Város megye Hulunbuiron belül | |
zhalantun | |
---|---|
bálna. pl. 扎兰屯, pinyin Zhālántún | |
48°00′12″ s. SH. 122°44′11 hüvelyk e. | |
Ország | Kína |
autonóm régió | Belső-Mongólia |
városi kerület | Hulunbuir |
Történelem és földrajz | |
Négyzet |
|
Magasság | 1400 m |
Időzóna | UTC+8:00 |
Népesség | |
Népesség | |
Digitális azonosítók | |
Irányítószámok | 162600 |
Hivatalos oldal | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Zhalantun ( kínaiul: 扎兰屯 , pinyin Zhālántún ; Mong . Zalan-ail hot ) városi megye Hulunbuir városi körzetében , amely a Belső-Mongólia Autonóm Régió ( KNK ) északkeleti részén található .
Amikor a 17. században az Amur felső folyásán végrehajtották az orosz-csing lehatárolást, a Qing-kormány az ezeken a helyeken élő orochonokat, daurokat és evenket 3 „zsala”-ba és 5 „aba”-ba szervezte (hasonlóan a mandzsu "bannerek"). 1691-ben Butha települést (布特哈) alapították e területek közigazgatási központjaként. 1929- ben itt alakult meg Heilongjiang tartomány Yalu megye (雅鲁县) .
1931-ben megkezdődött Kína északkeleti részének japán megszállása, és 1932-ben megalakult a bábállam, Mandzsukuo . 1933-ban Mandzsukuo hatóságai Yalu megyét a Kelet-Hsingan tartomány hoshun Butha-Qi-jává (布特哈旗) alakították át (amelyet 1943 októberében számos más tartománnyal egyesítettek az Egyesült Xingan tartományba).
A második világháború után a Butha-Qi hoshun a Nawenmuzhen aimag (纳文慕仁盟) része lett, majd amikor 1949-ben megalakult a Belső-Mongólia Autonóm Terület, a Huna aimag (呼纳盟) része lett.
1953-ban Belső-Mongólia keleti részét külön közigazgatási egységgé választották, és az aimagot feloszlatták. 1954-ben úgy döntöttek, hogy felhagynak Belső-Mongólia keleti részének különleges státusával, és megalakult a Hulun-Buir aimag az egykori Khingan és Khingan aimagok területén. 1969-ben Butha-Qi khoshunja az aimaggal együtt Heilongjiang tartomány része lett, 1979-ben pedig visszatért Belső-Mongóliába.
A Kínai Népköztársaság Államtanácsának 1983. október 10-i rendelete értelmében 1984. január 1-jétől Butha-Qi hoshunt Zhalantun város megyévé alakították át.
A megye 7 utcai bizottságra, 8 községre, 1 községre és 3 országos községre oszlik.