Tambroni, Clotilde
| Clotilde Tambroni | |
|---|---|
| ital. Clotilde Tambroni | |
| Születési dátum | 1758. június 29. [1] |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1817. június 2-án [1] (58 évesen)vagy 1817. június 4-én [2] (58 évesen) |
| A halál helye | |
| Foglalkozása | nyelvész , klasszicista , költő , klasszika-filológus , író |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Clotilde Tambroni ( olaszul: Clotilde Tambroni ) olasz filológus, nyelvész és költőnő.
A pármai születésű Paul és Maria Rosa Muzzi lánya; Giuseppe Tambroni diplomata és tudós nővére . Erős tanulási képességről tett tanúbizonyságot, a görög Emmanuel Aponte [3] , bolognai professzor irányítása alatt tanult meg ógörögül. A tanítások során nagyobb figyelmet fordítottak a latinra . Egyes korabeli anekdoták szerint [4] Clotilde csalódott volt a szerelemben, és teljes egészében az ősi nyelvek tanulmányozásának szentelte magát. 1792-ben Doriclea Sicionia álnéven az Arcadia Akadémia tagja lett [5] , majd 1793. november 23-án tudományos fokozat nélkül is a Bolognai Egyetem görög nyelv tanszékére került. amelyet 1806-ban írt és felolvasta az avató beszédet [6] . A modern nyelvekben is kitűnt, beleértve a spanyol , francia és angol nyelv elsajátítását .
1798-ban, Napóleon Olaszországba érkezésével és a Cisalpin Köztársaság megszületésével Tambroninak el kellett hagynia a helyet, mert nem volt hajlandó hűséget esküdni az új államnak. Kénytelen volt elhagyni Olaszországot, tanárához menekült Spanyolországba, ahol beiratkozott a Spanyol Nyelv Királyi Akadémiájára . Politikai nézetei ellenére azonban 1799 szeptemberében visszahelyezték a görög nyelv és irodalom tanszékére. 1804-ben jelentősen megemelték a fizetést. 1808-ban Clotilde egészségügyi okokból korán nyugdíjba vonult [7] . Certosa di Bologna temetőjében temették el , egy márványszarkofágban, Adamo Tadolini szobrászművész által készített emlékmű mellszobra Antonio Canova [8] , Clotilde barátja [9] segítségével készített márvány mellszobrot.
Művek
- Per le faustissime nozze del nobil uomo il signor conte Niccolo Fava Ghisilieri colla nobil donna la signora Gaetana Marescotti Berselli. Versi , co' tipi Bodoniani, Parma 1792.
- Pelice parto della nobil donna signora contessa Susanna Jenisson Walworth Spencer. Ode greco-italiana , Bélyeg. S. Tommaso d'Aquino, Bologna 1792.
- Per la ricuperata salute dell'em.mo e rev.mo signor cardinale d. Andrea Gioannetti degnissimo arcivescovo di Bologna. Ode pindarica , bélyeg. S. Tommaso d'Aquino, Bologna 1793.
- Al nobile ed eccelso signor conte senatore Ferdinando Marescalchi Fava pel quinto solenne suo ingresso al gonfalonierato di giustizia della citta e popolo di Bologna. Ode saffica greca , co' tipi Bodoniani, Parma 1794.
- In one del celebre tipografo Giambattista Bodoni. Elegia greca , Tip. Reale Bodoni, Parma 1795.
- In lode del feld-maresciallo conte di Clairfait. Óda , bélyeg. S. Tommaso d'Aquino, Bologna 1796.
Epistolary műfaj
- Clotilde Tambroni szerkesztett levél , MF Sacchi kúrája, Tipp. Agnelli, Milánó 1804.
- Alcune lettere della celebre Grecista Clotilde Tambroni , F. Raffaello úr, Tipp. Corradetti, San Severino Marche 1870.
- Lettere di quattro gentildonne bolognesi , a cura di S. Battistini és C. Ricci, Tip. Monti, Bologna 1883.
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Clotilde Tambroni // FemBio : Prominens Women Data Bank
- ↑ 1 2 3 www.accademiadellescienze.it (olasz)
- ↑ Vö. P. Giordani, Opére , Le Monnier, Firenze 1857, p. 320.
- ↑ Vö. F. Zanasi, In cerca di fama , nel sito di "Homo Laicus" . Hozzáférés dátuma: 2013. május 18. Az eredetiből archiválva : 2013. június 22.
- ↑ Vö. G. Melzi, Anonim- műsor és olasz írói álnév , Tipp. Pirola, Milano 1848, p. 332.
- ↑ Vö. Orazione inauguurale detta nella r. Universita di Bologna il di 11 gennaio 1806 da Clotilde Tambroni , Tipp. Ramponi, Bologna 1806.
- ↑ Vö. S. Mazzetti, Memorie storiche sopra l'Università e l'Istituto delle Scienze di Bologna , Tip. S. Tommaso d'Aquino, Bologna 1840, p. 131.
- ↑ Vö. MC Liguori, Clotilde Tambroni , nel sito della "Certosa" Archiválva : 2014. október 17. a Wayback Machine -nál .
- ↑ Il fratello di Clotilde, peraltro, scrisse una nota biografia del Canova, che ospitò varie volte a Roma. vö. G. Tambroni, Intorno la vita di Antonio Canova , Tipp. Salviucci, Roma 1823.
Irodalom
- M. Bandini Buti, Poetesse e scrittrici , vol. II, Tosi, Milano 1942, ad vocem.
- G. Cavallari Cantalamessa, Una professoressa di greco: Clotilde Tambroni , Tipp. Fossataro, Nápoly, 1907.
- A. Levati, Dizionario biografico cronologico delle donne illustri , Tip. Bettoni, Milano 1822, ad vocem
- L. Taccani, Clotilde Tambroni, o La più nobile missione della donna , Tipp. Muggiani, Milánó 1872.
- Tambroni (Clotilde) , in "Nouvelle Biographie Générale depuis les temps les plus recules jusq'a nos jours", t. XLIV, Párizs 1865, pp. 858-859.
- R. Tosi, Clotilde Tambroni e il classicismo tra Parma e Bologna alla fine del XVIII secolo , in Alma mater studiorum. La presenza femminile dal XVIII al XX secolo. Ricerche sul rapporto donna-cultura universitaria nell'ateneo bolognese , Clueb és Bologna 1988, pp. 119-134.
Linkek
- Tambroni, Clotilde // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
 Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|---|---|---|---|---|
| ||||