Francia jelnyelv

Francia jelnyelv
önnév fr.  Langue des signes française
Országok Franciaország , Svájc , Mali , Ruanda , Kongó , Togo , Vietnam
A hangszórók teljes száma 50-100 ezer ember.
Osztályozás
Kategória jelnyelvek
Francia jelnyelvi család
Nyelvi kódok
ISO 639-1
ISO 639-2
ISO 639-3

fsl - francia jelnyelv

ssr – svájci francia jelnyelv
WALS lsf
Etnológus fsl
IETF fsl
Glottolog fren1243

A francia jelnyelv ( LSF , francia  langue des signes française ) az azonos nevű család jelnyelve , amelyet a siketek Franciaországban és más országokban használnak. 50 000 és 100 000 közötti hangszóróval rendelkezik [1] .

A francia jelnyelvből a holland , az orosz jelnyelv , az amslen , az ír , a québécois és más jelnyelvek valószínűleg származnak (vagy erősen befolyásolta őket) .

Történelem

A francia jelnyelvet gyakran helytelenül Charles-Michel de l'Epey munkájaként említik , azonban ő egy már létező régi francia jelnyelvet fedezett fel, amikor belépett egy házba, ahol két siket nővér élt [2 . Meglepte, hogy milyen kifinomult a gesztusrendszer, és tanulmányozni kezdte [3] .

Nem sokkal később megalapította a siketek iskoláját, és kifejlesztette a „módszeres gesztusok” rendszerét, hogy megtanítsa diákjait írni és olvasni. Charles-Michel nyilvánosan bemutatta rendszerét, felkeltve az összes európai ország oktatóinak figyelmét. Népszerűsítette azt a gondolatot is, hogy a siketek taníthatók.

A Charles-Michel által megalkotott nyelv magában foglalta a siketektől tanult gesztusokat és az általa kitalált nyelvtani kategóriákat. Az így kapott rendszer túl bonyolult volt, például az „érthetetlen” fogalmát öt gesztussal fejezték ki („külső” - „értsd” - „lehetőség” - „melléknév” - „nem”), míg a természetes nyelvben a „ megérteni” - „nem”.

De l'Epe nem alkotta meg a francia jelnyelvet, de döntő szerepet játszott abban a vitában, hogy „a siketek szükségük van-e beszélt nyelvre”, mivel bebizonyította, hogy képesek gondolkodni a kimondott szavak használata nélkül is. Emellett felgyorsította a nyelv fejlődését azzal, hogy sok beszélőt gyűjtött össze iskolájában.

A 19. század végéig a nyelv virágzott. Azonban a siketek ( "oralisták" ) csak szóbeli beszéd tanításának hívei az 1880-as második Nemzetközi Siketek Nevelési Kongresszuson en] tartott vitában arra a következtetésre jutottak, hogy a jelnyelv csak akadálya a gyerekeknek beszél. A francia jelnyelvet teljesen betiltották az iskolákban.

A jelnyelv helyzete csak az 1970-es évek végén változott meg, amikor a siket közösség aktívan szorgalmazta a kétnyelvű oktatást. 1991-ben az Országgyűlés elfogadta a Fabus-törvényt, amely lehetővé tette a francia jelnyelvű oktatást. 2004-ben újabb törvény született, amely szerint a francia jelnyelv teljes nyelvi státuszt kapott.

Ábécé

A francia jelnyelv daktil ábécéje olyan fogalmak jelzésére szolgál, amelyekhez nincs külön gesztus, valamint francia szavak beszédbe illesztésére.

Levél Magyarázat Levél Magyarázat Levél Magyarázat
Ököl hajlított hüvelykujjal Ököl behajlított hüvelykujjjal és kisujjal, hadonászva. Előfordulhat, hogy a hüvelykujj nem hajlik meg. Ököl
Nyitott kéz behúzott hüvelykujjal Ököl a mutató- és középső ujjakkal széthajlítva, széttárva, hüvelykujj pedig irányukba nyújtva Az ökölből 90°-os szögben hajlítva
Oldalnézet Ököl hajlított mutató- és középső ujjal Ököl kinyújtott mutató- és középső ujjal
A kéz oldalnézete össze van szedve, a mutatóujj be van hajlítva Lapos ecset a hátoldalával felfelé, a beszélgetőpartner felé A K alakhoz hasonló, de a hüvelykujj az ökölhöz van nyomva
Az ujjak hajlottak, a hüvelykujj érintheti a többit Hasonló az "M"-hez, de csak a középső és a mutatóujja van behajlítva Három ujj kinyújtva
Oldalnézetben széttárt tenyér, mutatóujj a hüvelykujjra helyezve Az ujjak egy gyűrűben vannak összegyűjtve Kerek mutatóujj behajlítva
Ököl, mutatóujj kinyújtva A mutatóujj (lehet a középsővel együtt is) a beszélgetőpartner felé mutat és lefelé A nagy és a kisujj kihajlik az ökölből
Kecske jel Lefelé mutató ujj (vagy C alakú). A hajlított mutatóujj „megrajzolja” a levél körvonalát
Ököl hajlított kisujjal A keresztbe tett mutató- és középső ujj felfelé mutat, tenyérrel a beszélgetőpartner felé

Jegyzetek

  1. Etnológus . Letöltve: 2013. április 21. Az eredetiből archiválva : 2012. szeptember 29..
  2. Berthier, Ferdinánd. L'abbé de l'Épée, sa vie, son apostolat, ses travaux, sa lutte et ses succès; avec l'historique des monuments élevés à sa mémoire à Paris et à Versailles . - 1852. - S. 21.
  3. Jean-Rene Presneau. Charles-Michel de L'Épée abbé  (francia) . Archives de France . Letöltve: 2013. április 21. Az eredetiből archiválva : 2013. április 30..

Linkek