A Farhad és Shirin ( üzb . Farhod va Shirin ; فرهاد و شیرین ) Alisher Navoi (1484) hősi-romantikus verse , a Hamsa -gyűjtemény második része . Költői válasz Nizami Ganjavi Khosrov és Shirin versére .
A vers az iráni régióban népszerű cselekményt értelmezi Farhad herceg Shirin iránti szerelméről, aki szembenéz az iráni sah Khosrov ellenállásával. Elődeivel ellentétben Navoi Khosrovról Farhadra helyezi a hangsúlyt. Az utolsó építész kínai herceggé változik - egy hatalmas kán ( Hokon ) fiává. Farhad gyermekkorától fogva erős, okos és erényes volt, de égette a vágy. Szórakoztatására négy palotát ( qasr ) építenek, amelyek mindegyike az év egy bizonyos szakaszának van szentelve, és megvan a maga színe: rózsaszín ( gulrang ) tavaszra, zöld ( yashil rang ) a nyárra, sáfránysárga ( za ) 'faron ) őszre és kámforfehér ( kofur ) télre ( XIV ). De ez csak átmenetileg oszlatja el Farhad komorságát. Élete gyökeresen megváltozik, amikor meglát egy titokzatos koporsót ( sanduq ) apja kincstárában, amiben egy varázstükör ( mir'ot ) volt. Ezt a talizmánt Iskander idején Juno országából származó filozófusok ( failasuf ) alkották meg , élén Aflotun (XIX.) vezetésével. A tükör csak egyszer mutathatta meg mágikus erejét, ehhez azonban három akadályt kellett legyőzni: a sárkányt ( azhdaho ) [1] , Ahrimant ( Ahraman ) és Iskander várának mágikus őreit ( qal'a ). Az akadályok leküzdhetetlenségét Khizr segítségével simítja el, akivel Farhad egy forrásnál találkozik ( chashma ) . Miután megölt egy oroszlánt egy gyűrűvel, és egy nyíllal eltalálta a vasőr ( paykar ) gyenge pontját, Farhad belép a kastély belsejébe, ahol Jamshid sugárzó poharát szemléli . A tál segítségével megtalálja a Föld legbölcsebb emberét , Sukrotot , aki egy hegyi barlangban tölti életét. Sukrot tájékoztatja Farhadot, hogy Iskander varázstükre az apja kincstárából újra működik (XXV.). Kínába ( Csin ) visszatérve a herceg egy ibolyával ( binafsha ) és nárciszokkal ( nárgisz ) benőtt rétet lát a tükörben , magát ásóként és a gyönyörű lovasnőt, Shirint.
n. 1972