| Fedorov Vaszilij Mihajlovics | |
|---|---|
| Állampolgárság (állampolgárság) | |
| Foglalkozása | drámaíró , költő |
| Több éves kreativitás | 1803-1823 _ _ |
| Műfaj | dráma , vígjáték |
| A művek nyelve | orosz |
Fedorov Vaszilij Mihajlovics (körülbelül 1778 - nem korábban, mint 1833) - a 19. század első negyedének orosz drámaíró és költő .
Tula tartomány Epifansky kerületének nemeseitől . 1786-ban hallgatóként belépett a Külügyi Főiskolára , ott szolgált aktuáriusként (1795), fordítóként (1796), titkos expedíción különböző beosztásokban, végül udvari tanácsadói rangban titkárként (1809-től). ). A Rendőrségi Minisztérium gazdasági osztályának vezetője (1811-1819), főiskolai tanácsadó (1816). 1819 novemberében-decemberében a Császári Színházak Igazgatóságán szolgált , majd saját kérésére elbocsátották. További szolgálati hely nem ismert. 1833-ban teljes felmentést kért. A VOLRS aktív tagja (1816).
Fedorovot P. A. Karatigin [1] , Zsiharev [2] és Grech [3] jegyzetei, valamint Arapov Az Orosz Színház krónikája című művében említik. Természetéből adódóan kedves, egyszerű ember volt, de igényes az eszére, ami miatt egykor szenvedett: N. I. Hmelnyickij drámaíró meghívta házába a " Jaj a szellemességből " című vígjáték első szentpétervári olvasására. szerzője, A. S. Gribojedov sikertelenül hagyta magát összehasonlítani a még el nem olvasott vígjátékot a Lizájával, ami miatt Gribojedov összetűzésbe kezdett vele, és végül kijelentette, hogy nem fog olvasni Fedorov alatt. Khmelnitsky nem tudta megnyugtatni a szerzőt, így Fedorov kénytelen volt elhagyni az ülést:
A drámaírónak szerencsétlen drámaisága miatt komikus szerepet kellett játszania, a komikusnak pedig a vígjátéka miatt majdnem drámát játszott.
– P. A. Karatygin [4]Fedorov jó néhány művet írt, de mindegyiket régóta feledésbe merült, és mára csak csekély történelmi és irodalmi jelentőséggel bír.
Fedorov a következő drámák és vígjátékok tulajdonosa:
Fedorov az "Óda az oroszok győzelméről a franciák felett" [5] és az "Abban az esetben, ha ellenség támadja meg az orosz határokat" című verseit is. Fordításai közé tartozik "Aesopus meséi, versben moralizálással és minden meséhez figurákkal" [6] .