Spinola, Maximilian
Maximilian Spinola |
---|
ital. Maximilian Spinola |
Születési dátum |
1780. július 31.( 1780-07-31 ) [1] |
Születési hely |
|
Halál dátuma |
1857. november 11.( 1857-11-11 ) [1] (77 évesen) |
A halál helye |
|
Ország |
|
Tudományos szféra |
Rovartan |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Maximilian Spinola ( francia Maximilian Spinola , olasz Massimiliano Spinola [2] , német Max von Spinola , Graf von Tassarola ; 1780-1857 ) [3] - olasz rovarológus , a Londoni Királyi Rovartani Társaság tiszteletbeli tagja , tagja a kút ismert arisztokrata Spinola család , az egyik legnagyobb a Genovai Köztársaság történetében . A bogarak , hártyafélék (darazsak, méhek, hangyák) és a félteknős rovarok nagy specialistája volt , több tucat fajt, nemzetséget, családot és más, a tudomány számára új taxont írt le [2] , beleértve a mézelő méh olasz fajtáját és a parafa- fejű fafúróhangya Camponotus truncatus (Spinola, 1808).
Életrajz
1780. július 10-én született a dél- franciaországi Pezenasban (ma Herault megyében ) . A híres parancsnok , Ambrosio Spinola leszármazottja volt , aki a genovai arisztokrata Spinola családból származott, és a nyolcvanéves háború utolsó szakaszában a Habsburgok seregeit irányította . Nevét már a Proceedings of the Royal Entomological Society of London első kötete (1836) feljegyezte , amelynek tagjává választották. A Spinola Hymenoptera , Coleoptera , Heteroptera és Homoptera kiterjedt gyűjteménye egyedi típuspéldányokkal ( Pierre Dejan , Amédée Lepelletier és Pierre Latreille ) került át a torinói Museo Regionale di Pienze Naturali (Olaszország) [2] , valamint az országba. Múzeum ( Museo storia naturale di Pisa ), és ezeknek a másolatoknak a többsége még mindig jó állapotban van.
Meghalt Tassaroloban , Alessandria tartományban , Piemont régióban ( Olaszország ).
Az olyan állatfajok, mint a darazsak Ancistrocerus spinolae (Saussure, 1855) és Krombeinella spinolae (Lepeletier, 1845), a hangya Camponotus spinolae (Roger, 1863) [2] , a Spinolidia levéltölcsér , a Dorcadion bogarak, spinolae (18dal7) utána és Pterostichus spinolae (Dejean 1828).
Proceedings
- Spinola, M. 1806. Insectorum Liguriæ Species Novæ aut Rariores, quas in agro Ligustico nuper detexit, descripsit, et iconibus illustravit . tom. 1. xvii+159 pp. Genua.
- Spinola, M. 1808. Insectorum Liguriae fajok novae aut rariores, quae in agro Ligustico nuper detexit, descripsit et iconibus illustravit Maximilianus Spinola, adjecto Catalogo spiecierum auctoribus jam enumeratarum , Vol. quae in agro. 2 Gravier, Genuae.
- Spinola, M. 1839. Compte rendu des hyménoptères recueillis par M. Fischer pendant son voyage en Égypte, et communiqués par M. le Docteur Waltl a Maximilien. - Annales de la Société Entomologique de France 7: 437-546.
- Spinola, M. 1839. Essai sur les Fulgorelles, sous-tribu de la tribu des Cicadaires, ordre des Rhynchotes. — Ann. szoc. ent. France 8, 133-137, 339-454
- spinola. M. 1840. Leírás de trois Hymenopteres nonveaux recueillis par M. Leprieur a Cayenne. — Magasin de Zoologfe . 10. 1-20 (pis 41-43).
- Spinola, M. 1843. Sur quelques Hyménoptères peu connus, recueillis en Espagne, pendant l'année 1842, par M. Victor Ghiliani, voyageur-naturaliste. - Annales de la Société Entomologique de France (2)1: 111-144.
- Spinola, M. 1851. Hymenopteros. in Gay, C., Historia Física y Politica de Chile. Állattan . Vol. 6. Casa del autor, Párizs. pp. 153–569.
- Spinola, M. 1853. Compte rendu des hyménoptères inédits provenants du voyage entokologique de M. Ghiliani dans le Para en 1846. - Memoire della Reale Accademia della Scienze di Torino (2) 13: 19-94.
Jegyzetek
- ↑ 1 2 3 4 www.accademiadellescienze.it (olasz)
- ↑ 1 2 3 4 Maximilian vagy Massimiliano SPINOLA (1780−1857) . Letöltve: 2012. augusztus 5. Az eredetiből archiválva : 2014. április 27.. (határozatlan)
- ↑ Spinola, Max // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
Irodalom
Linkek
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|
Bibliográfiai katalógusokban |
---|
|
|