A FÁK szabadkereskedelmi övezete ( FTA ) egy megállapodás a FÁK államok között , amelyek 2011-ben írták alá a szabadkereskedelmi övezeti megállapodást .
Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium által kidolgozott szerződés "minimalizálja a kivételeket az importvámokkal terhelt áruk köre alól", az exportvámokat egy bizonyos szinten kell rögzíteni, majd fokozatosan meg kell szüntetni. A megállapodás több mint száz kétoldalú, a Nemzetközösségi tér szabadkereskedelmi rendszerét szabályozó kétoldalú dokumentumot váltott fel [1] .
„A szabadkereskedelem behozatali vámok és mennyiségi korlátozások nélküli kereskedelem, kivéve a szigorúan meghatározott eseteket, amikor ezek kiszabhatók. A FÁK-ban 20 év alatt kialakult jelenlegi rendszerhez képest az a különbség, hogy a kétoldalú megállapodásokról egy multilaterális megállapodásra tértünk át.”
- magyarázza S. Yu. Glazyev , a Vámunió Bizottságának ügyvezető titkára [2] .A FÁK szabadkereskedelmi megállapodása 2012. szeptember 20-án lépett hatályba Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna, az első három ország, amely ratifikálta azt. [3] A megállapodást aláíró államok közül a fennmaradó öt állam a megállapodásban előírt módon csatlakozik a szabadkereskedelmi övezethez, miután a hazai eljárások lefolytatták és a vonatkozó dokumentumok letéteményese megérkezett [4] . Három FÁK-ország fenntartotta magának a jogot, hogy később csatlakozzon a szabadkereskedelmi övezeti megállapodáshoz [5] .
2013. május 31-én jegyzőkönyvet írtak alá a felei és az Üzbég Köztársaság közötti szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodás alkalmazásáról [6] . A jegyzőkönyv 2014. május 16-án lépett hatályba, 30 nappal attól a naptól számítva, hogy a letéteményes megkapta az Üzbég Köztársaságtól és a megfelelő hazai eljárások végrehajtásáról szóló megállapodás legalább két félétől érkezett értesítéseket. [7]
A szerződést aláíró vagy aláírási jogát fenntartó országok teljes listája alább található.
|
Csatlakozott az FTA-hoz
|
Csatlakozás külön sorrendben |
Nincs aláírva |
1. A teljes körű szabadkereskedelmi rendszer bevezetésének befejezése .
2. A feltételek liberalizálása és a kölcsönös kereskedelem továbbfejlesztése, a meglévő korlátozások és a szabadkereskedelmi rendszer alóli mentességek eltörlése, ideértve a nyersanyagimporttal és a késztermékek exportjával kapcsolatosakat is, az áruk szabad hozzáférésének biztosítása érdekében. nemzeti termelőket a FÁK-tagállamok piacaira.
3. Az energiaforrások felhasználásával és a közlekedési szolgáltatásokkal kapcsolatos egyeztetett irányvonal kialakítása , egyes termékfajták, elsősorban mezőgazdasági termékek közös piacának kialakítása .
4. Interakció fejlesztése a közlekedés területén, beleértve a nemzetközi közlekedési folyosók hálózatának kialakítását a FÁK-térben.
5. A tarifapolitika hatékonyságának javítása és a fiskális és adminisztratív akadályok hatásának felszámolása országos szinten a nemzetközi áruforgalom megvalósításában stb.
1993. szeptember 24- én aláírták a Gazdasági Unió létrehozásáról szóló szerződést, amely megalapozta a többoldalú szabadkereskedelmi övezet létrehozásának gondolatát a FÁK-ban. A szabadkereskedelmi megállapodás létrehozását az egységes gazdasági tér létrehozásának első lépésének tekintették. Megállapodtak arról, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás számos kereskedelmi akadályt megszüntet, serkenti a kereskedelem növekedését, és megteremti a fenntartható gazdasági növekedés előfeltételeit Oroszországban és más FÁK-országokban.
1994. április 15- én Azerbajdzsán, Örményország, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Ukrajna elnöke aláírta a szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodást (FTA). A szabadkereskedelmi megállapodás a kedvezményes feltételek melletti regionális kereskedelem többoldalú jogi kerete. A szabadkereskedelmi megállapodás keretében az államoknak vámmentes kereskedelmet kell folytatniuk, a kölcsönös kereskedelemben a vám- és nem vámjellegű korlátozásokat el kell törölni, hogy biztosítsák érdekeiket a gazdasági kapcsolatok bővítésében, a gazdaság válságmentes fejlődésében. A többoldalú szabadkereskedelmi rendszert azonban nem vezették be. A megállapodás részes felei, köztük Oroszország, még nem kezdtek el megegyezni a szabadkereskedelmi rendszer alóli mentességek általános listájáról, amelynek e nemzetközi szerződés feltételei szerint annak szerves részévé kellett volna válnia.
Oroszország és a Nemzetközösség partnerei közötti kapcsolatokban a szabadkereskedelmi rendszer tovább működött. Az 1992-1993-ban az összes FÁK országgal kötött kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokban rögzítették (kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményeket számos más Nemzetközösségi állam is kötött egymás között).
1999. április 2-án Moszkvában aláírták a Jegyzőkönyvet a Szabadkereskedelmi Megállapodás módosításairól és kiegészítéseiről, egy keretdokumentumot, amelyet az egyes államok jogszabályaihoz kellett igazítani. A jegyzőkönyvet Azerbajdzsán, Örményország, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Ukrajna elnöke írta alá. A Jegyzőkönyv szerint a FÁK-ban érvényben lévő kétoldalú szabadkereskedelmi rendszer helyett többoldalú szabadkereskedelmi rendszert vezettek be, minden vámot, valamint azzal azonos hatású adót és illetéket, valamint mennyiségi korlátozásokat a behozatalra és vagy) megszűnt az áruexport a szabadkereskedelmi megállapodás tagállamainak kölcsönös kereskedelmében.
A FÁK államfőinek tanácsa 2000. június 21- én jóváhagyta a szabadkereskedelmi övezet kialakítására és működésére vonatkozó javaslatok végrehajtásának ütemtervét:
2000. június 20-án a FÁK kormányfőinek tanácsa cselekvési tervet hagyott jóvá a Független Államok Közösségének fejlesztésére irányuló cselekvési program végrehajtására a 2005-ig tartó időszakra:
A következő években a FÁK államfőinek tanácsa és a FÁK kormányfőinek tanácsa ismételten elfogadta a szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozását célzó dokumentumokat, de a szabadkereskedelmi rendszert nem vezették be teljes mértékben.
A FÁK államfői tanácsának 2003. szeptember 19- én a szabadkereskedelmi övezet kialakításának befejezéséről és a FÁK-tagállamok közötti gazdasági szféra interakciójának fejlesztéséről szóló határozatával a FÁK-országok államfőinek tanácsa a 2003. szeptember 19. évben jóváhagyásra került a 2003-2010 közötti időszakban a FÁK-tagállamok közötti interakció fejlesztését és hatékonyságának növelését célzó legfontosabb intézkedések végrehajtása a gazdasági szférában, amely 10 szekcióból áll, és a gazdasági szféra valamennyi fő tevékenységi területére kiterjed. A Terv tevékenységei a kölcsönös kereskedelem akadályainak fokozatos felszámolására, a hatékony fizetési és elszámolási rendszer kialakítására, valamint a nemzeti piacokon a tisztességes versenyt biztosító megfelelő jogi keretek kialakítására irányulnak.
2005. augusztus 26- án Kazany csúcstalálkozónak adott otthont, amely a Nemzetközösség reformjának következő szakaszának kezdetét jelentette.
A FÁK államfőinek tanácsa 2007. október 5- én jóváhagyta a Független Államok Közössége továbbfejlesztésének koncepcióját, és jóváhagyta a koncepció végrehajtásának főbb tevékenységi tervét. Ugyanakkor a gazdasági szférában a főszerepet az alábbi kiemelt területeken folyó tevékenységeknek kell tulajdonítani:
2008 novemberében a FÁK kormányfői elfogadták a Nemzetközösség 2020-ig szóló gazdaságfejlesztési stratégiáját. Az elfogadott stratégiában a FÁK tagállamai közötti interakció fejlesztésének kiemelt területei között szerepel a FÁK-on belüli szabadkereskedelmi övezet kialakításának és működésének befejezése a Kereskedelmi Világszervezet normáinak és szabályainak megfelelően , a közös gazdasági tér megteremtésének előfeltételei, egyes termékfajták közös piacának kialakítása, elsősorban a mezőgazdasági fordulat, hatékony monetáris és pénzügyi együttműködési mechanizmusok kialakítása.
2009. március 4- én Oroszország Gazdaságfejlesztési Minisztériuma bejelentette, hogy a FÁK-tagállamok szakértőiből álló munkacsoport 2009. április végéig megtartja az első ülést a FÁK-országok szabadkereskedelmi övezetéről szóló megállapodás tervezetéről. Ezt a döntést hét FÁK tagállam szakértői hozták meg a FÁK Végrehajtó Bizottságának ülésén: az Örmény Köztársaság, a Fehérorosz Köztársaság, a Kirgiz Köztársaság, a Moldovai Köztársaság, az Orosz Föderáció, az Üzbég Köztársaság és Ukrajna. Az ülésen a szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodás tervezetének megvitatása volt, amelyet a FÁK továbbfejlesztésére vonatkozó koncepció végrehajtására vonatkozó főbb intézkedések tervével összhangban készítettek.
Oroszország bemutatta a FÁK-országok szakértőinek a szabadkereskedelmi övezetről szóló új többoldalú megállapodás tervezetét. Oroszország azt javasolta, hogy a FÁK-országok közötti kétoldalú megállapodásokat egy többoldalú - szabadkereskedelmi övezetről szóló - megállapodással váltsák fel. Abban az időben mintegy 110 kölcsönös kereskedelmi megállapodás kötött a különböző FÁK-országok között, ami kényelmetlenséget okozott, és különböző diszkriminatív következményekkel járt a kereskedelemben.
2011. október 18- án Szentpéterváron, a Nemzetközösségi országok kormányfőinek tanácsának ülését követően aláírták a szabadkereskedelmi övezeti megállapodást. A megállapodás tartalmazza az aláíró országok közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok jogi alapjainak egyszerűsítését, számos többoldalú és mintegy 100 kétoldalú, a Nemzetközösség szabadkereskedelmi rezsimjét szabályozó dokumentum cseréjét [1] .
„Megállapodtunk abban, hogy aláírunk egy megállapodást a FÁK-on belüli szabadkereskedelmi övezetről. Ez egy alapvető megállapodás, amely országaink kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak alapja lesz.”
Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök kommentálta a megállapodás megkötését [10] .
„Nem lesz több kereskedelmi háború. Korábban a kereskedelmi háborúk az egyensúlyhiány miatt alakultak ki: egyes országok már az integráció harmadik szakaszába léptek, létrehozták a vámuniót és részt vettek a Közös Gazdasági Térben , Ukrajna pedig lemaradt az integráció ütemében.
– Valeriy Muntiyan Ukrajna Miniszteri Kabinetjének az Orosz Föderációval, a FÁK-országokkal és az Eurázsiai Gazdasági Közösséggel való együttműködésért felelős biztosa [11] .Az alábbi táblázat szemlélteti a szabadkereskedelmi megállapodás előrehaladását a hazai eljárásokban az azt aláíró nyolc országban. A Szerződés 30 nappal azt követően lép hatályba, hogy a letéteményes megkapta a harmadik megerősítési értesítést. [12] Oroszországban az e dokumentum ratifikálásáról szóló törvényt az ország elnöke 2012. április 1-jén írta alá [13] ; Fehéroroszországban – 2012. május 26. [14] . A harmadik ország, amely a szerződést ratifikálta, Ukrajna volt 2012. augusztus 9-én. [15] Így 2012. szeptember 20-án elindult a szabadkereskedelmi övezet Fehéroroszország, Ukrajna és Oroszország között. [3] Azokkal az országokkal való kapcsolatokban, amelyek a nemzeti eljárásokat később fejezték be, a megállapodás a vonatkozó dokumentumok letéteményes általi kézhezvételétől számított 30 napon belül lép hatályba. [négy]
| Ország | Döntés születik | Intézet | HDM | NG | Hatálybalépés [3] | Forrás | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Örményország | 2012. szeptember 11 | Nemzeti összejövetel | 97 | 2 | 7 | 25 | 2012. október 17 | [16] |
| Az elnök | ||||||||
| Fehéroroszország | 2012. április 19 | képviselőház | n/a | n/a | n/a | n/a | 2012. szeptember 20 | [17] |
| 2012. május 8 | köztársasági tanács | n/a | n/a | n/a | n/a | [tizennyolc] | ||
| 2012. május 26 | Az elnök | aláírva | [tizennégy] | |||||
| Kazahsztán | 2012. szeptember 26 | Mazhilis | n/a | n/a | n/a | n/a | 2012. december 8 | [19] [20] |
| 2012. október 4 | Szenátus | n/a | n/a | n/a | n/a | [21] | ||
| 2012. október 25 | Az elnök | aláírva | [22] | |||||
| Kirgizisztán | 2013. november 14 | Zhogorku Kenesh | 62 | 0 | 0 | 58 | 2014. január 12 | [23] [24] |
| 2013. december 9 | Az elnök | aláírva | [24] | |||||
| Moldova | 2012. szeptember 27 | Parlament | 96 | 0 | 0 | 5 | 2012. december 9 | [25] |
| 2012. október 25 | Az elnök | kihirdetve | [26] | |||||
| Oroszország | 2012. március 20 | Az Állami Duma | 444 | 0 | 0 | 6 | 2012. szeptember 20 | [27] |
| 2012. március 28 | Szövetségi Tanács | 134 | 0 | 0 | 32 | [28] | ||
| 2012. április 1 | Az elnök | aláírva | [13] | |||||
| Tádzsikisztán | 2015. december 24 | képviselőház | 2016. március 19 | |||||
| Nemzeti Tanács | ||||||||
| Az elnök | ||||||||
| Ukrajna | 2012. július 30 | A Verhovna Rada | 260 | egy | 2 | 187 | 2012. szeptember 20 | [29] |
| 2012. augusztus 9 | Az elnök | aláírva | [tizenöt] | |||||
A szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló egyezményt ratifikáló FÁK-tagállamok a dokumentum hatálybalépését követően bejelentették, hogy a Nemzetközösségen belül kívánnak megállapodást kötni a szolgáltatások szabad kereskedelméről. [harminc]
Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke 2015. december 16-án aláírta azt a rendeletet, amely 2016. január 1-jétől felfüggeszti az Ukrajnára vonatkozó szabadkereskedelmi övezeti megállapodást „az Orosz Föderáció érdekeit és gazdasági biztonságát érintő rendkívüli körülmények miatt, amelyek sürgős intézkedéseket tesznek szükségessé. ." A rendelet aláírásának napjától lépett hatályba [31] . Válaszul Ukrajna 2016. január 2-án elfogadta az ukrán miniszteri kabinet 2015. december 30-i 1146. számú rendeletét, amely egy évre eltörölte az Oroszországból származó árukra vonatkozó kereskedelmi kedvezményeket [32] . Június 29-én Vlagyimir Putyin elnök aláírta azt a rendeletet, amely 2017. december végéig meghosszabbítja az orosz ellenszankciókat. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök július 1-jén 2017. december 31-ig meghosszabbította az orosz élelmiszerembargót.
| Független Államok Közössége (FÁK) | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Tagság |
| |||||||||||||
| Sport | ||||||||||||||
| Katonai szervek | ||||||||||||||
| Gazdaság | ||||||||||||||
| Szervek |
| |||||||||||||
| posztszovjet tér | |
|---|---|
| ENSZ tagállamai | |
| Részben elismert államok | |
| Fel nem ismert állapotok | |
| A megszűnt államok | |
| Nemzetközi szervezetek | Megszűnt létezni CAC EurAsEC |