Háromkamarás parlament

Háromkamarás parlament ( háromkamarás , háromoldalú rendszer ) - a parlament felépítése , amelyben három kamarából áll. A többkamarás parlament egyik formája . Jelenleg a világ egyetlen államában sem található ilyen parlamenti struktúra, és a történelemben meglehetősen ritkák a háromoldalú parlamentek példái. Hasonló formákat találtak Dél-Afrikában , a Kínai Köztársaságban (Tajvan) , a Jugoszlávián belüli szocialista köztársaságokban és sokkal korábban Franciaországban . Számos parlamentet a kutatók néha háromkamarásnak is neveznek, de ezt a meghatározást nem írták le kifejezetten az adott országok törvényei, és a tudomány nem ismerte el általánosan. A háromkamarás rendszert Simon Bolivar is javasolta az általa javasolt kormányzati modell részeként .

Franciaország

Néha háromkamarás parlamentként írják le a francia általános államokat , amelyekben három birtok képviseltette magát: a nemesség , a papság és a köznép , akik általában külön-külön, de gyakran együtt üléseztek. A birtokrendszer azonban a hagyományos kamarákkal ellentétben nem vertikális, hanem horizontális szerkezetű volt, ami nem engedi, hogy egy ilyen leírás meghonosodott és általánosan elfogadottként teret nyerjen.

Háromkamarás parlamentként általában a napóleoni konzulátust tekintik , amely a Szenátusból , a Tribunatusból és a Törvényhozó Testületből áll .

Dél-Afrika

Az apartheid korszakában a dél-afrikai parlament az 1983-as alkotmány szerint három kamarából állt. Ez a modell 1984 - től 1994 -ig működött . A kamarák faji alapon készültek . A House of Assembly ( Afrik. Volksraad  ) fehérekből , a Képviselőház ( Afrik.  Raad van Verteenwoordigers ) az úgynevezett " színesekből ", a Küldöttek Háza ( Afrik.  Raad van Afgevaardigdes ) pedig az indiánokból állt [1]. .

Jugoszlávia

A JSZK 1974 -es alkotmánya szerint az országot alkotó köztársaságok parlamentjei háromkamarásak voltak . Az egyik kamara az állampolgárokat, a másik a közösségeket , a harmadik pedig a társadalmi-politikai szervezeteket látta el. A regionális gyűlések ilyen bonyolult struktúrájának számos kutató szerint a demokrácia látszatát kellett volna formálnia , külsőleg kompenzálnia a Jugoszláv Kommunista Párt tényleges monopóliumát az országban [1] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 A parlament szerkezete és kamaráinak szervezete // Külföldi országok alkotmányos (állam)joga / Strashun B. A. . - 3. kiadás - M .: BEK, 2000. - V. 1-2 oldal = 784. - ISBN 5-85639-276-0 . Archivált : 2012. január 10. a Wayback Machine -nél