Schmidt, Annie

Annie Schmidt
Születési név	netherl.  Anna Maria Geertruida Schmidt
Születési dátum	1911. május 20.( 1911-05-20 ) [1] [2] [3] […]
Születési hely	Capelle , Zeeland , Hollandia [3]
Halál dátuma	1995. május 21.( 1995-05-21 ) [1] [2] [3] […] (84 éves)
A halál helye	Amszterdam , Hollandia
Állampolgárság (állampolgárság)	Hollandia [3]
Foglalkozása	drámaíró , regényíró , költő , gyermekíró , könyvtáros , író
Díjak	H. K. Andersen-díj ( 1988 ) Constantine Huygens-díj ( 1987 ) Arany Stylus [d] ( 1981 ) Theo Thijssen-díj [d] ( 1964 ) Cestoda-díj [d] ( 1981 ) Edmond Hustinks-díj a legjobb forgatókönyvnek [d] ( 1974 ) Aranyhárfa [d] H. K. Andersen-díj ( 1988 ) Nyilvános díj a legjobb holland könyvnek [d] ( 1988 ) Az év gyermekkönyve 1957 [ d ] A holland gyermekzsűri díja [d] ( 2005 ) Nyilvános díj a legjobb holland könyvnek [d] ( 1991 ) Állami díj a gyermek- és ifjúsági irodalom területén [d] ( 1964 ) Ezüst ceruza [d] ( 1971 )
Autogram
annie-mg.com (  n.d.) ​(  eng.)
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon
Idézetek a Wikiidézetben

Anna Maria Gertrude Schmidt (egy másik átírásban Smidt ; holland  Anna Maria Geertruida Schmidt , általában hollandnak hívják.  Annie MG Schmidt , MFA : [ ˈɑni ˈɛm ​​​​ˈɣeː 'ʃmɪt] ; 1911. május 20.  - 91. május 1., 95. május 1. ) , az Állami Hollandia díjának első díjazottja a legjobb gyermek- és ifjúsági könyvért ( 1964 ), a H. K. Andersen Aranyérem díjazottja ( 1988 ).

Életrajz

Schmidt Annie 1911 -ben született református lelkész gyermekeként . De az apa nem kényszerítette rá a gyerekekre a vallásos meggyőződést, felvilágosult ember volt, Goethe költészetének és Conan Doyle prózájának szerelmese . Annie 6 évesen elfordult az egyháztól, megrögzött ateistaként nőtt fel , de soha nem fedte fel a vallást. A lány Andersen meséin nőtt fel , ezek örökre megmaradtak számára minden emberi érték mércéjében. Annie Schmidt mérhetetlen mélységet és jelentõséget látott bennük.

Amikor Annie befejezte az iskolát, szülei Németországba küldték a nagynénjeihez, hogy ott tanulhasson háztartást . Onnan olyan érdekes leveleket írt haza, hogy már akkor írót lehetett sejteni benne. Ebben az időben a nácik kerültek hatalomra Németországban . A szülők sürgősen hazavitték Annie-t. Könyvtári kurzusra küldték tanulni. Eleinte nagyon unalmasnak tartotta. De aztán rájött, milyen érdekes szakma ez, és hamarosan egy nagyon nagy könyvtár igazgatója lett. De vonzotta az írás. Hollandia náci megszállása idején pedig Annie Schmidt versei jelennek meg a holland underground újság gyerekrovatában.

1995. május 21-én, 84. születésnapja másnapján Annie Maria Gertrud Schmidt öngyilkos lett ( eutanázia ). Amszterdamban temették el .

Kreativitás

A második világháború után Annie Schmidt könyveket kezdett írni gyerekeknek. 1950 -ben jelent meg az első verseskötet, A füttyös vízforraló. Schmidt hamarosan elkezdett mesesorozatot írni a kicsiknek, Yip és Janneke (1953-1960, orosz fordításban Sasha és Masha néven ismert). Ezek a történetek szerepelnek a holland gyermekirodalom aranyalapjában.

Minden, amit írt, forradalmasította a holland gyermekirodalmat . Az írónő annyi újdonságot hozott az irodalomba, mind tartalmilag, mind pedig a gyermekeknek szóló művek formáiban, hogy könyveit a bevett lázadáshoz hasonlították.

Később, a Holland Állami Díj átadásán Annie Schmidt azt mondja: "Csak az igazság és egy szó hazugság." És valóban, minden igaz, amit írt, a műveiben előforduló legfantasztikusabb helyzetek ellenére is.

Annie Schmidt munkássága egyébként Andersen , Lindgren , Tove Jansson műveihez hasonlítható, mivel tudja, hogyan ötvözi verseiben és meséiben a folklórmotívumokat, a realizmust, a fantáziát, a humort . Minden munkája optimista, fényes. Úgy tűnik, „összeférhetetlen szavakat” használ soraiban: „Iszonyatos mennyiségű fagylaltot zúzott össze a királyi felség . ”

Híres írónő lett. És minden, amit írt, teljesen más volt, mint amit előtte írtak. Előtte a gyerekek unalmast, érdektelent írtak. Okos, huncut könyvekkel robbant be az irodalomba hihetetlen kalandokról és átalakulásokról. A meséiben a tó megtölthető pezsgő vízzel, a csirke tojhat színes tojásokat, a ló hegedülhet stb., stb.

Egyszer vissza kellett utasítania egy nagyon jövedelmező megrendelést. Az írónőt felkérték, hogy írjon egy sor gyerekkönyvet alsó tagozatos olvasásra, de azzal a feltétellel, hogy ne legyen benne szépirodalom, ne legyen mese, csak "tiszta realizmus". Annie Schmidt megbukott. Nem értette, miért olyan unalmas gyerekeket tanítani az iskolában.

Annie Schmidt hitt a gyerekekben, jól ismerte őket, mindig mellettük állt, ő maga is gyermek volt a szívében. Dicsőítette hazáját. Hollandiában az "orosz gyermekirodalom királynőjének" hívják. Minden művében sok a humor. Nem véletlenül hívják a világ legszellemesebb nagymamájának.

Fellebbezés Andersenhez

Amikor 1988 - ban meghívták a H.K. Andersen Gold Medal Awards díjátadóra Oslóba ( Norvég főváros ), beszédet készített (ez a ceremónia sorrendje). Különlegessége az írónő Hans Christian Andersenhez intézett felhívása volt (aki már több mint száz éve halott):

Kedves Hans Christian, megkaptam a kitüntetését! Mondanom sem kell, milyen boldog vagyok, nagyon-nagyon sokáig csúnya kiskacsa voltam, most pedig egy öreg csúnya hattyú vagyok. De akkor is hattyú! Mindig a tiéd, üdvözlettel, Annie.

És akkor Annie Schmidt felolvasta Andersen válaszát:

Kedves Annie, gratulálok a díjamhoz! .. Csak ne írj színdarabokat. Kipróbáltam és nekem nem ment. Szóval ragaszkodj a hülye meséidhez, mint én... Viszlát, H. K. Andersen barátod.

Bibliográfia

Annie Schmidt művei orosz nyelvre lefordítva:

• Boszorkányok meg minden. Tündérmesék. - M . : "Kép", 1993. - 126 p.
• Viplala. Egy történet kis emberekről. - M . : "Rudomino", 1995. - 231 p.
• Murli. Tündérmese. - M . : "Szöveg", 1997. - 207 p.
• Koronás pelenka. Sztori. - M . : Det. megvilágított. - 1993. - 6. szám - C. 37-40.
• "Yip és Janneke" -1, orosz fordításban "Sasha and Masha" -1 . - M . : "Zakharov", 2005-2010. — 176 p. - ISBN 978-5-8159-0965-6 .
• "Yip és Janneke" -2, orosz fordításban "Sasha and Masha" -2 . - M . : "Zakharov", 2006-2010. — 176 p. — ISBN 978-5-8159-0984-7 .
• "Yip és Janneke" -3, orosz fordításban "Sasha and Masha" -3 . - M . : "Zakharov", 2006-2010. — 176 p. - ISBN 978-5-8159-1004-1 .
• "Yip és Janneke" -4, orosz fordításban "Sasha and Masha" -4 . - M . : "Zakharov", 2007-2010. — 160 s. — ISBN 978-5-8159-1026-3 .
• "Yip és Janneke" -5, orosz fordításban "Sasha and Masha" -5 . - M . : "Zakharov", 2007-2010. — 176 p. - ISBN 978-5-8159-1027-0 .
• Petteflete . - M . : "Zakharov", 2010. - 232 p. - ISBN 978-5-8159-1036-2 .
• Oshenka . - M . : "Robogó", 2017. - 224 p. — ISBN 978-5-91759-510-8 . Archiválva : 2016. december 24. a Wayback Machine -nál

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Internet Movie Database  (angol) - 1990.
2. ↑ 1 2 Anna Maria Geertruida Schmidt – 2009.
3. ↑ 1 2 3 4 https://web.archive.org/web/20171006143931/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/annie-mg-schmidt

Irodalom

• Linder I. Annie M. Schmidt // Det. megvilágított. - 1993. - 6. sz. - S. 51-52. Fénykép.
• Lubarova E. Annie Schmidt a leghíresebb gyermekíró. / Hollandia // Schmidt A. Boszorkányok és mindenki más. - M .: "Kép". 1993. - S. 5.
• Lubarova E. Hollandia legszellemesebb nagymamája // Könyvszemle, - 1998. - 6. sz. - P.8.
• Smirnova E. A világ legszellemesebb nagymamája // A bolygó visszhangja. - 1993. - 44. sz. - S. 26-31.
• Schmidt A. Annie Schmidt holland írónő beszéde a neki szóló díjátadón. H. K. Andersen // Det. megvilágított. - 1989. - 4. sz. - S.Zb-37.
• Schmidt A. Viplala. - M . : "Rudomino". 1995. - 231 p. // Det. megvilágított. - 1997. - 3. szám - 30. o.
• Schmidt A. Murli. - M . : "Szöveg", 1997. Rev. Nagaeva E. // Det. megvilágított. - 1998. - 3. szám - 118. o.

Tematikus oldalak	ČSFD diszkók Internet Movie Database MusicBrainz Internet spekulatív szépirodalmi adatbázis
Szótárak és enciklopédiák	litván univerzális Brockhaus
Genealógia és nekropolisz	Keress egy sírt WikiTree
Bibliográfiai katalógusokban BIBSYS: 90385710 BNC : a11243053 BNE : XX1079607 BNF : 12012561q BPN : 80030133 CiNii : DA08994767 GND : 119021765 GTAA : 150781 ISNI : 0000 0001 1815 6415 J9U : 987007462533305171 LCCN : n80131284 LNB : 000036731 NDL : 00455619 NKC : jn20000604910 NLP : A19262735 NSK : 000522658 NTA : 07023969X NUKAT : n2004035746 LIBRIS : dbqswm1x5htsz2q SUDOC : 073261661 VIAF : 21599 WorldCat VIAF : 21599 RNB : 772204