |
|---|---|
| Diplomácia |
|
| Jogi módok | |