A Leningrádi Művészszövetséget 1932. augusztus 2-án alapították a Szovjet Művészek Leningrádi Regionális Szövetsége néven; 1959 óta - az RSFSR Művészek Szövetségének leningrádi fiókja; 1968 óta - az RSFSR Művészek Szövetségének (LOSH) leningrádi szervezete; 1991 végétől, Leningrádnak Szentpétervárra való átnevezése után Szentpétervári Művészszövetségnek hívják.
A kiállítási tevékenység a szervezet és tagjai művészeti életének szerves részét képezte. A legtöbb esetben a kiállítások elnevezésekor hivatalosan a művészek - a Leningrádi Művészszövetség tagjai - gyűjtőnevet használták: "leningrádi művészek" [1] .
Ez a lista a leningrádi művészek alkotásainak bemutatásához kapcsolódó fő kiállítási eseményeket mutatja be az 1932 és 1991 közötti időszakban. A listán szerepelnek a későbbi retrospektív kiállítások is, amelyek teljes egészében a leningrádi művészek alkotói örökségének szentelték.
| A kiállítás részletei | Kiállítási lépték | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A kiállítás 1951. november 22-én nyílt meg Leningrádban az Állami Orosz Múzeum termeiben, és a nemzeti képzőművészetben az év egyik jelentős eseményévé vált. A kiállítás szervezését és előkészítését egy külön erre a célra létrehozott 26 fős kiállítási bizottság végezte Vaszilij Szokolov festőművész elnökletével . A művek közvetlen megtekintését és kiválasztását szekcióbizottságok végezték. A kiállítást egy 8 főből álló kiállítási bizottság alakította Anatolij Kazancev elnökletével . A kiállításról részletes katalógus jelent meg.
A kiállításra elsősorban leningrádi művészek 1951-ben készített alkotásait válogatták be. Sok közülük később művészeti múzeumok gyűjteményeibe került, az RSFSR Művészeti Alapja, valamint hazai és külföldi galériák és gyűjtők szerezték be. | ||||||||
|
A kiállítás 1955. július 7-én nyílt meg Leningrádban a Szovjet Művészek Leningrádi Szövetségének termeiben . A kiállítás szervezését és előkészítését a 23 fős kiállítási bizottság végezte, melynek elnöke Yaroslav Nikolaev festőművész volt. A kiállítást egy 10 fős kiállítóbizottság alakította Anatolij Kazancev elnökletével . A kiállítás a hagyományos festészet, szobrászat és grafika mellett a műporcelán, a műüveg és az ékszer önálló szekcióit mutatta be. Összesen 629 alkotást választottak ki a kiállításra. A kiállításról részletes katalógus jelent meg. A kiállításon 192 művész vett részt.
| ||||||||
|
Az 1956. december 5- én Leningrádban a Szovjet Képzőművészek Leningrádi Szövetségének termeiben megnyílt kiállítás a szovjet képzőművészetben az év egyik jelentős eseményévé vált. Az ott bemutatott művek túlnyomó többsége alkotó jellegű volt, viszonylag kisebb része megrendelésre. Ez utóbbiak főként könyvgrafikához, porcelánhoz, ipari grafikához, műüveghez kapcsolódnak. Így a festészeti szekcióban egyetlen Lenint, Sztálint, a párt és a szovjet állam vezetőit ábrázoló alkotás sem szerepelt, és az 1989-ben benyújtott alkotásokból mindössze három alkotást szenteltek ennek a témának.
A kiállításon a hagyományos festészet, szobrászat és grafika mellett a kézművesség, valamint a színház- és díszítőművészet mestereinek alkotásai is láthatók voltak. A kiállítás eredményeként katalógus is megjelent, az eseményt a sajtó széles körben ismertette. A kiállításon 473 művész vett részt.
| ||||||||
|
A kiállítás 1957. október 3-án nyílt meg Leningrádban az Állami Orosz Múzeum termeiben , és az októberi forradalom 40. évfordulója alkalmából készült. A kiállítást egy 43 fős kiállítási bizottság szervezte Yaroslav Nikolaev festőművész elnökletével . A kiállítást egy 22 főből álló kiállítási bizottság alakította Anatolij Kazancev elnökletével.
Szinte minden alkotás első alkalommal került kiállításra. A kiállítás bemutatta a kortárs képzőművészet összes főbb műfaját. A forradalom évfordulójának szentelt kiállítás jelentős számú cselekményképet határozott meg a kiállításon a forradalom történetének és a szovjet állam kialakulásának témájában. A kiállítást a sajtó széles körben ismertette. | ||||||||
| A kiállítás részletei | Kiállítási lépték | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A kiállítást a Leningrádi Művészszövetség termeiben rendezték meg. A kiállítás lebonyolítását és előkészítését egy külön erre a célra létrehozott kiállítási bizottság végezte. A művek közvetlen megtekintését és kiválasztását a legtekintélyesebb szakemberekből álló szakbizottságok végezték. A kiállítás kialakításában a kiállítási bizottság vett részt. A kiállításra festészeti, szobrászati, grafikai, színházi és díszítő, valamint díszítő- és iparművészeti alkotásokat válogattak be. Részletes kiállítási katalógus jelent meg (összeállította: L. Zorina, szerkesztő V. Shvedova).
A kiállításon bemutatásra kerültek leningrádi művészek 1960-ban készített alkotásai, valamint néhány korábbi alkotás. Szinte minden alkotás első alkalommal került kiállításra. Sokan közülük később a művészeti múzeumok gyűjteményébe kerültek, amelyeket az RSFSR Művészeti Alapja, galériák és gyűjtők szereztek be. A kiállításon műfaji festmények, portrék, tájképek, csendéletek és enteriőrök szerepeltek. | ||||||||
|
A kiállítás az Állami Orosz Múzeum termeiben nyílt meg. A kiállítás megszervezését és előkészítését egy külön erre a célra létrehozott, 49 fős kiállítási bizottság végezte Vaszilij Szokolov elnökletével. A kiállítást Vjacseszlav Zagonek elnökletével egy 18 fős kiállítási bizottság hozta létre. A kiállításra festészeti, szobrászati, grafikai, színházi díszítő- és díszítőművészeti alkotásokat válogattak be. Megjelent a kiállítás részletes katalógusa.
A tárlaton a leningrádi művészek 1959-1960-ban készített alkotásai, valamint néhány korábbi alkotás került bemutatásra. A kiállítás bemutatta a modern képzőművészet főbb típusait és műfajait: tematikus kompozíció, portré, tájkép, csendélet. Szinte minden alkotás első alkalommal került kiállításra. Sokan közülük később a művészeti múzeumok gyűjteményébe kerültek, amelyeket az RSFSR Művészeti Alapja, galériák és gyűjtők szereztek be. | ||||||||
|
A szeptember 13-án az Állami Orosz Múzeum és a Leningrádi Művészszövetség termeiben megnyílt kiállítás a szovjet képzőművészetben az év egyik jelentős eseményévé vált. A kiállítást egy 50 fős kiállítási bizottság készítette Vaszilij Szokolov elnökletével. A művek közvetlen megtekintését és kiválasztását a legtekintélyesebb szakemberekből álló szakbizottságok végezték. A kiállítást a 27 főből álló kiállítási bizottság hozta létre, amelynek elnöke Jevsej Moiseenko volt. A kiállításra festészeti, szobrászati, grafikai, színházi díszítő- és díszítőművészeti alkotásokat válogattak be. Ennek eredményeként megjelent a kiállítás részletes katalógusa.
A leningrádi néző mintegy 170 alkotást nem látott a kiállításon, mivel azokat választották ki a leningrádi művészek képviseletére a néhány nappal később Moszkvában megnyílt szövetségi kiállításon.
A kiállítás és az azon kiállított alkotások leírása és hivatkozásai a folyóiratokon kívül számos képzőművészeti forrásban, a leningrádi művészek munkásságának szentelt monográfiákban és kiállítási katalógusokban találhatók. | ||||||||
|
A kiállítást az Állami Orosz Múzeumban rendezték meg. A kiállítás szervezését és előkészítését a 25 fős kiállítási bizottság végezte, melynek elnöke Mihail Anikushin volt. A kiállítást Igor Ominin grafikusművész vezette 14 fős kiállítóbizottság alakította ki. A kiállításra a festészet, a szobrászat, a grafika, a kézművesség, valamint a színházi és díszítőművészeti alkotások kerültek be. Megjelent a kiállítás részletes katalógusa.
A tárlaton a leningrádi művészek 1962-ben készített alkotásai, valamint néhány korábbi alkotás került bemutatásra. Bemutatásra kerültek a kortárs képzőművészet főbb típusai és műfajai: tematikus kompozíció, portré, tájkép, csendélet. Szinte minden alkotás első alkalommal került kiállításra. Sokan közülük később a művészeti múzeumok gyűjteményébe kerültek, amelyeket az RSFSR Művészeti Alapja, galériák és gyűjtők szereztek be. | ||||||||
|
A „Leningrád” zónakiállítás 1964-ben, amelyet november 3-án nyitottak meg az Állami Orosz Múzeum termeiben, a szovjet képzőművészetben az év egyik fő eseménye lett. Körülbelül 2000 festészeti, szobrászati, grafikai, színházi és kézműves alkotást állítottak ki. A munkát Mihail Anikushin vezette 56 fős kiállítási bizottság, Mikhail Anikushin elnökletével 36 fős kiállítási bizottság, szekcióbizottságok szervezték. Megjelent a kiállítás részletes katalógusa.
A tárlaton a leningrádi művészek 1963-1964-ben készített alkotásait, valamint néhány korábbi alkotást válogattak be a kiállításra. A kiállításon a modern képzőművészet szinte minden fajtája és műfaja bemutatásra került: tematikus festészet, portré, tájkép, csendélet. Szinte minden alkotás első alkalommal került kiállításra. A kiállításra és az azon kiállított művekre vonatkozó leírások, hivatkozások a folyóiratokon kívül számos képzőművészeti forrásban találhatók. | ||||||||
|
A kiállítást az RSFSR Művészek Szövetségének leningrádi részlegében rendezték meg . A kiállítás lebonyolítását és előkészítését egy külön erre a célra létrehozott kiállítási bizottság végezte. A művek közvetlen megtekintését és kiválasztását a legtekintélyesebb szakemberekből álló szakbizottságok végezték. A kiállítás kialakításában a kiállítási bizottság vett részt. A kiállításra festészet, szobrászat, grafika és kézműves alkotások kerültek be, melyeket különösen széles körben mutattak be a kiállításon. Megjelent a kiállítás részletes katalógusa.
A kiállítás bemutatta a modern képzőművészet főbb típusait és műfajait: tematikus kompozíció, portré, tájkép, csendélet. Szinte minden alkotás első alkalommal került kiállításra. Sokan közülük később a művészeti múzeumok gyűjteményébe kerültek, amelyeket az RSFSR Művészeti Alapja, galériák és gyűjtők szereztek be. | ||||||||
|
A hagyományos őszi kiállítást az RSFSR Művészek Szövetségének leningrádi szervezete tartotta , amely idén némileg megváltoztatta a nevét. A kiállítás lebonyolítását és előkészítését a legtekintélyesebb szakemberekből összeállított kiállítási bizottság, kiállítási bizottság, szekcióbizottságok végezték. A kiállításra a festészet, a szobrászat, a grafika, a kézművesség, valamint a színházi és díszítőművészeti alkotások kerültek be. Megjelent a kiállítás részletes katalógusa.
A tárlaton a leningrádi művészek 1968-ban készített alkotásait, valamint néhány korábbi alkotást válogattak be a kiállításra. Bemutatásra kerültek a kortárs képzőművészet főbb típusai és műfajai: tematikus kompozíció, portré, tájkép, csendélet. | ||||||||
|
A kiállítás megszervezését és előkészítését speciálisan képzett emberek végezték: a Leningrádi Művészszövetség kiállítási bizottsága, a Leningrádi Művészek Uniójának kiállítási bizottsága. A művek közvetlen megtekintését és kiválasztását a legtekintélyesebb szakemberekből álló szakbizottságok végezték. A kiállításra festészeti, szobrászati, grafikai, színházi díszítő- és díszítőművészeti alkotásokat válogattak be. Megjelent a kiállítás katalógusa.
A kiállítás bemutatta a modern képzőművészet főbb típusait és műfajait: tematikus kompozíció, portré, tájkép, csendélet. Szinte minden alkotás első alkalommal került kiállításra. | ||||||||
| A kiállítás részletei | Kiállítási lépték | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A leningrádi művészek alkotásaiból 1970-ben a náci Németország felett aratott győzelem 25. évfordulójának szentelt kiállítást rendezték meg az RSFSR Leningrádi Művészszövetségének termeiben . A kiállítás szervezését és előkészítését a kiállítási bizottság és a kiállítási bizottság végezte, amely az Unió valamennyi alkotói szekciójának képviselőiből állt. A kiállításra leningrádi művészek által a Nagy Honvédő Háború és a Leningrádi ostrom idején, valamint a háború utáni évtizedekben készített festészeti, szobrászati és grafikai, színházi díszítő- és díszítőművészeti alkotások kerültek beválogatásra. Megjelent a kiállítás részletes katalógusa.
| ||||||||
|
A kiállítást 1970 őszén
az RSFSR Leningrádi Művészszövetségének kiállítótermeiben rendezték meg.
| ||||||||
|
Az 1971-ben Leningrádban, az Állami Orosz Múzeum termeiben megnyílt leningrádi művészek alkotásaiból rendezett „Kortársunk” kiállítás a szovjet képzőművészet egyik fő eseménye lett az év során, és ezzel a városok sorozatának kezdetét jelzi, Az 1970-es évek övezeti és köztársasági kiállításai, amelyek középpontjában a kortárs kollektív képe állt. A kiállítás szervezését és előkészítését egy speciálisan létrehozott, 13 fős kiállítási bizottság végezte, amelynek elnöke az Orosz Múzeum igazgatója, Vaszilij Puskarev. A kiállítási kiállítás kialakításában a 26 fős kiállítási bizottság, szekcióbizottságok, katalóguskészítők egy csoportja vett részt.
A kiállítás címében is tükröződő célját figyelembe véve elsősorban leningrádi művészek 1970-1971 között készült alkotásai kerültek bemutatásra. A portré mellett a kortárs képzőművészet egyéb típusai és műfajai is bemutatásra kerültek: tematikus kompozíció, tájkép, csendélet. A kortárs kollektív arculatát a kiállításon fiatalok és veteránok, munkások, parasztok, tudósok, kulturális munkások és művészek portréi mutatták be. | ||||||||
|
1972. szeptember 22-én Leningrádban az Állami Orosz Múzeum és a Leningrádi Művészek Szövetségének termeiben nyílt meg a leningrádi művészek munkáinak zónakiállítása „A szülőföldön”, amelyet a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójára szenteltek. A kiállítás megelőzte a "Szovjetunió – Szülőföldünk" (november) szövetségi kiállítást Moszkvában, és a szovjet képzőművészetben az év egyik fő eseménye lett. A kiállítást a Mihail Anikushin szobrász által vezetett 42 fős zónakiállítási bizottság, az RSFSR Művészek Szövetsége Leningrádi Szervezetének szekcióbizottságai és a kiállítási bizottság szervezte. A kiállításra a festészet, a szobrászat, a grafika, a kézművesség, valamint a színházi és díszítőművészeti alkotások kerültek be.
Megjelenítésre kerültek a kortárs képzőművészet főbb típusai és műfajai: tematikus kompozíció, portré, tájkép, csendélet. A kiállítás és a rajta kiállított művek leírása és hivatkozásai nemcsak a modern folyóiratokban találhatók, hanem számos képzőművészeti forrásban, a leningrádi művészek munkásságának szentelt monográfiákban és kiállítási katalógusokban is. | ||||||||
|
1972 őszén Leningrádban az Állami Orosz Múzeum termeiben nyílt meg a leningrádi művészek második kiállítása "Kortársunk". A kiállítást Anatolij Levitin festőművész elnökletével 26 fős kiállítási bizottság, szekciós megbízások készítette. Megjelent a kiállítás részletes katalógusa.
A kiállításon a portré mellett a kortárs képzőművészet egyéb típusai és műfajai is bemutatkoztak: tematikus kompozíció, tájkép, csendélet. Szinte minden alkotás első alkalommal került kiállításra. Sok közülük később művészeti múzeumok gyűjteményeibe került, az RSFSR Művészeti Alapja, valamint hazai és külföldi galériák és gyűjtők szerezték be. A kortárs képét a tudomány, a kultúra és a művészet neves alakjairól, veteránokról, munkásokról, katonákról készült portrék színesítették a kiállításon. | ||||||||
|
| ||||||||
|
Kiállítási bizottság: Lavrenko B. M. (elnök), Arbuzov G. S., Vedernikov A. S., Egoshin G. P., Kopyttseva M. K., Kostrov N. I., Maslennikova I. N., Pavlovsky G. V., Pozdneev G. M. L. Tulpets N. M., Slavin K. N. S., Smir Chenov
Kiállítási bizottság: Tulin Yu. N. (elnök), Kopyttseva M. K., Kostrov N. I., Maslennikova I. N., Pozdneev N. M., Slavin K. N., Shvedova V. M.
Megjelent a kiállítási katalógus. | ||||||||
|
A leningrádi művészek munkáinak zónakiállítása "Kortársunk" 1975 őszén nyílt meg Leningrádban egyidejűleg az Állami Orosz Múzeum és a Leningrádi Művészszövetség termeiben, és "Leningrád művészei - a XXV. Kongresszusig" mottóval került megrendezésre. az SZKP." A kiállítást a 45 fős övezeti kiállítási bizottság, Borisz Ugarov elnökletével, a 38 fős kiállítási bizottság, Petr Fomin elnökletével szervezte. A kiállításra a festészet, a szobrászat, a grafika, a kézművesség, valamint a színházi és díszítőművészeti alkotások kerültek be. A tárlaton külön szekcióként mutatkozott be a designművészet: múzeumi és kiállítási expozíciók, köztéri enteriőrök, alkalmazott grafika, műszaki esztétika, gázvilágítási installációk tervezésével kapcsolatos munkák.
A kiállítás expozíciójában a vezető helyet a kortárs arculata foglalta el, amelyet a portré műfaja és a tematikus festészet képvisel. A kiállításról az időszaki sajtó is beszámolt, képzőművészeti forrásokban, monográfiákban, a leningrádi művészek munkásságának szentelt albumokban ismertették. | ||||||||
|
Az év figyelemre méltó eseménye lett a hazai képzőművészetben az 1975-ben Leningrádban megnyílt leningrádi női művészek alkotásaiból az RSFSR Művészszövetsége leningrádi szervezetének termeiben. A kiállítás szervezésében és előkészítésében a kiállítási bizottság vett részt. A művek közvetlen kiválasztását az RSFSR Művészek Szövetsége Leningrádi Szervezetének szakbizottságai végezték. A kiállításra festészeti, szobrászati, grafikai, színházi díszítő- és díszítőművészeti alkotásokat válogattak be. A kiállítás kialakításában a kiállítási bizottság vett részt. Megjelent a kiállítás részletes katalógusa.
A tárlaton a leningrádi művésznők 1974-1975 között készített alkotásait, valamint néhány korábbi alkotást is beválogattak. Sok közülük később művészeti múzeumok gyűjteményeibe került, az RSFSR Művészeti Alapja, valamint hazai és külföldi galériák és gyűjtők szerezték be. | ||||||||
|
A „Leningrádi képzőművészet” című kiállítás, amelyet 1976 végén nyitottak meg Moszkvában a „Manege” Központi Kiállítóteremben, a szovjet képzőművészetben az év egyik fő eseménye lett. A fővárosban először ilyen teljes és változatos formában bemutatott leningrádi művészek munkája festők, szobrászok, grafikusok, iparművészek, színház- és filmművészek több mint 40 év alatt létrejött alkotásait mutatta be. évek. A kiállítást egy külön erre a célra létrehozott szervezőbizottság (44 fő) készítette, Borisz Ugarov elnökletével. A kiállítás részletes illusztrált katalógusa V. Puskarev szerkesztésében jelent meg.
A kortárs képzőművészet minden fontosabb típusa és műfaja bemutatásra került. Jelentős számú ismert alkotást az ország legnagyobb múzeumai, köztük az Állami Orosz Múzeum és az Állami Tretyakov Galéria biztosítottak. | ||||||||
|
1976-ban Leningrádban, az Állami Orosz Múzeum termeiben nyílt meg az ötödik leningrádi művészek alkotásainak kiállítása "Kortárs portréja" .
A kiállítás szervezőinek összetétele:
A tárlaton a leningrádi művészek 1975-1976-os alkotásait, valamint néhány korábbi alkotást válogattak be a kiállításra. A kortárs kollektív képét kulturális és tudományos személyiségek, munkások, orvosok, tanárok, háborús és forradalmi veteránok, fiatalok portréi mutatták be a kiállításon. Szinte minden alkotás első alkalommal került kiállításra.
| ||||||||
|
A „Nagy Októberi Forradalom 60. évfordulójának” szentelt kiállítás, amelyet 1977. november 5-én „A művészet az embereké” mottóval a leningrádi „Manezs” Központi Kiállítóteremben nyitottak meg, a fesztivál egyik fő eseménye lett. évfolyam a szovjet képzőművészetben. A kiállítást a Borisz Ugarov vezette 43 fős kiállítási bizottság, a szekcióbizottságok és a kiállítási bizottság szervezte.
| ||||||||
|
A kiállítást a kiállítási bizottság, az RSFSR Művészek Szövetsége Leningrádi Szervezetének szakbizottságai, a katalógus-összeállítók egy csoportja (5 fő) szervezte.
Szinte minden alkotás első alkalommal került kiállításra. Sokan közülük később a művészeti múzeumok gyűjteményébe kerültek, amelyeket az RSFSR Művészeti Alapja, galériák és gyűjtők szereztek be. | ||||||||
| A kiállítás részletei | Kiállítási lépték | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A kiállítást 1980. szeptember 10. és november 9. között rendezték meg Leningrádban a „Manezh” Központi Kiállítóteremben és az RSFSR Leningrádi Művészszövetségének kiállítótermeiben, és Leningrád képzőművészetének legnagyobb kiállításaként helyezték el. öt év. 920 szerző mintegy 2000 alkotását állították ki [2] [3] [4] [5] . A kiállítás megszervezését és előkészítését egy speciálisan létrehozott, 55 fős kiállítási bizottság végezte Jurij Lohovinin szobrász vezetésével.
| ||||||||
| A kiállítás részletei | Kiállítási katalógus | Szervezet és tagok | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A kiállítást a Vörös Hadsereg Házában rendezték meg. | |||||||||
|
A kiállítást az Orosz Múzeumban rendezték meg. | |||||||||
|
A kiállítást a Művészeti Akadémia termeiben rendezték meg. | |||||||||
| A kiállítás részletei | Kiállítási katalógus | Szervezet és tagok | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A tárlatot Leningrád ostromának megtörésének harmincadik évfordulójára szentelték.
| |||||||||||
|
A kiállítást az RSFSR Művészek Szövetségének Leningrádi Szervezetének Veteránok Tanácsa szervezte.
A kiállítási katalógus bevezető cikkét V. M. Sokolov művész írta. A kiállítás nemcsak a háborús évek eseményeit tükrözte. Bemutatták még "...egy kortárs izgalmas képét, szülőföldjének csendéletét vagy tájképét". A kiállításon nagy helyet kaptak a frontvonalbeli vázlatok. | |||||||||||
|
A kiállítás a Győzelem Napja előestéjén nyílt meg az RSFSR Művészek Szövetsége leningrádi szervezetének termeiben.
A kiállítás katalógusa megjegyezte, hogy kreatív beszámoló volt, rendkívül profi és modern. A kiállításon kiállított alkotások vezértémája a háború témája volt. Első vonalbeli vázlatok, tematikus vásznak és grafikai sorozatok kerültek bemutatásra; kortársak festői, szoborszerű, grafikai portréi; tájképek, csendéletek, illusztrációk, művészeti és kézműves alkotások. | |||||||||||
|
A kiállítás a Győzelem Napja előestéjén nyílt meg az RSFSR Leningrádi Művészszövetségének termeiben.
Mint a kiállítás katalógusában is szerepel, „... festőállványfestmény és grafikai portrék, tájképek, könyvillusztrációk, szobrászati plasztika..., háborús évek vázlatai, teljes méretű frontvonali vázlatok” mintákat mutattak be. Első alkalommal kerültek kiállításra a háborús évek nagy példányszámú kiadásai: szórólapok, hadsereg- és hadosztálylapok példányai. | |||||||||||
|
A kiállítás a leningrádi veterán művészek kilencedik hagyományos kiállítása lett.
A kiállítási katalógus bevezető cikkét F. Egorov műkritikus írta. A cikk megjegyezte: „A kiállítás résztvevői közül sokan kitüntetett és népművészeti címmel, egyetemi docensi és professzori fokozattal rendelkeznek.” | |||||||||||
|
A kiállítás az RSFSR Művészek Szövetsége leningrádi szervezetének termeiben nyílt meg, és a leningrádi veterán művészek
tizedik kiállítása lett.
A katalógus bevezető cikkének szerzője F. Egorov. Részletek a cikkből: „A kiállításon nagy helyet foglalnak el a portrék...”, „A korábbi kiállításokhoz képest kevesebb a tematikus festmény – évekbe telik egy kép elkészítése”, „...a táj dominál kiállítás." | |||||||||||
| A kiállítás részletei | Kiállítási katalógus | Szervezet és tagok | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A kiállítás április 15-én nyílt meg a Staraja Ladoga Helytörténeti Múzeum helyiségeiben, a helyi anyagokat felhasználó leningrádi művészek alkotómunkája eredményeként.
A leningrádiak mellett moszkvai, tulai és zagorszki vendégek is részt vettek a kiállításon (8 szerző). | |||||||||||
|
A kiállítás október 27-én nyílt meg a Staraya Ladoga Helytörténeti Múzeumban.
A kiállításon leningrádi alkotókkal együtt az ország más városaiból is érkeztek kreatív üzleti úton lévő, a Kreativitás Háza falai között élő művészek. Kizárólag friss munkákat mutattak be. | |||||||||||
| A kiállítás részletei | Kiállítási lépték | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1994. március 31-től április 16-ig Szentpéterváron, a Szentpétervári Művészszövetség termeiben a „Leningrádi művészek. Az 1950-1980-as évek festészete”, amely Szentpétervár művészeti életében az év jeles eseményévé vált. A Szentpétervári Művészszövetség termeiben először mutatták be az 1950-1980-as évek leningrádi festőművészeinek művészetét magángyűjteményekből. A bemutatott alkotások – amint azt a kiállítási katalógus bevezető cikkében is jeleztük – lehetővé tették az egyes festők munkáinak és a háború utáni évtizedek leningrádi művészeinek tudásának újszerű megtekintését, az ismeretlen felfedezését. a leningrádi festőiskola számos képviselőjének tehetségének oldalai.
A kiállításon szerepelt műfajfestészet, portré, tájkép, csendélet, akt. | ||||||||
|
1994. december 9- től 1995. január 20-ig Szentpéterváron , az N. A. Nekrasov Emlékmúzeum termeiben a „Tanulmány a leningrádi művészek alkotásaiból. Az 1950-1980-as évek festészete. A kiállítás folytatódott a leningrádi festők magángyűjteményekből származó munkáinak bemutatásával. A bemutatott alkotások, amint azt a kiállítási katalógus bevezető cikkében is megjegyeztük, a natúrfestészet és a plein air festészet hagyományainak folytonosságáról és továbbfejlődéséről tanúskodtak a leningrádi iskola művészeinek munkásságában.
A kiállításon műfaji kompozíció, portré, tájkép, csendélet, akt szerepelt. A „Sankt-Peterburgskiye Vedomosti” című újság a megnyitó napján S. Ivanov „A tanulmány bíborban” című cikkét szentelte a kiállításnak, amelyhez A. Vasziljev „Bajkál állomása. A mólónál” és L. Rusov „Zoya”. A cikk felhívta a figyelmet A. Samokhvalov, T. Gorb, A. Nenartovich, N. Steinmiller, R. Zakharyan, V. Monakhova és más művészek munkáira is. | ||||||||
|
1995. május 5. és június 30. között Szentpéterváron, az N. A. Nekrasov Emlékmúzeum termeiben rendezték meg a „Szöveg a katonai nemzedék művészeinek alkotásaiban” című kiállítást, amelyet a Győzelem 50. évfordulója alkalmából szenteltek. Nagy Honvédő Háború és amely Szentpétervár művészeti életében az év nevezetes eseményévé vált. A kiállítás folytatódott az 1930-1980-as évek leningrádi festőművészeinek magángyűjteményekből származó művészetének bemutatásával.
Az 1930-as évek elejétől az 1990-es évek elejéig tartó időszakban készült alkotások kerültek kiállításra. Az alkotások egy része korábban egyéni és városi kiállításokon is látható volt. Néhány alkotást először mutattak be. A kiállításon műfaji festmények, portrék, tájképek és csendéletek szerepeltek. | ||||||||
|
1996. március 2-án a kiállítás „Az 1940-1990-es évek festészete. Leningrád iskola. A kiállítás 1996. április 3-ig volt látható.
Az 1930-1950-es években a művészethez érve, amint azt a kiállítási katalógus bevezető cikkében is megjegyeztük, a bemutatott mesterek többnyire a Művészeti Akadémia hallgatói , K. S. Petrov-Vodkin , I. I. Brodszkij , A. A. Osmiorkin , B. V. Iogannov , A. I. Savinov hallgatói voltak. , A. M. Lyubimov , D. N. Kardovsky , R. R. Frentz , V. M. Oreshnikov , más tehetséges művészek és tanárok, akiknek sikerült a szovjet időszakban megőrizni és továbbfejleszteni az orosz realista művészet és az orosz művészeti iskola hagyományait.
| ||||||||
|
Kiállítás „Csendélet az 1950-1990-es évek festészetében. Leningrád Iskola" 1997. április 26-tól június 1-ig dolgozott Szentpéterváron az N. A. Nekrasov Emlékmúzeum termeiben. Folytatta retrospektív bemutatását az 1930-1990-es évek leningrádi művészei magángyűjteményekből.
Általánosságban elmondható, hogy a kiállítás bemutatta a műfaj híres mestereinek munkáit és fejlődésének irányát a 20. század közepének - második felének leningrádi művészeinek munkásságában. A leningrádi művészek az 1950-es évek második felétől a 90-es évek elejéig készített alkotásait állították ki. Az alkotások egy része korábban egyéni és városi kiállításokon is látható volt. Néhány alkotást először mutattak be. A kiállításról szóló beszámolók felhívták a figyelmet a bemutatott alkotások magas színvonalára és arra a ritka lehetőségre, hogy egy kiállítóteremben megtekinthessék a Művészeti Akadémia szinte valamennyi neves műhelye végzett hallgatóinak munkáit. | ||||||||
|
Az „Egy tanár emlékére” című kiállítás, amely leningrádi művészek – A. A. Osmerkin műhelyének diákjai – munkáit mutatta be, 1997. november 6-án nyílt meg Szentpéterváron az N. A. Nekrasov Emlékmúzeum termeiben, és december 1-ig működött. , 1997. A kiállítás összegyűjtötte és bemutatta az 1930-1940-es évek Művészeti Akadémia egyik vezető műhelyének végzett hallgatóinak munkásságát, melynek vezetője a híres festő és tanár, Alekszandr Alekszandrovics Osmerkin (1892-1953) professzor volt.
Az 1940-es évek elejétől az 1990-es évek elejéig tartó időszakban készült alkotások kerültek kiállításra. Az alkotások egy része korábban egyéni és városi kiállításokon is látható volt. Néhány alkotást először mutattak be. A kiállításon műfaji festmények, portrék, tájképek és csendéletek szerepeltek. | ||||||||
| A kiállítás részletei | Szervezet és tagok | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
| ||||||||||||||
|
| ||||||||||||||
|
| ||||||||||||||
|
| ||||||||||||||
|
| ||||||||||||||
|
| ||||||||||||||
| Képzőművészeti kiállítások Leningrádban | |
|---|---|
| Leningrád vizuális művészete | |
|---|---|
| Cikkek áttekintése | |
Leningrádi művészek kreatív egyesületei |
|
| Leningrádi Művészeti Oktatási Intézmények | |
| Vállalkozások és szervezetek | |
| Kiállítótermek, kiállítások és galériák | |
| Könyvek | |