| mozog | |
|---|---|
| Modern önnév | Chodové, Nábsky Srbove |
| Vallás | katolicizmus |
| Rokon népek | Csehek , lengyelek |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Hody ( cseh Chodové , németül Choden ) a cseh nép szubetnosza, a csoport tömören Domazlice , Tachov és Přimda ( cseh Přimda ) környékén élt, akiknek feladata a Cseh Királyság és Bajorország közötti határ védelme volt. Közvetlen alattvalói voltak a királynak, és a koronának nyújtott szolgálatokért nagy kiváltságokat és előnyöket kaptak, amelyek társadalmilag megkülönböztették őket a környező lakosságtól. Fontos esemény volt az első Boleszláv király határőri lépéseinek elismerése.
A költözések a 13. században jelennek meg az írott forrásokban, és a mai napig vita folyik arról, hogy a Přemyslid hercegek kora középkori gárdáitól származnak, vagy későbbi telepesek. Egyes források lehetséges származásuk a cseh fejedelmek 11. századi lengyelországi hadjáratai során elfogott és a Gnieznói Hercegséghez közeli, Notec folyó melletti területekről telepített foglyokból származott . Így magyarázható volt a környező lakossághoz és a keleti szláv hangzású dialektushoz viszonyított néprajzi különbség.
A megmozdulások fő feladata a határ megkerülése és védelme volt. Az ellenség észlelése esetén hadiállapotot hirdettek, és intézkedéseket tettek a közlekedési kommunikáció megzavarására (bevágások az utakon stb.). Békeidőben az átjáróknak a bajorok tevékenységét kellett volna figyelniük, ha nem lépik át a határt.
1325-ben János luxemburgi király elismerte az észak-csehországi erdők költözésének jogát a határok védelmére. Chodsky kutyákat ( chodský pes ) használtak a határőrségben .
Földrajzilag a szakaszok alkották a történelmi etnográfiai Chodsko régiót ( cseh Chodsko , németül Chodenland ) Domažlitz környékén , a bajor Furth im Waldba vezető kereskedelmi útvonal mentén :
Ezek a falvak képezték az etnikai csoport kialakulásának magját, hiszen saját pecsétjük, zászlójuk és önkormányzatuk volt.
A 16. században a járatok helyzete fokozatosan megváltozott. A társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggésben elkezdődött a tantárgyegységesítési tendencia. A költözéseknél ez nagy problémát jelentett, mivel egyes juttatásaik hagyományosak voltak, és gyakran nem erősítették meg írásban. Ráadásul a helyi arisztokráciának a királynál nagyobb vágya volt, hogy korlátozza vagy figyelmen kívül hagyja ezeket a jogokat. A 17. század végén a Jan Sladky Kozina vezette mozgalmak felkelése tört ki .
| csehek | |
|---|---|
| kultúra | |
| Csehek országonként |
|
| Szubetnikai csoportok | |
| cseh | |
| Vegyes | |