| Geir Tveit | |
|---|---|
| alapinformációk | |
| Születési név | Nynorsk Nils Tveit |
| Születési dátum | 1908. október 19 |
| Születési hely | Bergen |
| Halál dátuma | 1981. február 1. (72 évesen) |
| A halál helye | Nurheimsund , Kwam |
| Ország | Norvégia |
| Szakmák | zongoraművész , zeneszerző |
| Eszközök | zongora |
| Műfajok | opera és szimfónia |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Geir Tveitt ( norvég Geirr Tveitt , 1908 . október 19. , Bergen - 1981 . február 1. , Nurheimsund ) norvég zeneszerző, a nemzeti mozgalom központi alakja a harmincas évek norvég kultúrájában. Thveit tehetséges zongorista is volt, és gyakran előadta saját szerzeményeit. Zenéjében több hatás is kiemelkedik - Sztravinszkij korai balettjei, Bartok zenéjének ritmusai, Debussy és Ravel zenéjének misztikus hangulatai , de mindenekelőtt a norvég népzene hatása érezhető művein.
Tveit Bergenben született tanári családban. A család hamarosan az Oslo melletti Drammenbe költözött , de csak a téli hónapokat töltötte ott, nyáron pedig a Hardangerfjord melletti farmjukra ment . Születésekor Tveit Nils néven keresztelték meg, de később, tekintettel a "nem elég norvégra" névre, Geirre változtatta, és egy második "t"-t is hozzáadott a vezetéknévhez, hogy helyesebben ejtse ki. Thveit tehetséget mutatott a zene iránt, megtanult hegedülni és zongorázni, majd később zenét írni. 1928-ban külföldre ment tanulmányait folytatni, a lipcsei konzervatóriumban tanult, amely akkoriban a világ egyik vezető zeneiskolája volt. Zeneszerzést és zongorát tanult. Thveit krónikusan pénzhiányban szenvedett, és fordításból élt. 1930-ban a Breitkopf & Härtel elfogadta "12 Two-Part Inventions in Lydian, Dorian and Phrygian Modes" című művét , a következő évben pedig a Lipcsei Szimfonikus Zenekar adta elő első zongoraversenyét.
1932 -ben Tveit kiábrándult a lipcsei tanításból, és Párizsba költözött , ahol magánórákat vett Arthur Honeggertől és Heitor Villa-Lobostól , majd Nadia Boulanger osztályába lépett . Később egy ideig Bécsben élt, majd 1938-ban Párizson keresztül visszatért Norvégiába. Művei nagy sikert arattak Oslóban, emellett a Sjofartstidende című újság zenekritikusaként is tevékenykedett . A második világháború után jelentős európai koncertkörútra tett szert. 1947-es párizsi koncertje különösen sikeres volt.
Ennek ellenére a háború utáni általános légkör általában kedvezőtlen volt Tveit számára, mivel értelmiségi körökben elutasították a nemzeti érzelmek minden megnyilvánulását, amely különösen munkásságának alapját képezte. 1970-ben a háza leégett, megölve mintegy 300 kiadatlan művét, alkotói örökségének mintegy 80%-át. A zeneszerző soha nem tért magához ebből a csapásból, soha többé nem írt zenét, és a Kwam commune Nurheimsundban halt meg 1981-ben.
operák
balettek
Baldur álmai (Baldurs Draumar), balett 3 felvonásban, op. 81 (1935-38)
Birgingu, koreográfiai dráma (1939)
Brownie (Husguden), balett, op. 184 (1956)
zenekarra
Prillér, szimfonikus költemény líd módban, op. 8 (1931), rev. 1992-ben
1. szimfónia "Karácsony" (Julekvelden), op. 183 (1958), rev. 2008-ban
Water Spirit (Nykken), szimfonikus kép, op. 187 (1957)
Száz népdal a Hardanger régióból (Hundrad hardingtonar), hat szvitből álló ciklus, op. 151:
– 1. szvit, op. 151, 1-15 (1950-54)
- 2. szvit „A hegyek dalai” (Fjellstev), op. 151, 16-30 (legkésőbb 1955-ig)
– 3. szvit, op. 151, 31-45 (1956), elveszett
- 4. szvit "Esküvői lakosztály" (Brudlaupssuiten), op. 151. sz. 46-60 (legkésőbb 1958-ig)
- 5. szvit "Trollok dallamai" (Trolltonar), op. 151., 61-75. sz. (legkésőbb 1963-ig)
- 6. szvit, 76-100. sz., op. 151, elveszett
Három darab Baldur álmaiból (1958), újrajátszva. 1999-ben a "Napisten szimfóniájaként" (Solgud-symfonien)
Koncertek
1. F-dúr zongoraverseny, op. 5 (1927-30)
2. Esz-dúr zongoraverseny "Homage to Ravel", op. tizenegy? (1933), elveszett
3. zongoraverseny "Dedikáció Brahmsnak", op. 126 (1933, rev. 1947), csak a szerző hangfelvétele
4. zongoraverseny "Northern Lights", op. 130 (1947), rev. 1991-ben
5. zongoraverseny, op. 156 (1950), rev. 1987-ben
6. zongoraverseny (1966), elveszett
Változatok egy Hardanger-vidéki népdalra két zongorára és zenekarra (1939/49)
Hardingfele 1. Concerto op. 163 (1956)
Hardingfele 2. Concerto, Három fjord, op. 252 (1966)
1. (19?) verseny hárfára és zenekarra elveszett
2. hangverseny hárfára és zenekarra, "Heroic" ("Concerto Eroico"), op. 170 (1957)
Verseny vonósnégyesre és zenekarra (1933), elveszett
Koncert hegedűre és zenekarra (1939), újrajátszva. 2006-ban
Koncert szaxofonra és zenekarra, op. 54 (1936), elveszett
Fúvószenekarra
Sinfonietta (Sinfonietta di soffiatori), op. 203 (1962)
A régi malom (Det gamle kvernhuset), op. 204 (1962)
Himnusz a szabadsághoz (Hymne til fridomen) (1962)
Március Christian Fredrik herceg tiszteletére (Prinds Christian Fredriks Honnormarch) (1970)
Szimfónia (Sinfonia di soffiatori) (1974)
Norwegian Suites No. 1 & 2 iskolai zenekarnak (1964)
Kamarazene
Fantasy csellóra és zongorára, op. 9, elveszett
Útinaplóból (Fra ei Reisedagbok), vonósnégyes (1930/60)
Septett két hegedűre, brácsára, csellóra, nagybőgőre, oboára és kürtre (1967), töredék
Nyári est (Jonsokkvelden), septett két hegedűre, brácsa, cselló, nagybőgő, angol. kürt és kürt (1969), töredék
Zongorára
12 kétrészes találmány líd, fríg és dór módokon, op. 2 (1928, rev. 1951)
12 háromrészes találmány, op. 3 (19?), csak #5 maradt életben
12 négyrészes találmány, op. 4 (19?), csak a 3. maradt fenn
14 tanulmány, op. 7 (1931), elveszett
D-moll variációk (1928), elveszett
A Napisten tánca (Solgudens dans) Baldr álmaiból, op. 91, No. 15 (193?)
Meinvarnathur (1935-1938)
Vaorkvedja (1937)
Tull til Tullemor (1943)
29. zongoraszonáta, Etere szonáta, op. 129 (1934-35, rev. 1947)
Menüett Nadia Boulangernek (19?), ajánlom. 1. zongoraszonáta tétele, "Homage to Ravel" (1947)
Ötven népdal a Hardanger régióból, op. 150, sz. 1-50 (1951)
eoli hárfa (Eolsharpa), op. 132 (1947?)
Fluoreszcencia (Morild) (legkésőbb 1952-ig), csak a szerző által készített hangfelvétel
Brudlaups-klokkor (1963)
Szólistáknak és kórusnak és zenekarnak
Haavamaal (A Magasztos beszéde), tenorra, hárfára, fuvolára, dobra és zenekarra (1930)
Haakonarmaal szopránra, tenorra, basszusgitárra, kórusra és zenekarra (1934-1944)
Des Iles (Szigetek), tenorra és zenekarra (1948)
Teknős, szopránra és zenekarra, John Steinbeck szövegére (1953)
Kjikarten, kórusra és zenekarra, op. 167 (1957)
Edvard Grieg négy levele Franz Beyerhez, tenorra és zenekarra (1967)
Bergkrystal, Knut Hamsun szövegére, kórusra és zenekarra (1971)
Ved nyingen, Knut Hamsun szövegére, kórusra és zenekarra (1971)
Basun, Knut Hamsun szövege (1971)
Telemarkin, kantáta mezzoszopránra, szavalóra, Hardanger hegedűre és zenekarra (1974) * Telemark Norvégia egyik legszebb vidéke
Cleng Peerson, szavaló és zenekar, a norvégok Amerikába emigrációjának 150. évfordulójára (1975)
kórusra
Hirdlids kvedja, férfikarra (1933)
Dansa no dunkjin, olsong, férfikórus (1940)
Kveldar, Halldis Moren Vesaas (19?) szövege
Zene a színháznak
Jonsok-spel (Hans Henrik Holm) 1936
Kapp Farvel (Arthur Klæboe) 1961
Ryktesmedane (Lady Gregory) 1962
Herborg og Vigleik (Sjur Lothe) 1964
Jacob Sande. Hestehandlarar. Dráma i 4 színész (1964/68)
Med ugler til Athén. 1979
Dalok
Songar (8) Hans Henrik Holm: Jonsoknatt arr. dalhoz og klaver, 1936
Songar (5) szövegig: Liboria Villa Cantilla, 1951
Sju Sivlesongar a Per Sivle szöveggel, op. 166, 1957
Dalszöveg: Marie Takvam, 1962
Songar til dikt Ragnvald Vaage, 1963
Songar til av Ivar Orgland, 1963
Songar til dikt, Olav H. Hauge op.243, 1963
Tolv songar til dikt Aslaug Låstad Lygre, op. 246, 1964
Songar til szöveg, Knut Horvei, op. 249 (baryton, orkester) 1964
Sanger til dikt Arnulf Overlandtől, 1965
Sanger til dikt Johan Falkbergettől, 1965
Songar til dikt Aslaug Vaa, 1966. Røyst, klaver/kammerorkester
Dalszöveg: Hartvig Kiran, 1967-68
Songar til dikt Anders Hovdentől, 1968. Røyst, kor og orkester
Mauriac-sanger, szöveg Francois Mauriac, 1968. Kor, orkester
Dalszöveg: Sigrid Undset, 1970
Dalszöveg Halldor Kiljan Laxnesstől, 1971
Song til dikt Tarjei Vesaastól, 1971
Dalszöveg: Knut Hamsun, 1971
Songar til dikt Ragnvald Skredétől, 1972
Dalszöveg: Ragnhild Jølsen, 1974
Dal szöveggel Olav Kastetól, 1974
Sytjan dalszövegek és szemüvegek Jan Magnus Bruheimtől, 1977
Norheimsundfox/Friar'n (Foxtrot), szöveg Einar Skjæraasen, arr. Egil Monn-Iversen
Lomnæsvisa, szöveg Alf Prøysen
Roald Amundsen
Roald Amundsen
Harteigen, Lars Vivelid szövege
Utdrag frå: Der villmarka suser av Mikjell Fønhus
Mandeltreblomar, szövege Steinar Brauteset
Di baka, SMS Hans Lind
Pl. møtte deg aldri, szöveg Astrid Krog Halse
Ragnhild si, szöveg: Geirr Tveitt (Til Ragnhild Nordsjø)
Vårherre han vild' ikkje ha meg, szöveg Geirr Tveitt. 1949
Pl. hev tvetta haore mjukt, røyst og klaver számára. (Til AFKlaveness 1944), szöveg Geirr Tveitt
Gorilla-schlager, szöveg Geirr Tveitt
Gullgravarvise frå Strilalandet, szöveg truleg Geirr Tveitt
Legutóbbi szigetek skaldekunst, szövege Egil Skallagrimson
Smørblomster, szöveg Betty Berg-Olsen u. Bergen 1951
Helland Hansen/Harmonien/Launy Grøndahl. Manus Mic
Søndmørsk fiskersang, Ole Christian Bull szövege, 1971
Fra kaia til brua, szöveg Reinert Torgersen, 1971