Réses dob

réses dob
Osztályozás ütős idiofon
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A résdob  az ázsiai , afrikai , észak- és dél-amerikai , valamint óceániai zenei hagyományokban elterjedt ütős zenei és jelzőhangszer ; fából vagy bambusztörzsből készítik egy vagy több hosszú lyuk kialakításával a testen, és szükség esetén a magot kivájtják vagy kiégetik [ 1] [2] .

A hasított dobok mérete a kis, egy méternél rövidebb üreges bambusztörzsektől a nagy, akár 6×2 méteres rudakig változik, amelyeket egyszerre többen játszanak [3] [1] . Az előadók bottal vagy lábbal ütik a dob testének különböző részeit, és ha a rajta lévő fa vastagsága egyenetlen, az ütközés helyétől függően eltérő hangszínt kapnak [3] [1] .

A rituális zenében és jelzésre (őrszemekkel és a szomszédos falvakba való üzenetküldésre) gyakran használják, a hangszer hangszíne az igbóhoz hasonló nyelvi hangokat közvetíthet [4] [5] . A 20. században a kínai változatokat a nyugati zenekari zene sajátította el [3] .

A hornyos dobok Dél- és Kelet-Ázsiában megtalálhatók, Kelet- Assamtól Indonéziáig és a csendes-óceáni szigetekig; Afrikában Anglolától és Zambiától Maliig és Szenegálig terjednek [1] . Mezoamerikában H - alakú lyukkal ellátott dobokat használtak ( az aztékoknál teponazl , majáknál tuncul és mások) [3] [1] , használatukról Kubában, Costa Ricában, Ecuadorban és Peruban is van bizonyíték [ 1 ] ] . A kínai zenében a hasított dobok közé tartoznak a templomtömbös rituális hangszerek (egyfajta fadoboz ) és a fából készült halak [3] . Az utolsó hangszer fejlesztése egy hangszerbe kombinált, különböző hangszínű fahalakból állt [1] .

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 Főzni .
  2. Blades, 1992 , p. 45.
  3. 1 2 3 4 5 Britannica .
  4. Keldysh, 1998 , p. 612.
  5. Blades, 1992 , p. 46.

Irodalom