Togus-Aldar ( osset . Togus-Ældar, Togys-Ældar) az oszét Nart-eposz szereplője , hatalmas uralkodó, a nartok ellensége.
Togus-Aldar számtalan csordáját őrizte egy vasszájú farkas, egy vascsőrű sólyom és egy vaspofájú mén. A Togus-Aldar számos lovas különítménye elzárta az utat a Nasran-Aldar osztagok előtt, amikor a tenger felé tartottak. A fiatal Nart hős , Atsamaz önként jelentkezett, hogy megküzdjön Togus-Aldar csapataival. Atsamaz lova tanácsára vízmentes ragasztóba mártotta és kavicsba hengerelte, s így legyőzve a tógus-aldár csordák őreit, a csordákat a szánokhoz szállította. Ezt követően az ifjú Atsamaz hosszú küzdelembe kezdett Togus-Aldarral, és halálos sebet kapott tőle. Atsamazt Togus-Aldar felesége mentette meg, akinek olyan szokatlan tulajdonsága volt, hogy minden sebesültet meggyógyított, ha lefeküdt vele. Togus-Aldar, aki otthonába hozta a foglyul ejtett Atsamazt, meggondolatlanul rádobta a filcre, amelyen a felesége aludt. Atsamaz az éjszaka folyamán meggyógyult és megölte ellenségét, majd feleségül vette feleségét:
„Két napig harcoltak, és a harmadik nap estéjén Atsamaz elesett az őt átszúró nyilak súlya alatt. Togus-Aldar a lova farkához kötözte és a házába vonszolta. Éjszaka valami filcre dobták az Atsamazt, ami mindig a sarokban hevert. Kiderült, hogy a filc volt az, amelyen Togus-Aldar felesége aludt. Atsamaz éjszakára a nemezre feküdt aludni, és reggelre begyógyult a sebeiből. A nyilak kiestek az oldalaiból, és nagy nyílhalom keletkezett. Délután Atsamaz megölte Togus-Aldart, feleségét vette feleségül" [1] .
| Nart eposz és oszét mitológia | |
|---|---|
| istenségek |
|
| Hősök |
|
| Mítikus teremtmények |
|
| mitikus helyek |
|
| Mitikus tárgyak |
|
| Meta |
|