A Wu-xing ( öt elem ; öt elem ; öt cselekvés ; öt mozgás ; öt oszlop ; öt fázis ; a kínai五行öt állama , pinyin wŭ xíng ) a kínai filozófia egyik fő kategóriája; egy öttagú szerkezet, amely meghatározza az univerzum fő paramétereit. Ezek a tűz (火), a víz (水), a fa (木), a fém (金) és a föld (土). A filozófián kívül széles körben használják a hagyományos kínai orvoslásban , a jóslás gyakorlatában, a harcművészetekben, a numerológiában és a feng shui művészetében .
Az elsődleges elemek fogalmának egyik legkorábbi említése a "Kings of the Speech" ("Guo Yu") című könyvben található:
Zhou Yuvan (Kr. e. 782-771) uralkodásának nyolcadik évében a történész, Bo, a Cseng Huang Gong kérdéseire válaszolva, ezt mondta: „De valójában a harmónia szül mindent (különböző tulajdonságú anyagok kombinálása önmagában). ) ... Tehát az ókori bölcsek a Földet fémmel, fával, vízzel és tűzzel keverték össze, és ennek köszönhetően mindent létrehoztak" [1] .
A wu xing koncepció összetevőinek legkorábbi részletes leírása a klasszikus irodalomban a „ Hong fan ” 洪範 ( Nagy Terv ) fejezet a Dokumentumok könyvéből . Azonban az azt megelőző fejezet (a hagyományos időrend szerint) " Nagy Yuya Tanácsa " 大禹謨 is felsorolja őket, de más sorrendben (水、火、金、木、土); Itt láthatóan nem filozófiai fogalomról van szó, hanem az erőforrások kategóriáiról. Más forrásokban (" Zuo zhuan ", "Da Dai liji", " Huainanzi ") a klasszikus ötön kívül gabona穀-nak is nevezik.
Öt osztályt foglal magában (fa, tűz, föld, fém, víz), amelyek az összes létező tárgy és jelenség állapotát és összekapcsolódását jellemzik. A Wu Xing megjelenését a következő állapotok kialakulása előzi meg:
Az öt elemnek két fő ciklikus kölcsönhatása van: a kölcsönös generálás és a kölcsönös leküzdés .
A kölcsönös nemzedék a következő: a fa tüzet generál, a tűz földet, a föld fémet, a fém vizet, a víz fát.
A kölcsönös legyőzés a következő: a fa legyőzi a földet, a föld legyőzi a vizet, a víz legyőzi a tüzet, a tűz legyőzi a fémet, a fém legyőzi a fát.
Öt elem [2] | Faipari | Tűz | föld | Fém | Víz |
---|---|---|---|---|---|
Hieroglifák | 木 | 火 | 土 | 金 | 水 |
Hong rajongói szám | 三 (3) | 二 (2) | 五 (5) | 四 (4) | 一 (1) |
Yue ling szerinti szám | 八(8) | 七 (7) | 五 (5) | 九 (9) | 六 (6) |
Öt szín |
Kék , zöld_ _ |
Red 赤 |
sárga_ _ |
fehér 白 |
Fekete , kék _ |
Öt irány 五方 |
East 东 |
dél _ |
Központ _ |
Nyugat_ _ |
Észak_ _ |
Az év évszakai |
tavasz_ _ |
nyár_ _ |
Szezonon kívül |
ősz_ _ |
tél_ _ |
napszak _ |
reggel_ _ |
dél _ |
Este_ _ |
naplemente_ _ |
éjfél _ |
Ünnepek_ _ |
Tavaszi Fesztivál |
Szerencsétlenség-kerülő nap 上巳 |
Beginning Summer Festival 端午 |
Két hetes estéje 七夕 |
Két Kilencedik Fesztivál 重阳 |
öt csillag |
Jupiter_ _ |
mars_ _ |
Szaturnusz_ _ |
Vénusz_ _ |
Mercury_ _ |
Öt hang 五声 |
Kilégzés 呼 |
Nevetés_ _ |
énekelni_ _ |
Sírás_ _ |
nyögi ki |
Öt mérleg 五音 |
Jue 角 |
Zhi 徵 |
gong 宫 |
shang 商 |
Yu 羽 |
szervek _ |
máj _ |
szív_ _ |
Spleen 脾 |
Tüdők 肺 |
vese_ _ |
Öt belsőség 五腑 |
epehólyag_ _ |
vékonybél _ |
gyomor_ _ |
Vastagbél _ |
Hólyag_ _ |
Öt érzékszerv |
Düh_ _ |
Öröm_ _ |
Töprengés _ |
Gyász, vágyakozás |
félelem_ _ |
Ujjak_ _ |
Névtelen 无名指 |
Middle 中指 |
Index 食指 |
Big 大拇指 |
kisujj 小指 |
érzékszervek _ |
szem _ |
舌 nyelv |
Száj 口 |
Orr_ _ |
Ear 耳 |
Az érzékek öt tárgya 五觉 |
szín_ _ |
Form 觸 |
Kóstolja meg _ |
szag _ |
Hang _ |
Five Liquids 五液 |
könnyek_ _ |
Pot 汗 |
nyál _ |
Orrnyálka _ |
vizelet_ _ |
Öt íz 五味 |
savanyú _ |
Keserű, égő 苦 |
édes _ |
Akut (éles) 辛 |
sós_ _ |
Öt illat 五臭 |
Avas , dohos |
énekelt, égett 焦 |
Illatos , édes |
Metal 腥 |
Rotten 朽 |
五氣 | 筋 | 血 | 肉 | 气 | 骨 |
五榮 | 爪 | 面 | 唇 | 毛 | 髮 |
öt állat |
Azure Dragon |
Scarlet Phoenix |
Sárga Unikornis 黄麟 |
Fehér Tigris |
Fekete teknős (teknős kígyó) 玄武 |
öt háziállat |
kutya_ _ |
bárány _ |
Tehén_ _ |
csirke_ _ |
disznó_ _ |
Ötféle élőlény 五虫 |
Méretezett _ |
tollas 羽 |
Sima bőrű 倮 |
Szőrmével (gyapjú) bevonva |
Páncélozott _ |
Öt gabonaféle 五穀 |
búza , árpa _ |
Köles (nyálkás) 黍 |
Gaoliang 禾 |
rizs_ _ |
Bab 豆 |
Öt gyümölcs |
Plum 李 |
Sárgabarack_ _ |
Yuyuba 枣 |
őszibarack_ _ |
Gesztenye (kínai) 栗 |
Öt zöldség 五菜 | 韭 | 薤 | 葵 | 葱 | 藿 |
Öt norma 五常 |
Emberség _ |
Rituálé (li) 礼 |
Bízz _ |
igazság _ |
Bölcsesség_ _ |
五政 | 宽 | 明 | 恭 | 力 | 静 |
Öt időjárási hatás |
szél _ |
Forróság _ |
Páratartalom _ |
Szárazság_ _ |
hideg_ _ |
五化 | 生 | 长 | 化 | 收 | 藏 |
五祀 | 户 | 灶 | 霤 | 门 | 井 |
Mennyei szárak (ciklikus jelek) 天干 |
甲•乙 (1, 2) | 丙•丁 (3, 4) | 戊•己 (5, 6) | 庚•辛 (7, 8) | 壬•癸 (9, 10) |
Földágak (ciklikus jelek) 地支 |
寅•卯 | 巳•午 | 辰•未•戌•丑 | 申•酉 | 亥•子 |
A wu-xing fogalmát a kínai filozófusok különböző mértékű szkepticizmussal érzékelték: Xun-tzu (58-115) és Mo-tzu (41-2) azzal érvelnek, hogy a fázisok egymásutánja nem szabályos (五行无常胜); Han Fei Wu Xinget az általa nevetséges jóslási gyakorlatok összefüggésében említi (19-307) [3] .
Kritikusan szólva a Wu Xing koncepciójáról, Xun Tzu kiemeli annak két fő támogatóját: Zi Xi-t és Meng Zi -t (非十二子:子思唱之,孟軻和之). Ismert források szerint azonban ezeket a gondolkodókat nem Wu Xing természetfilozófiai vonatkozása érdekelte, hanem erkölcsi és etikai alkalmazása (lásd a fenti táblázatban Wu Chan五常).
Jia Yi (Kr. e. 201-169, Ding. Han) egy alternatív összefüggésrendszert ír le, amely a hatos szám és a konfuciánus kánon köré épül, legalisztikus és taoista kifejezésekkel kombinálva: hat cselekvés, hat tanítás, hat norma, hat klasszikus könyv.
Szótárak és enciklopédiák | |
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |